Ukrán válság

2022.12.01. 06:00

Ukrajnában még mindig több helyen nincs áram és víz (videó)

281. napja tart a háború a szomszédban.

Megrongálódott lakóépület romjait nézik emberek a donyecki régióban lévő Csasziv Jar településen 2022. november 27-én, miután az orosz légierő csapást mért az ukrajnai idegenlégió ideiglenes állomáshelyére

Forrás: MTI/AP

Fotós: Andrij Andrijenko

Kuleba: fenyegető leveleket is küldtek a levélbombán kívül ukrán külképviseleteknek

Két ukrán külképviselet is kapott "nagyon konkrét fenyegetésekkel" levelet ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön.

A tárcavezető az EBESZ miniszteri tanácsának a lengyelországi Lódzban tartott ülése alatt nyilatkozott az Ukrinform hírügynökségnek.

"Ez egyértelműen a terror új formája. Nagyon aktívan együttműködünk a spanyol hatóságokkal, hogy kiderítsük, ki áll a háttérben. Természetesen sejtjük, hogy ki áll a háttérben, de nyomon kell követnünk az ügynökök és az érintettek teljes hálózatát" - mondta Kuleba.

Amerikai-francia csúcs: Oroszországot felelősségre fogják vonni a háborúban elkövetett bűnökért

Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön megerősítette, hogy Oroszországot felelősségre fogják vonni az Ukrajnában elkövetett, "széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűncselekményekért" - derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet a két vezetőnek a washingtoni Fehér Házban folytatott megbeszélését követően tettek közzé. 

A dokumentum szerint a felek "sziklaszilárdan elkötelezettek abban, hogy Oroszországot felelősségre vonják a széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűncselekményekért, amelyeket reguláris fegyveres erői és segédcsapatai elkövettek, ideértve a zsoldos egységeket is".

Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési missziója

Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési küldetése, amelyet a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében láttak el a magyar Gripenek az elmúlt négy hónapban; a magyar vadászokat vezető nemzetként a lengyel légierő váltotta fel csütörtökön a litvániai Siauliában. 

A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. 

Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor. 

A BAP, amelyeknek részeként 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, immár harmadik alkalommal magyar vezetéssel látta el feladatát. A magyar légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesített szolgálatot a Baltikumban. 

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a litvániai bázison hangsúlyozta, hogy 

egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. 

Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt szeretne venni Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében - tette hozzá. 

Kiemelte, hogy

 Magyarország a NATO értékes tagja, és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez. 

Arról is szólt: a kormány felismerte, hogy az önvédelem, vagyis a honvédelem fejlesztése stratégiai nemzeti érdek. Ezért már a háború előtt megkezdték a honvédség fejlesztését, és igyekeznek a fejlesztést felgyorsítani. 

Ványik Attila alezredes, a BAP magyar parancsnoka hangsúlyozta, hogy az éles riasztásokra minden alkalommal azonosítatlan orosz gépek miatt került sor. Ezek között voltak katonai szállítógépek és vadászgépek is. Hozzátette: 

a feszült háborús helyzet különös figyelmet igényelt az állománytól. 

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az orosz gépek jellemzően Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között közlekedtek, és napi szinten előfordult, hogy a nemzetközi vizek felett repülő gépek nem használták az azonosító jeleket. 

A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látott el a cseh légierő támogatásával. 

Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén egy vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban. 

Az éles riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy 

vagy nem volt bejelentett repülési tervük vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, esetleg kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek. 

Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el. 

A váltás alkalmával elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. 

A Magyar Honvédség mellett a siauliai repülőbázison augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben pedig a lengyel légierő is részt vett a balti légtérrendészeti feladatban. További résztvevő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison a német és a belga, valamint a lengyelországi Malborkban az olasz légierő teljesített szolgálatot. 

Újabb fogolycserét hajtottak végre

Újabb fogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ötven-ötven katonát cseréltek ki egymás között - hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. 

Kijelentette, hogy

 a most kiszabadított foglyok között vannak olyan ukrán katonák is, akik részt vettek Mariupol védelmében és a Donyeck megye orosz ellenőrzés alatti részében lévő Olenyivka településen tartották fogva őket. 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint két hét alatt ez már a negyedik fogolycsere volt Oroszországgal. 

Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők ismét nehéztüzérséggel lőtték Nyikopol városát. Elektromos vezetékeken és többemeletes lakóépületekben keletkeztek károk, az egyik ilyen házban megsebesült egy 56 éves férfi. 

Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal. Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk - akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának - ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, "úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít". 

Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és "előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt". 

Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy "ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik minden korábbi sikerüket és eredményüket". 

Kotyin megismételte, hogy az orosz megszállók szerinte egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a zaporizzsjai atomerőmű ukránbarát állományára, megfélemlítik, zsarolják őket, nem engedik be őket a munkahelyükre. Kijelentette, hogy 

az oroszok nem atomerőműnek használják a létesítményt, hanem elsősorban katonai bázisként és a nukleáris zsarolásuk eszközeként az egész világ ellen. 

Nem törődnek Európa legnagyobb atomerőművének nukleáris és sugárbiztonságával és jövőbeli sorsával sem - szögezte le az Enerhoatom elnöke.

Jens Stoltenberg: Nem engedhető meg, hogy Oroszország győzzön 

Nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön az Ukrajna elleni háborúban - jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Berlinben.

A NATO főtitkára a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte: 

az észak-atlanti szövetség nem hagyja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "belerángassa a háborúba", de nem is engedheti meg, hogy az ukrán lakosságot "fagyhalálba" rakétázó Oroszország győzzön.

"Putyin győzelme arra bátorítana más autoriter vezetőket, hogy hasonló eszközökkel próbálják elérni céljaikat, ami veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyian sérülékenyebbé válnánk" - mondta Jens Stoltenberg.

STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólal a berlini biztonságpolitikai konferencián 2022. december 1-jén
Fotós: HANNIBAL HANSCHKE / Forrás: MTI/EPA

Ezért a NATO feladata Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború átterjedjen más országokra - tette hozzá.

Kreml: a NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet

A NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön az észak-atlanti szövetség bukaresti külügyminiszteri tanácskozását értékelve.

"A szövetség még mindig az utolsó ukránig akar harcolni, és a szövetség még mindig fegyvert pumpál Ukrajnába. Így természetesen meghosszabbítja a háborút, és ezáltal a helyzetet éppen az ukrán rezsim számára nehezíti meg" 

- mondta.

Peszkov azt hangoztatta, hogy nem lesz legitimitásuk azoknak a bíróságoknak, amelyek létrehozását egyes nyugati országok kezdeményezik Oroszország ukrajnai tevékenységének kivizsgálására. Mint mondta, Moszkva nem fogadja el őket, és elítéli őket.

Elment az áram Herszonban az orosz ágyúzások miatt

Megszűnt a feszültség csütörtökön a dél-ukrajnai Herszon elektromos vezetékeiben az orosz erők ágyúzásai következtében - közölte Jaroszlav Janusevics, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a szakemberek már dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán. Tájékoztatott továbbá arról, hogy szerdán az orosz erők 34 alkalommal nyitottak tüzet Herszon megye területére, több helyütt lakóövezeteket ért találat. Az orosz támadásokban egy helyi lakos vesztette életét és további kettő megsérült. "A december 1-jei nap is a megszállók ágyúzásával kezdődött. Most az energetikai mérnökök próbálják kiküszöbölni a reggeli orosz ágyúzás következményeit" - tette hozzá a kormányzó.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a vezérkar értékelése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közeljövőben újabb orosz rakétacsapások érik Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját és katonai létesítményeit. "Az ellenség célja, hogy pánikot keltsen a lakosság körében a belső helyzet destabilizálása érdekében" - emelte ki a katonai vezető.

Hromov kifejtette, hogy a héten orosz Tu-95MC stratégiai bombázók végeztek repülési gyakorlatokat az oroszországi Szaratov, Szamara és Orenburg térségében, valamint Oroszország keleti részében és a Barents-tenger légterében.

Helyi lakosok tartálykocsiból jutnak ivóvízhez egy újabb áramszünet idején a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 25-én 
Fotós: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA

A vezérkar tagja arról is beszélt, hogy az oroszok tartalékosokat állomásoztatnak a megszállásuk alatt lévő Krím félsziget északi részén. "Dzsankoj városa és a környező területek valójában a Krím legnagyobb katonai bázisává változtak, ahonnan az orosz megszálló csapatokat, fegyvereket és katonai felszereléseket telepítik át az Oroszországi Föderációból. Titkosszolgálati adatok szerint mintegy 750 darab haditechnikai eszköz és katonai felszerelés található a Dzsankoj közelében lévő Medvegyivka település melletti katonai terepen" - fejtette ki Hromov.

Az EU több mint 1 millió eurót biztosít Ukrajna aknamentesítésére

Az Európai Unió (EU) több mint 1 millió eurót biztosít az Oroszország által megtámadt Ukrajna aknamentesítésére - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte. Újságírókkal mondta el : azért jött az EBESZ ülésére, hogy "részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében". Úgy látja: a támadás "mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti... Oroszország háborút hozott Európába".

Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel "az eddigit Oroszország teljesen lerombolta" - mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében - erősítette meg a főképviselő.

Aknamező mellett halad el egy nő a Kijev közelében, Makariv falu mellett 2022. november 22-én 
Fotós: Genya Savilov / Forrás: AFP

 

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel 20 milliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és "ellenőrzés alatt tart" mintegy 300 milliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből.

 

"Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni" - jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni.

Kínos baki: Von der Leyen bejelentette, hogy elhunyt 100 000 ukrán katona, majd menten törölték a videót

Az Európai Bizottság elnöke a Twitter-oldalán megosztott videóban kifejtette, hogy becslések szerint 20.000 civil és több mint 100.000 ukrán katona halt meg az orosz-ukrán háborúban – szúrta ki a Mandiner.

 

A csavar a történetben, hogy ennek a számnak csupán a töredékét ismerték el eddig az ukránok hivatalosan.

 

A videót szinte azonnal törölték – az internet azonban nem felejt, egyből felkerült a cenzúrázatlan verzió is különféle oldalakra –, majd percek múlva visszakerült, de kivágták belőle a halott katonák és civilekről szóló részt.

Az eredeti videó:

Az új videó:

A Suspilne News ukrán hírportálnak Szergej Nyikiforov, ukrán elnöki szóvivő kommentálta az esetet. Úgy fogalmazotta, a veszteségekről szóló információk „érzékenyek”,

 

ezért azokat csak a főparancsnok, a védelmi miniszter vagy maga az elnök hozhatja nyilvánosságra.

 

Ukrajna máris kirúgta a zaporizzsjai erőmű frissen kinevezett vezetőjét

Ukrajna csütörtökön elbocsátotta az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű főmérnökének helyettesét, akit

Moszkva erőivel való együttműködéssel és hazaárulással vádolt

- közölte az Energoatom állami atomenergetikai vállalat. A közleményt egy nappal azután tették közzé, hogy Oroszország közölte: a mérnököt, Jurij Csernicsukot előléptette a délkelet-ukrajnai hatalmas atomerőmű igazgatójává.

Lavrov: azt az ukrán infrastruktúrát érik csapások, amely segíti az oroszok legyilkolását

Oroszország arra az ukrán infrastruktúrára mér csapásokat, amely segíti az oroszok legyilkolását - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az európai biztonságról tartott csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Kiiktatjuk azokat az energetikai létesítményeket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna ellátását halálos fegyverekkel, azért hogy oroszokat öljenek velük" 

- mondta Lavrov.   

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részt vesz az Orosz Biztonsági Tanács ülésén a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2022. november 18-án
Fotós: Mihail Mecel

A miniszter szerint az Egyesült Államok és a NATO közvetlen részvevője az ukrajnai konfliktusnak, egyebek között azzal, hogy fegyvert szállít, zsoldosokat és katonai kiképzőket küld Ukrajnába, és katonákat képez ki a saját területén.

Ukrajna azt állítja, hogy megölt 500 orosz fegyverest

Ukrajna azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában további 500 orosz katonát ölt meg, így a február 24. óta meghalt orosz katonák száma 88 880-ra nőtt. A fegyveres erők vezérkara közölte, hogy további három harckocsit és hat páncélozott szállítójárművet iktattak ki, ezen kívül az ukrán erők három orosz felderítő drónt lőttek le.

Új vezető a zaporizzsjai atomerőmű élén

Moszkva a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökét, Jurij Csernicsukot léptette elő vezetővé – közölte a Rosenergoatom orosz nukleáris ügynökség. Az állás október óta betöltetlen, amikor Kijev azt közölte, hogy az üzem főnökét, Ihor Murasovot elrabolták az orosz hatóságok.

Újabb brit szankciók

Az Egyesült Királyság újabb szankciókat jelentett be 22 orosz ellen, köztük olyanokkal szemben, akik az orosz börtönökben részt vettek elítéltek toborzásában. James Cleverly külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a szankció új tisztségviselőket vesz célba, köztük Denisz Manturov miniszterelnök-helyettest, aki az orosz csapatok felszereléséért felelős.

Harcok keleten és délen

Az orosz erők megpróbáltak előre nyomulni Kelet-Ukrajnában, délen pedig harckocsi-, aknavető- és tüzérségi tüzet zúdítottak Herszonra – közölte az ukrán hadsereg.
Egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült a dél-ukrajnai Herszon város orosz lövöldözésében – közölte a régió kormányzója. Yaroslav Janushevics azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, hogy több lakóépület és egészségügyi létesítmény megrongálódott a városban.

Moldovát is érintik az áramszünetek

A szovjet időkben az energiainfrastruktúra kiépítésének módja miatt Moldova egyedülállóan ki van téve Oroszország Ukrajna elleni inváziójának. 

Az ország szinte teljes mértékben az olcsó orosz gázimporttól függ, ráadásul szinte minden távvezetéke Ukrajnán keresztül halad át.

Emiatt az ukrán villamosenergia-hálózatot ért csapások Moldova-szerte áramszünetekhez vezettek, és a következő napokban újabb áramkimaradásokra lehet számítani.

Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes azzal vádolta Oroszországot, hogy "hibrid háborút" folytat országa ellen, amelyet szinte egyedülállóan érint az orosz invázió Moldova keleti részén, mert "nem akarják, hogy Moldova az európai utat járja."

Ukrajna szerint Moszkva újabb mozgósításra készül

Oroszország a mozgósítás második hullámának elindítására készül jövő év januárjában vagy februárjában – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. Úgy vélik, hogy az orosz katonai iskolák kadétjai korán végeznek, és

a jövő év első negyedévében máris Ukrajnába vezénylik őket, hogy pótolják a veszteségeket.

Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Anton Gerascsenko hasonló állításokat fogalmazott meg a hónap elején. Azt mondta, januárban 700 ezer katonát mozgósítanak majd az oroszok. A Kreml akkor azt mondta, hogy nincs tervben "új besorozási hullám".

Zelenszkij nem tart atomcsapástól

A The New York Times DealBook-csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a Nyugat félelmei ellenére ő nem tart attól, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert használna. Szerinte a nyugati demokráciáknak jobban kell aggódniuk az orosz vezető azon ambíciói miatt, hogy

megtámadják a szomszédos demokráciákat, amennyiben sikerül meghódítaniuk Ukrajnát.

Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetőt készülnek bevetni az oroszok ellen a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én
Fotós: LIBKOS / Forrás: MTI/AP

Zelenszkij Ukrajnába hívta Elon Muskot

Volodimir Zelenszkij meghívta Elon Muskot, hogy látogassa meg országát, hogy lássa a háború okozta károkat és megértse a helyzetet. A multimilliárdos nemrég egy "béketervet" javasolt Ukrajnának, ami lényegében azt tartalmazta, hogy engedjenek át területet Oroszországnak. A Tesla vezérigazgatójához intézett éles megjegyzéseiben Zelenszkij azt mondta: „Ha meg akarod érteni, mit tett itt Oroszország, gyere el Ukrajnába, és ezt a saját szemeddel fogod látni. Ezek után mondd el, hogyan fejezzük be ezt a háborút!"

Musk korábban azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a katonák és civilek számára is nélkülözhetetlen Starlink műholdas internetszolgáltatás finanszírozását, ami naponta dollármillióiba kerül. Később visszalépett a fenyegetéstől, és azt mondta, továbbra is működteti a szolgáltatást.

Terrorista szervezetnek minősíthetik a Wagner-csoportot

Az Egyesült Államok azon gondolkodik, hogy a Wagner-csoportot külföldi terrorszervezetté minősítse-e – közölte egy amerikai tisztviselő.

A Wagner-csoport zsoldosokból álló szervezet, akiket háborús bűnökkel vádoltak Afrikában és Szíriában, és mostanra jelentős mértékben részt vesznek az ukrajnai harcokban. Az Egyesült Államok már szankcionálta a csoportot, de a kormányzat egy lépéssel tovább akar lépni.

Az USA mindeddig elzárkózott attól, hogy Oroszországot a terrorizmus állami támogatójaként minősítse.

Fegyvereket és készpénzt találtak

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat házkutatást tartott egy oroszbarát volt politikushoz, Jevhen Murajevhez köthető ingatlanokban, ahol fegyvereket és orosz készpénzt találtak – közölte az ügynökség. Murajev pártja, a Nashi és az irányítása alatt álló tévécsatorna az invázió kezdete előtt oroszbarát nézeteket hirdetett, a háború kitörése után a pártot betiltották.

Hetekkel az invázió kezdete előtt az Egyesült Királyság külügyminisztériuma arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Murajevet szánja egy új ukrán bábkormány élére. Az állítást a politikus és Moszkva is tagadta.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. november 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 4883 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8160 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 188 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 30-án 89 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

Holodomor és Patriot

A Bundestag megszavazta azt a határozatot, amely a Holodomort, az 1932-33 közötti Nagy Ukrán Éhinség időszakát az ukrán nép népirtásaként ismeri el. Ez egy döntés az igazságért, és nagyon fontos jelzés a világ sok más országának, hogy az orosz megtorlási törekvésnek nem sikerül átírnia a történelmet - mondta az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij üdvözölt még egy német döntést, amely minden bizonnyal történelmi jelentőségű lesz: a Patriot rendszer áthelyezését Ukrajnába. "Az ukránok minden generációja hálás lesz Scholz kancellárnak, valamint a modern német politikusoknak" - mondta az ukrán elnök.

Kijevbe érkezett Canterbury érseke

Háromnapos látogatásra érkezett az ukrán fővárosba Canterbury érseke, hogy szolidaritást tanúsítson. Justin Welby találkozik az ukrán egyházak vezetőivel, hogy meghallgassa beszámolóikat az országban zajló eseményekről. Ukrán belső menekültekkel is találkozik, és megfigyeli az egyházak és jótékonysági szervezetek segítő munkáját.

Az érsek azt mondta, hogy az ukránokra "nagyon nehéz tél vár", és meg akarja tudni, hogyan tudja őket támogatni az angol egyház.

Ukrajnába menet az érsek ukrán menekültekkel találkozott a lengyelországi Varsóban.

Áram és víz után kutatnak a kijeviek

Kijevben közösségi chat-csoportok alakultak, hogy azonosítsák azokat az épületeket vagy lakásokat, ahol épp működnek a közművek  – mondta egy nő a Sky News podcastjában. "Elég furcsa, de még egy többlakásos épületen belül is lehet emelet, ahol nincs se víz, se villany, miközben egy másik emeleten minden szolgáltatás zavartalan" - mondta az asszony, aki szerint a chat-csoportokban cserélnek egymással információt az emberek, hogy mikor hova érdemes bekopogni, ha a telefont vagy a powerbankot szeretnék feltölteni.

Elektronkus eszközeiket töltik fel árammal az emberek egy kijevi melegedőponton
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

A nő azt mondta, hogy a civileket érintő energiakimaradások miatt "ez már nem háború, mert háborúban az egyik hadseregnek a másik hadsereggel kell harcolnia".

Kanadai kötvények

Kanada sikeresen befejezte az Ukrajna támogatását szolgáló 500 millió kanadai dolláros kötvénycsomag kibocsátását - közölte az ukrán elnök, aki emlékeztetett: valójában Kanada átvállalja ezt az adósságot, hogy segítse az országot. A pénzeszközök Ukrajna állami költségvetésébe kerülnek.

Volodimir Zeleszkij személyes háláját fejezte ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek és helyettesének, Chrystia Freelandnek, egyben példaként állította őket, mint olyan partnereket, akik igazán hatékonyan támogatják Ukrajnát.

6 millióan vannak áram nélkül

Sokat haladt előre az energetikai hálózat helyreállítása, de jelenleg is mintegy 6 millió előfizető van leválasztva az áramról. Továbbra is nagyon nehéz a helyzet a fővárosban, valamint Kijev, Vinnicja, Lviv, Odessza, Hmelnickij és Cserkaszi régiókban - mondta az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a helyreállítás mellett legalább ennyire fontos a fogyasztók pontos tájékoztatása. A tervezett leállások alkalmával az embereknek tudniuk kell, hogy mikor és mennyi ideig maradnak áram nélkül. Az energiavállalatok és a helyi hatóságok felelőssége, hogy ez a tájékoztatás megtörténjen, és a lehetőségekhez képest kiszámítható legyen az élet, különben az emberek értetlenül állnak a helyzet előtt, ha azt látják, hogy a szomszéd utcában vagy a közeli házban van áram, náluk pedig nincs.

Újragondolják a védekezést

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében beszámolt arról, hogy 280 nappal a háború kitörése után elemzik a frontterületek és az államhatár helyzetét, különös tekintettel a megszállók szándékaira, és új, még erőteljesebb ellenintézkedéseket készítenek elő. Átszervezik a katonák ellátását, valamint a fegyver- és lőszerszállítások rendszerét.

"Külön megbeszélést tartottam energetikai és kommunikációs kérdésekről. Rögzítjük a rendszereink védelme érdekében már tett eredményeket, és új megoldásokat is készítünk, hogy megakadályozzuk Oroszország számára Ukrajna belső életének manipulálását. A részletekről kellő időben adunk tájékoztatást" - mondta Volodimir Zelenszkij.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában