Véget értek a béketárgyalások, Putyin három feltétellel állítaná le a támadást

Folyamatosan érkeznek a felajánlások a segélyszervezetekhez

Folyamatosan érkeznek a felajánlások a 1357-es adományvonalra és a segélyszervezetekhez - hangzott el hétfőn a közmédia Jónak lenni jó! Magyarország összefog című tematikus műsorában. A Híd Kárpátaljáért segélyakcióhoz csatlakozva rendkívüli Jónak lenni jó! jótékonysági kampányműsort indított hétfőn a közmédia.

A műsorban emlékeztettek: 

a 1357-es adományvonal, a nemzeti segélyvonal hívásával 500 forinttal lehet támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást. 

Az adományvonal tárcsázásával a legnagyobb segélyszervezethez jutnak el a felajánlások. Emellett a 11711711-22222222 számlaszámra is várják az adományokat. A közmédia létrehozta az [email protected] címet, amelyen a rokonok, családtagok üzenhetnek egymásnak.

A szervezett és összehangolt segítségnyújtásban a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is részt vesz.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a műsorban elmondta, hogy a szervezet a Karitatív Tanácson belül a háború elől menekülők lakhatásának megoldásán dolgozik. A segélyszervezet feladata, hogy regisztrálják a lakossági felajánlásokat.

Aki szállást és ellátást szeretne felajánlani, a Máltai Szeretetszolgálat [email protected] vagy a [email protected] e-mail címen teheti meg. 

A jelentkezőket regisztrálják és felveszik velük a kapcsolatot. "Ez nem kis feladat, ha ezt jól csináljuk, akkor zökkenőmentesen tudjuk a rászorulók számára biztosítani a legfontosabbat, hogy legyen fedél a fejük felett" - mondta.

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke a műsorban elmondta: az érintett határ menti települések polgármestereivel egyeztetve megtudta, hogy nagy szükség van vitaminokra a térségben, ezért 20 millió forintot meghaladó értékű multivitamint és C-vitamint szállítanak a napokban Záhonyba a Híd Kárpátaljáért programmal együttműködve. Beszámolt arról is, hogy a cég dolgozói is szívvel lélekkel segítenek, gyűjtést szerveztek a menekülőknek.

Törökország minden hadihajó elől lezárja a Boszporuszt és a Dardanellákat

"Értesítettük a tengerparti és más országokat, hogy ne küldjenek hadihajókat a Fekete-tengerre. (...) A montreux-i egyezmény rendelkezéseit alkalmazzuk" - közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az Anadolu török hivatalos hírügynökség jelentése szerint. (Az 1936-ban aláírt montreux-i egyezmény szavatolja Törökország számára a kizárólagos ellenőrzési jogot a két tengerszoros felett háború idején, de az egyik rendelkezése szerint kivételt képez, ha a hajók a bejegyzett támaszpontjukra térnek vissza.)

Legalább négy orosz hajó várakozik jelenleg Törökország döntésére, hogy a Földközi-tengerről a Fekete-tengerre hajózzanak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök röviddel korábban pontosította a NATO-tagállam Törökország álláspontját.

"Nem hagyjuk magára sem Oroszországot, sem Ukrajnát", és "nem engedünk többet Törökország nemzeti érdekeiből".

 'Úgy döntöttünk, hogy alkalmazzuk a montreux-i egyezményt a válság kiszélesedésének a megakadályozására" - mondta a török elnök kormányzatának hétfői ülésén.

Kijev a konfliktus első napján kérte Ankarát, hogy akadályozza meg az orosz hadihajók áthaladását a két tengerszoroson, amit Törökország akkor megtagadott.

Törökország Ukrajnának az orosz harckocsik ellen használható harci drónokat adott el, Oroszországtól viszont függ egyebek mellett a gáz- és gabonaellátás terén 

- jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

Meglephette az oroszokat az ukránok ellenállása

Az oroszokat meglephette az ukrán erők ellenállásának mértéke, de több helyen is súlyos a helyzet, folyamatosan veszítenek területeket, és nem valószínű, hogy Ukrajna tartósan lassítani tudná az előrenyomulást 

- értékeltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) szakértői hétfői online kerekasztal-beszélgetésükön.

Tálas Péter, az SVKI igazgatója azt hangsúlyozta: Európában nagyon sokan az utolsó pillanatig sem hitték el, hogy nem puszta fenyegetés, blöff, nyomásgyakorlás, hanem egy előkészített forgatókönyv a támadás. A szakértő szerint 

Oroszország nem akart igazán tárgyalni, eleve katonai megoldásban gondolkodott.

Elmondta: a legegyszerűbb és leggyorsabb lépés a diplomáciában az elítélés volt. Voltak semleges országok és volt néhány Oroszországhoz közel álló ország, amely támogatta az orosz lépést és az Egyesült Államokat, valamint a NATO-t tették felelőssé. Ugyanakkor nagyon sokan vannak Ukrajna mellett - emelte ki.

Felhívta a figyelmet a közösségi média nagy szerepére a háborús eseményekről való beszámolásban. Lehet látni azt is, hogy kezd kialakulni egy olyan nemzetközi közösség, amely gyorsan és pontosan tudja elemezni és ellenőrizni az információkat, "korrigálni" a propagandisztikus anyagokat.

Tálas Péter úgy értékelt, "széles akarat mutatkozik arra, hogy a nemzetközi közösség elszigetelje Oroszországot, hogy ily módon büntesse az Ukrajna elleni agresszív fellépését".

Az igazgató kiemelte: 

az Európia Unió és a NATO egyetlen országában sem merült fel, hogy fegyveresen beavatkozna. 

Az EU viszont tett egy "forradalmi" lépést azzal, hogy vállalta: fegyvereket és muníciót finanszíroz az ukránok számára. Ugyanakkor kérdés, hogy el lehet-e egyáltalán juttatni a fegyverzetet Ukrajnába, s ha igen, kitart-e addig az ukrán ellenállás - jegyezte meg.

Tálas Péter kiemelte: látványosan változik Európa politikája, Oroszországhoz való viszonya. Soha korábban nem látott egységet mutat az EU és a NATO - mondta.

Fontos veszélynek nevezte ugyanakkor, hogy az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés, a háború visszakerül-e a politikába. Ha igen, annak Európa keleti határvidékének országai "fogják meginni a levét".

Rácz András részletesen ismertette az orosz hadművelet eddigi lépéseit, s úgy értékelt, Kijev környékén és a déli fronton súlyos a helyzet, és nem úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben gyorsan fog javulni. A szakértő szerint gyors, villámháborús győzelem, "átütő" orosz siker már biztos nem lesz.

A fő front az óriási területű, agglomerációval együtt 3,5 millió lakosú Kijev. Most arra törekednek az orosz erők, hogy lezárják a várost. Ennek célja az ostromon túl, hogy a beszorult civil lakosság "szenvedésén keresztül" nyomást gyakoroljanak az ukrán vezetésre, kikényszerítsék a rezsimváltást.

Rácz András szerint azzal együtt, hogy Ukrajna a kezdeti orosz villámháborús próbálkozásokat visszaverte, hatékonyan ellenállt. A tény ugyanakkor az, hogy az ukrán erők minden fronton szorulnak vissza, területeket veszítenek és egyre több veszteséget szenvednek el. Olyan mértékű az orosz fölény, hogy nem látszik, ennek Ukrajna tartósan ellen tudna állni. Ráadásul - hívta fel a figyelmet - 

Oroszország még a határon felvonultatott haditechnikából sem vetette be mindet és ezen felül még további tartalékokat is be tud vonni a küzdelembe, de Ukrajna nem.

A szakértő szerint a kérdés, hogy mikor, milyen véget ér a háború és mi lesz utána. Egyfelől várható, hogy a háború következményei miatt - például még súlyosabb menekültválság, éhezés - az EU és az Egyesült Államok további szankciókkal sújtja Oroszországot. Ennek kapcsán kérdés, hogyan reagál nemcsak Vlagyimir Putyin, hanem az orosz elit. 

Komoly veszteségek érik az orosz elitet és kérdés, hogy mennyire maradnak lojálisak, nem gondolják-e majd úgy, hogy "Putyin nem annyira a megoldás, mint a probléma része" 

- fogalmazott Rácz András.

Deák András kiemelte: soha ekkora méretű pénzügyi szankciókat még nem rendeltek el. Ez még nem kényszeríti az oroszokat hadigazdálkodásra, de biztosan elég arra, hogy komoly pénzügyi pánikot okozzon. A normális kereskedelmi, üzleti működés fundamentumai megmaradnak, de veszélybe kerülnek a bankbetétek, magas lesz az infláció. Ezek miatt kényszerintézkedéseket kell majd hozni, s ez a cégeket, az orosz társadalmat is érinteni fogja - emelte ki a szakértő.

Csiki Varga Tamás kitért arra is, hogy az események miatt Európában energetikailag is "újra kell hangolni", lazítani kell az orosz függőségen.

A szakértő fontosnak nevezte, hogy a NATO már 2014 óta hatékonyan dolgozott a reagáló, elrettentő képessége megerősítésén Kelet-Közép-Európában. Az is kiemelendő, hogy a NATO nyílt kommunikációt folytatott, szűkítve az orosz dezinformációs lehetőségeket. Továbbá a mozgósítás óta és a műveletek idején is folyamatosan megosztja hírszerzési információit Ukrajnával.

Emellett megkezdődtek a fegyverszállítások és aktiválták a NATO gyorsreagálású erőit. 

Csiki Varga Tamás örömét fejezte ki, hogy a NATO "nem ült fel" az orosz nukleáris fenyegetésnek, úgy vélekedett: ez csak nyomásgyakorlási eszköz, nincs mögötte támadó szándék.

Jójárt Krisztián szerint az oroszok alulértékelték az ukrán ellenállás mértékét. Valószínűleg "torz" információval rendelkeztek az ukrán haderőről és a társadalmi, politikai helyzetről 

- tette hozzá.

Úgy értékelt: a polgári célpontok pusztításával azt akarják elérni, hogy maga az ukrán lakosság kényszerítse ki a rezsimváltást. Nagyok az orosz veszteségek, de annak többszöröse az ukrán veszteség.

Jójárt Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna a jövőben törékeny állam marad, és felmerül a kérdés, ki építi majd újjá. Ez évtizedekre szóló problémát fog jelenteni - mondta.

Érnek az újabb, Oroszország elleni európai szankciók

Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben - jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videokonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.

"Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára" 

- közölte az Elysée-palota.

A francia gazdasági minisztérium eközben bejelentette, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerda délután videokonferencián vitatják meg az Oroszország elleni szankciókat.

Erős légicsapások érték Kijevet

Folyamatosan záporoznak a rakéták az ukrán fővárosra, Kijev külvárosát, Brovaryt, több rakétatalálat is érte.

Horvátország is fegyvereket küld

Zágráb 124 millió kuna értékben (több mint 6 milliárd forint) gyalogsági fegyvereket és felszereléseket küld Ukrajnának 

- jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet hétfői ülésén. A horvát hadsereg emelte a készültségi szintjét.

Emlékeztetett: a horvát nép nagyon jól tudja, mit jelent megvédeni a hazát az agressziótól. "Horvátországnak nincsenek kétségei, mi csakis a demokratikus és szuverén Ukrajna oldalán állhatunk" - húzta alá.

Ismételten felszólította Oroszországot, hogy vessen véget "ennek az őrült hadjáratnak", és térjen vissza a "józan ész és a párbeszéd" politikájához.

A kormányfő bejelentette, hogy emelik a készültségi szintet a menekültek befogadása és a gázellátás terén, és kitiltják az orosz légitársaságokat a horvát légtérből. Hozzátette: Zágráb csatlakozik az Európai Unió azon döntéséhez is, hogy a legnagyobb orosz bankokat kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.

A kormányfő később újságíróknak úgy nyilatkozott: 

Zágráb döntött a hadsereg készültségi szintjének emeléséről is.

Mint mondta: kiemelt figyelmet fordítanak minden történésre a szomszédságban, Délkelet-Európában. "Semmiképpen sem akarjuk a helyzet destabilizálódását egyik szomszédos országban sem" - húzta alá.

A fegyverszállításokról a kormányfő nem közölt részleteket, a segélynyújtásról szóló határozati javaslatok pedig Horvátországban bizalmas dokumentumnak számítanak.

Hétfőn a szomszédos Szlovénia védelmi minisztere is bejelentette, hogy fegyvereket, lőszert és sisakokat küldenek Ukrajnába. 

Matej Tonin tárcavezető elmondta: Szlovénia azokat a Kalasnyikov gépkarabélyokat küldi Ukrajnába, amelyeket azelőtt használt a szlovén hadsereg, hogy áttért az FN F2000-esek használatára. A Kalasnyikovokat stratégiai tartalékként tették félre, és egy részüket most Ukrajnába küldik - tette hozzá.

Putyinnak három feltétele van

Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot. 

A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron az orosz-ukrán tárgyalások megkezdésével kapcsolatban a másfél órás telefonbeszélgetésen sürgette, hogy 

1. az orosz fél szüntesse be a békés lakosság és a lakónegyedek elleni csapásokat és támadásokat,
2. kímélje meg a civil infrastruktúrát, biztosítsa az autópályák biztonságát, különösen Kijevtől délre.

A közlemény értelmében Putyin ezekben az ügyekben megerősítette, hogy kész kötelezettséget vállalni.

A Kreml által kiadott tájékoztatás értelmében Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők nem fenyegetik a civil lakosokat, és nem mérnek csapásokat polgári objektumokra. Az orosz elnök szerint a fenyegetést az ukrán nacionalisták jelentik, akik élő pajzsként használják fel a civil lakosságot, csapásmérő fegyvereket telepítettek lakónegyedekbe, és fokozták a Donyec-medence városai elleni tüzérségi támadásokat.

"Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy ilyen rendezés csak Oroszország jogos biztonsági érdekeinek feltétel nélküli figyelembevételével lehetséges, beleértve  

1. a Krím feletti orosz szuverenitás elismerését,
2. az ukrán állam demilitarizálásának és "nácimentesítésének" megoldását és
3. Ukrajna semleges státuszának biztosítását" - hangzott a Kreml közleménye.

Putyin mindemellett kijelentette, hogy 

Moszkva nyitott a tárgyalásokra Ukrajna képviselőivel.

Macron megismételte követelését, hogy Moszkva állítsa le az Ukrajna elleni orosz támadást, és haladéktalan tűzszünetet követelt. A nemzetközi humanitárius jog betartását és a lakosságnak szánt segély eljuttatásának szavatolását is sürgette. A francia elnök, aki az elmúlt nap folyamán többször is beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, javaslatot tett Putyinnak a kapcsolattartás folytatására, a helyzet romlásának elkerülése érdekében. A Kreml sajtószolgálata szerint ebben a felek megállapodtak.

Az Élysée-palota szerint Macron Zelenszkij kérésére, a humanitárius kockázat miatt hívta fel Putyint.

Finnország, Svájc és Ausztria is feladja a semlegességét

A finnek fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnába, amely 2500 gépkarabélyt, 150 ezer lőszert, 1500 páncéltörő fegyvert és 70 ezer adagnyi élelmiszercsomagot tartalmaz 

- ismertette Antti Kaikkonen védelmi tárcavezető.

Helsinki a múlt csütörtök óta Ukrajnában zajló orosz támadás hatására már vasárnap döntést hozott arról, hogy katonai sisakokat, golyóálló mellényeket és elsősegély-felszerelést küld Ukrajnának, illetve engedélyezte Észtországnak a Finnországtól vásárolt tábori tarackok átadását.

Nem sokkal a finn bejelentést követően Norvégia is közölte, hogy mintegy 2000 darab M72 típusú páncéltörő eszközt adományoz Ukrajnának, 

szakítva eddigi politikájával, miszerint nem küld fegyvereket olyan nem NATO-tagállamoknak, amelyek háborúban állnak, vagy amelyeket fegyveres konfliktus veszélye fenyeget.

"Norvégiának a katonai felszerelés exportjára vonatkozóan szigorú szabályai vannak, de Ukrajna most rendkívüli helyzettel kénytelen megbirkózni" - közölte Jonas Gahr Stoere miniszterelnök.

A Finnair légitársaság hétfőn mikroblogján közölte, hogy az orosz légtérzárlat miatt törli távol-keleti járatait Japánba, Dél-Koreába, Kínába, de Oroszországba is. A tájékoztatás szerint próbának alternatív útvonalakat találni a japán, dél-koreai, illetve kínai járataik vonatkozásában.

A svájci kormány hétfőn úgy döntött, alkalmazza az Oroszország ellen hozott európai uniós szankciókat.

Az alpesi ország ezenfelül beutazási tilalmat rendelt el a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó személyekkel szemben. A nem EU-tag Svájc a múlt héten még semlegességére hivatkozva eltekintett a büntetőintézkedések bevezetésétől, mindössze azt szavatolta, hogy a külföldi szankciókat ne játsszák ki rajta keresztül.

Hétfőn azonban Ignazio Cassis svájci elnök bejelentette, hogy az európai uniós szankciós listákon szereplők vállalatok és magánszemélyek Svájcban lévő vagyonát zárolják. Mint mondta, a Vlagyimir Putyin orosz elnök, Mihail Misusztyin miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter ellen hozott célzott szankciókat is átveszik. A svájci nemzeti bank tavalyi adatai szerint orosz állampolgárok és vállalatok 15 milliárd frank vagyonnal rendelkeznek Svájcban. Gennagyij Tyimcsenko, Putyin egyik bizalmasa Svájcban él. Az orosz nagyvállalkozó szintén szankciós listára került.

Ausztria felkészül az ukrán menekültek fogadására, a városi és települési önkormányzatok egyöntetűen kifejezték hajlandóságukat az emberek befogadására 

- jelentette hétfőn az APA osztrák hírügynökség.

A szövetségi és tartományi segítségnyújtást a belügyminisztériumon keresztül fogják összehangolni. Az országos gondozási intézmények a korábban érkezett menedékkérőket kisebb szállásokra osztják szét, hogy helyet csináljanak az ukrán menekültek számára a nagyobb létesítményekben. Bécsben egy fogadóközpontot is kialakítanak a háború elől menekülők számára, ahol orvosi és pszichológiai segítséget is kaphatnak.

Ezenfelül a szövetségi gondozási ügynökség (BBU) egy internetes portált hozott létre, amelyen keresztül magánszemélyek ajánlhatnak fel alvóhelyeket az érkező rászorulóknak. Alsó-Ausztria tartomány pedig internetes forróvonalat létesített, amelyen keresztül az osztrákok menekült nőknek és gyerekeknek ajánlhatnak szállást.

Az oroszok szerint önvédelemből hajtanak végre "különleges hadműveletet"

Az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a háború okairól azt mondta:

"A donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket fenyegető állandó fenyegetésekre, valamint arra, hogy nincs kilátás a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldására, Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy különleges hadműveletet hajtanak végre a Donyec-medencében. Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között" - mondta az orosz nagykövet. "Oroszország a különleges hadművelet során megvalósítja azt a jogát, hogy önvédelmet gyakoroljon egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni" 

- tette hozzá Nebenzja.

Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét "reálisnak" tartja. Andrij Szibiha, az elnöki iroda helyettes vezetője elmondta, hogy ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírtak. "A dokumentumok már úton vannak Brüsszelbe" - tette hozzá Szibiha.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 

Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul.

Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

"Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását" - hangoztatta az elnök.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de "a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk". Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. "Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges" - szögezte le az államfő.

Hatalmas robbanások hallatszottak Kijevben

Az ukrán fővárosban este hét óra után a légiriadót jelző szirénák is megszólaltak.

MÁV: hétfőtől ingyen utazhatnak a belföldi járatokon az ukrán állampolgárok

Hétfő délutántól 

ingyen utazhatnak a MÁV-START belföldi járatain az ukrán állampolgárok, akik a díjmentes szolidaritási jeggyel az utazást bármely vasútállomáson megkezdhetik, a jegyváltáskor az úticélt kell megadniuk és személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel kell igazolniuk, hogy ukrán állampolgárok 

- közölte a MÁV Zrt. hétfőn az MTI-vel.

A vasúttársaság különvonatokkal segíti a menekültek utazását, Záhonyból este indul a következő mentesítő járat - Nyíregyházán, Debrecenen és Szolnokon keresztül - a Nyugati pályaudvarra.

A szolidaritási jeggyel kizárólag csak a másodosztályú kocsikat vehetik igénybe, a feláras vonatokon a gyorsvonati pótjegyet nem kell megvásárolni.

A Magyarországon keresztül más külföldi célállomás felé a magyar határállomásig a nemzetközi vonatokra is érvényes a díjmentesség.

A közlemény szerint a vasúttársaság vasárnap óta több ezer Ukrajnából érkező menekültnek adott ki díjmentes szolidaritási jegyet, amellyel Záhonyból továbbutazhattak bármely magyarországi célállomásra.

A MÁV-START a Záhonyt Nyíregyházával, Debrecennel és a fővárossal összekötő menetrend szerinti személyszállító vonatok zsúfoltságának csökkentése érdekében legkésőbb hétfő este újabb különvonatot indít. Záhony állomásról további mentesítő járatokat is biztosít vasúttársaság a menekültek elszállítására.

A MÁV-START a főként Záhony, Debrecen felől Budapestre közlekedő vonatokat plusz kocsival megerősítve indítja, ugyanis a Záhonyból Budapest felé induló belföldi vonatokon is jelentősen megnőtt az utasforgalom.

Már mintegy tízezer, Ukrajnából Záhonyon át a háború elől menekülő ember utazását segítette a nemzeti vasúttársaság. A menekültek között magyarokon, ukránokon kívül más országok állampolgáraiként Ukrajnában tanulók, dolgozók is utaznak vonatokkal a határ túloldalán található Csap állomásról Záhonyba - olvasható a MÁV közleményében.

Eddig 90 ezren lépték át a határt Ukrajna felől

Mintegy 90 ezren lépték át csütörtök óta a magyar határt Ukrajna felől - nyilatkozta telefonon hétfőn az MTI-nek a kormányszóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is "tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal" várja az ukrajnai háború elől menekülőket.

Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik.

Kiemelte, minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől.

A kormányszóvivő hozzátette, hogy a kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139 erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani.

Ismertetése szerint 

a menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében

 - fűzte hozzá.

Szentkirályi Alexandra kitért arra is, hogy a kormány egyéb módokon is segíti az ide érkező, a háború elől menekülő embereket. Példaként említette, hogy a kabinet működteti a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot (NHKT), amelynek feladata a segélyek, adományok gyűjtése, a humanitárus segélyek kiszállítása, továbbá segíti a magyarországi segélyszervezetek - köztük a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt - munkáját.

A kormányszóvivő jelezte, hogy 

hétfőn öt helyszínen - Beregsuránynál, Tiszabecsnél, Záhonynál, Barabásnál és Lónyánál - hat segélypontot nyitottak meg. Szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek továbbra is várják szálláshelyek és befogadócsaládok jelentkezését, illetve örömmel fogadják a tartósélelmiszer-felajánlásokat is.

Szentkirályi Alexandra beszámolt arról is, hogy eddig 65 millió forintot ajánlottak fel a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül. A 1357-es telefonszámon hívásonként, illetve sms-enként 500 forintot lehet felajánlani, emellett a 11711711-22222222-es számlaszámon is várják a pénzadományokat. Továbbá a karitatív szervezetek saját adományvonalain is lehet adakozni.

"Az egész ország megmozdult és egy emberként igyekszik segíteni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is "tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal" várja a háború elől menekülőket.

Légvédelmi gyakorlatot tartottak Ungváron és Munkácson

Előzetesen bejelentett légvédelmi riasztási gyakorlatot tartottak Kárpátalja két legnagyobb városában, Ungváron és Munkácson hétfőn délután. Kijevi idő szerint 18 órakor megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák a két városban.

A gyakorlat megtartását Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke rendelte el, és hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján jelentette be.

"Figyeljük a sziréna hangját és a rádiót. A szirénát meghallva, a pánikot elkerülve vonuljunk biztonságos fedezékbe, az épületek pincéjébe, a legközelebbi óvóhelyekre. Azért van szükség a gyakorlatra, hogy egy esetleges éles helyzetben határozottan cselekedjünk" 

- hangsúlyozta Mikita.

Bejelentették azt is, hogy a megyei védelmi tanács március elsejétől Kárpátalja teljes területén betiltotta a szeszes italok árusítását.

Orosz tárgyalódelegáció: vannak pontok, amelyekben haladást lehet elérni

Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el - jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja, az orosz alsóház külügyi bizottságának tagja a Fehéroroszországban folytatott hétfői kétoldalú tárgyalások után.

A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szluckij közölte, hogy 

az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására.

Közölte, hogy hamarosan újabb kétoldalú tárgyalás várható.

Véget értek a béketárgyalások

Egyelőre véget értek a béketárgyalások a fehérorosz határon – közölte egy ukrán tisztviselő a Sky News szerint.

A DELEGÁCIÓK VISSZATÉRTEK KONZULTÁCIÓRA A FŐVÁROSUKBA.

Az ukrán elnökség korábban azt mondta, hogy a tárgyalások célja a tűzszünet és Oroszország haderejének kivonása volt.

A következő tárgyalási fordulót néhány napon belül megtartják - közölte a fehérorosz állami hírügynökség.

Ukrán szárazföldi erők: az orosz csapatok továbbra is Kijev elfoglalására törekszenek

A jelentős veszteségek és egyes területeken az előrehaladás lassulása ellenére az Ukrajnát támadó orosz erők nem adják fel fő céljukat, a Kijev feletti ellenőrzés megszerzését 

- állapította meg hétfőn az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága hivatalos Facebook-oldalán.

Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak - legfeljebb 30 rakéta kilövésével - továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket. 

A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének 

- írta jelentésében az ukrán parancsnokság. Hozzátette: az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel.

Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é Poltava vonalán.

Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők - saját közlésük szerint -feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait - tették hozzá.

Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni. Az ukrán fegyveres erők védik a határokat - biztosítottak a szárazföldi erőknél.

Közben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt a Facebookon, hogy 

már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz. 

Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját, amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. 

A Sheriff nevű kijevi őrző-védő vállalat ezer dollárt ígért minden felgyújtott vagy másképpen működésképtelenné tett orosz harckocsiért Kijevben vagy a főváros régiójában - írta az Ukrajinszka Pravda. Egyéb haditechnikai eszköz megsemmisítéséért 500 dollárt készek fizetni.

Folyamatosan érkeznek a menekültekkel teli vonatok a Nyugati pályaudvarra

A menekültekkel teli vonatok folyamatosan érkeznek a Nyugati pályaudvarra, a helyszínen étellel, itallal és útmutatóval segítik őket - jelentette a közmédia tudósítója az M1 hétfő délutáni műsorában.

A helyszínről jelentkező tudósító közölte: 

a Nyugati pályaudvaron a Magyar Vöröskereszt és a Református Szeretetszolgálat munkatársai fogadják a menekülteket, akiket forró teával, üdítőkkel, ásványvízzel, péksüteményekkel, tisztálkodási szerekkel látnak el.

Hozzátette: a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség munkatársai nagy erőkkel vannak a helyszínen és koordinálják a menekülteket.

Azokat, akiknek nincs hová menniük, egy helyre gyűjtik és autóbuszokkal szállítják el biztonságos befogadóhelyekre - hangzott el a műsorban.

Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülést tart kedden

Az Európai Parlament képviselői Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel vitatják meg Ukrajna orosz megtámadását - derül ki a hétfői közleményből.

A kedd délben kezdődő vitát követően az EP plénuma állásfoglalást fogad el. Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete - azaz Roberta Metsola EP-elnök és a képviselőcsoportok vezetői - február 24-én döntött úgy, hogy az uniós parlament rendkívüli brüsszeli ülésszakon vitatja meg Ukrajna orosz megtámadását. Az Elnökök Értekezlete akkor, állásfoglalásában a lehető leghatározottabban elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, amelyet indokolatlannak és jogellenesnek nevezett.

Kijelentették: Ukrajna független és önálló nemzet, területi egysége nem képezheti alku tárgyát. Az orosz invázió indokolatlan és jogellenes, fenyegetést jelent az európai és a regionális stabilitásra, valamint a szabályokon alapuló világrendre nézve. Megfogalmazásuk szerint a támadás a demokratikus társadalmi modell ellen irányul. Az orosz fellépés nem maradhat válasz nélkül - szögezték le.

"Továbbra is szilárd az egységünk, az eltökéltségünk és az indokolatlan orosz agresszióra adott válaszunk. Az Európai Parlament támogatja a példa nélküli európai és nemzetközi választ, egyebek között az új és szigorú szankciókat, amelyek biztosítják, hogy a Kreml elszámoltatható legyen a tetteiért" - fogalmaztak.

Az Elnökök Értekezlete teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Ukrajnát és lakosságát.

Borrell: az EU-tagállamok elkötelezettek Ukrajna katonai támogatása mellett

Az Európai Unió felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról, az uniós tagországok pedig elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek 

- közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.

Azt mondta, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de - mint fogalmazott - "készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben".

Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Az uniós diplomácia vezetője közölte: Ukrajna orosz inváziója megmutatja, hogy az Európai Unió létfontosságú feladata az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentése, valamint a megújuló energiaforrásokra és a hidrogénre való átállás.