Ország-világ

2015.09.16. 10:00

Orbán: a liberalizmus identitásválságát éljük

Megérkeztek az első migránsok Horvátországba, Szlovénia megerősítette határait.

14:50 - MSZP: a civilek akadályozták meg a humanitárius katasztrófát

Az MSZP szerint nem a kormány, hanem a civilek akadályozták meg a humanitárius katasztrófát.

Kunhalmi Ágnes, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdán ezt arra reagálva közölte, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, humanitárius katasztrófát sikerült megakadályozni az elmúlt napokban azzal az összehangolt munkával, amelyet a magyar hatóságok a segélyszervezetekkel együtt végeztek a szerb-magyar határ térségében.

A szocialista politikus közleménye szerint igaza van a miniszternek, csak azt nem tette hozzá, hogy gyakorlatilag a kormány helyett, sőt részben a kormány ellenében segítettek a hatóságok és a civil szervezetek.

Kunhalmi Ágnes rámutatott: a kormány sok milliárd forintos kampányt folytat a menekültek ellen. Bírálta azért is a kabinetet, mert hónapokig nem készült fel a menekültek átáramlásra.

14:46 - Megkezdődött a határkerítés építésének előkészítése a román határon, Kübekházánál

Megkezdődött a határkerítés építésének előkészítése szerdán a román határnál, a magyar, a szerb és a román határ metszéspontjában található Kübekházánál - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Egyelőre az látható, hogy facölöpökkel kijelölték a leendő határkerítés helyét onnan, ahol befejeződik a szerb-magyar határra kiépített műszaki zár.

A területet, vagyis az érintett román-magyar határszakaszt rendőrök és katonák biztosítják.

Molnár János, Kübekháza független polgármestere az MTI-nek a helyszínen elmondta: a kerítés folytatásának előkészítéséről meghozott kormányzati döntést követően Csampa Zsolt, a belügyi tárca önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta arról, hogy a Maros torkolatág a román-magyar határon is folytatják a határkerítés építését.

Hozzátette, nem ért egyet a döntéssel, és nagyon sajnálja, ugyanis ennek nyomán megszakad a kapcsolat a szomszédos magyarlakta szerbiai és romániai településekkel.

Felidézte, hogy 1997 óta minden évben közös pikniket tartanak a hármas határ metszéspontjában, a szerbiai Magyarmajdán és a közigazgatásilag ahhoz tartozó Rábé, valamint a romániai Óbéba település lakóival. A négy falu hivatalosan is testvértelepülés - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy ezzel megszakad a kapcsolatuk a testvértelepülésekkel, hiszen a látótávolságnyira eső Óbéba 70 kilométerre kerül tőlük. Az ugyancsak a határ szomszédságában található Magyarmajdán és Rábé felé pedig 40 kilométer az út - mondta a polgármester.

Arról is beszámolt, hogy szerda délelőtt helikopterrel látogatást tett a honvéd vezérkar főnöke a falu határában.

14:16 - Szlovénia megerősítette határait

Szlovénia megerősítette határait, mozgósította a rendőrséget, és helikoptereket rendelt a szlovén-magyar és a szlovén-horvát határra - közölte Sefic Bostjan államtitkár szerdán Lendván.

A belügyminisztérium illetékese elmondta, már biztos, hogy Lendván regisztrációs központot hoznak létre.

Egyelőre nem tudni, hány migránsra kell számítani - mondta. Újságírói kérdésre, hogy Szlovénia hány menekültet tud fogadni, azt válaszolta: "attól függ, mennyien jönnek".

"A jelenlegi kapacitás 5-7 ezerre tehető, de mindenkiről gondoskodni fogunk" - mondta. A tömeg pedig szerinte csökkenni fog, hiszen ezeknek az embereknek nem Szlovénia az úti céljuk.

A szlovén kormány azt állítja, hogy tanult Magyarország példáján. A készenléti rendőrség számít rá, hogy a migránsok nem akarnak majd együttműködni, és nem kívánnak regisztrálni sem. Az illegális határsértőket szórólapokon látják el információkkal, és szervezetten szállítják őket a befogadóállomásokra. A kormány azt reméli, hogy a migránsok érzékelik a jó szándékot, és csökken a bizalmatlanság részükről.

Szlovénia teljesíteni fogja schengeni kötelezettségeit, és a migránsokat szervezetten csak akkor szállítja másik országba, ha az adott állam kifejezetten jelzi, hogy befogadja őket - szögezte le az államtitkár.

13:53 - Szakértők: a migrációs nyomás egy hosszú, súlyosbodó folyamat kezdete

A 2015-ben tapasztalható migrációs nyomás Európa számára csak egy hosszú, akár 2050 utánra is elnyúló, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen súlyosbodó és intenzívebbé váló folyamat kezdete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) szakértői szerint. A szakértők az európai menekültpolitika "cselekvőképtelenségének" feloldására egy húsz pontból álló javaslatot készítettek.

Az SVKK legfrissebb - szerdán az MTI-hez is eljuttatott - tanulmányában azt írta: tekintettel a hónapok óta Európára nehezedő és egyre intenzívebbé váló migrációs nyomásra, valamint a migrációs válság kezelését megnehezítő európai politikai vitákra és dilemmákra gondolatébresztőként fogalmazták meg javaslataikat.

Kiemelték, hogy a legtöbb stratégiai előrejelzés szerint a migránsok és menekültek száma az elkövetkezendő évtizedekben - különböző okok miatt - növekedni fog.

A politikai menekültek napjainkban döntően Szíriából, Afganisztánból, Irakból és a szubszaharai térség egyes országaiból érkeznek. Mellettük vannak gazdasági-szociális migránsok is az SVKK szakértői szerint, akik felhívják a figyelmet a "demográfiai boom" menekültjeire is. Utóbbiról szólva kifejtették, hogy Afrika 1,2 milliárd emberből álló lakossága tizenöt éven belül 500 millióval fog nőni. Afrika és a Közel-Kelet legtöbb országa esetében nemcsak a gyors népességnövekedés következményei - ivóvíz- és élelmiszer-ellátási, lakóhely-, egészségügyi ellátási problémák, az oktatás nehézségei - okoznak problémát, hanem az a sok fiatal is, akinek országa gyenge gazdasága nem kínál megélhetést. "Ahhoz, hogy ez változzon, a kibocsátó országokat kell működőképes, stabil kormányzattal bíró, működő intézményrendszerrel rendelkező, gazdaságilag is funkcionáló entitásokká tenni" - írták.

Megfigyelhető továbbá a "klímamigráció" is, amelynek nyomán vannak úgynevezett klímamenekültek is - tették hozzá.

Az SVKK szerint az Európára nehezedő tömeges menekülthullám nyomása csak komplex és összehangolt cselekvéssel csökkenthető. Ezek: a kiindulási helyen az elvándorlást előidéző tényezők orvoslása, a kiindulópont közvetlen környezetében lévő országok menekültügyi rendszereinek támogatása, a migrációs útvonalon fekvő országok bevonása a menekültkérdés kezelésébe, a hatékony és szigorú európai határvédelem, a menekültek gyors regisztrálása, a menekültügyi eljárások gyorsítása - sorolták.

A tanulmányban felhívták a figyelmet a hatékony schengeni határvédelem és az európai humanitárius elveken alapuló menekültpolitika ellentmondásaira is. A legnagyobb problémát megítélésük szerint az okozza, hogy a jogszabályok szerint a schengeni határországokra hárul - az övezet határainak védelme mellett - a menekültek regisztrációja és a menekültkérelmek elbírálása is. Ezen országoknak azonban nincsenek megfelelő eszközeik a nagyobb menekülthullámok feltartóztatására a schengeni határoknál, sem pedig arra, hogy megakadályozzák menekülttömegek továbbutazását a célországokba - akár csak a menedékjogi eljárás idejére is.

Az SVKK megfontolandónak tartaná a fő migrációs útvonalak mentén fekvő olyan EU-országok nemzetközi adósságállományának csökkentését is, amelyek képesek földrajzilag elszigetelt menekültügyi oltalmi övezeteket létrehozni.

Az európai menekültügyi oltalmi övezetből kikerülő, menekültstátussal rendelkező emberek elosztására csak abban az esetben hatásos a kvótarendszer, ha az elosztás során elkerülhető a menekültek "lefölözése" és az ellátásuk minden EU-tagállamban csaknem azonos színvonalon biztosítható - fogalmaztak.

Az SVKK szerint megfontolandó egy közös európai menekültellátási minimum kialakítása, amelyet a tagállamok - a közös EU-büdzséből támogatva - kötelezően biztosítanak, beleértve a menekültek integrációs költségeinek közös uniós fedezését is. Ennek hiányában úgynevezett virtuális kvótarendszer is kialakítható lenne, amelynek lényege, hogy a menekülteket ténylegesen befogadó EU-tagállamok részére a többiek (a szolidaritás és az arányos teherviselés elvei alapján) a rájuk eső kvótáknak megfelelő pénzügyi és más anyagi segítséget nyújtanának - fejtették ki a tanulmányban.

13:47 - Szijjártó: hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok

Hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok: közös megoldásról beszélnek, miközben ellenséges viselkedésükkel és hazugságaikkal teljesen ellehetetlenítik ezt az együttműködést - jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román kormányfő Magyarországot bíráló megjegyzéseire reagálva.

"Victor Ponta (román miniszterelnök) az elmúlt másfél napban olyan méltatlan kirohanásokat intéz folyamatosan Magyarország ellen, amely kirohanások kulturált európai politikushoz teljes mértékben méltatlanok" - mondta a tárcavezető az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Szijjártó Péter szerint talán az okozhatja a román politikusok frusztrációját, hogy a mostani helyzetben könnyen kiderülhet, fel vannak-e készülve a schengeni tagságra, és meg tudják-e védeni a határaikat.

13:47 - Jobbik: meg kell nevezni a válsághelyzet felelőseit

Meg kell nevezni a migrációs probléma felelőseit, a kormánynak rá kell mutatnia arra, hogy a Magyarországot most kritizáló nyugat-európai vezetők aktívan segédkeztek a válsághelyzet kialakításában, Irak, Afganisztán, Szíria és Líbia destabilizálásában - mondta a Szegedre kihelyezett frakcióülés szünetében Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

A Jobbik véleménye szerint a kormánynak nem azt kellene hangoztatnia, hogy Európa határait védi a határzárral, a kabinetnek "kizárólag Magyarország határait és érdekeit kell védenie" - húzta alá. Kifejtette: követelik a kormánytól, hogy csak zárt menekülttáborokat létesítsenek, és hogy függesszék fel a Dublin-III. egyezményt, különös tekintettel a regisztrációs kötelezettségre.

13:45 - EU-biztos: nem olyan Európát akarunk, ahol falak épülnek

Bármilyen kísérlet, amely falak és kerítések építésére irányul, "nem az az Európa, melyet mi akarunk" - jelentette ki Cecilia Malmström uniós biztos Brüsszelben, az Európai Bizottság szokásos szerdai ülését követően.

Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője az egyik népszerű közösségi oldalon egyértelművé tette: a politikus arra akart reagálni, hogy Magyarország a szerb határ után a román határ egy szakaszán is ideiglenes határzárat tervez létesíteni.

A bizottság megbeszéléseit követően a sajtó elé álló, amúgy külkereskedelmi kérdésekért felelős biztos úgy vélte, nem szabad úgy tenni, mintha a migrációs válságra - amelyet hosszú távú problémának nevezett - lenne egyszerű megoldás.

"Amíg háború, diktatúra és szegénység van a szomszédságban, addig egyre többen fognak érkezni" - mondta a svéd biztos, hosszú távú megoldás szükségességét hangsúlyozva.

13:36 - Iohannis a migrációról és a törvényhozás hitelének visszaszerzéséről beszélt a bukaresti parlamentben

A tagországokkal konzultálva kell az Európai Uniónak megoldást keresnie a menekültválságra, partnerek között nincs helye a kényszerítésnek, a szankciókkal való fenyegetésnek - hangoztatta Klaus Iohannis román államfő szerdán, a bukaresti törvényhozók előtt elmondott beszédében.

A román elnök arra a felvetésre utalt, hogy a strukturális alapok csökkentésével büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók az Európai Bizottság kötelező menekültkvótáit elfogadni.

Iohannis az őszi parlamenti ülésszak kezdete alkalmából mondott beszédet a kétkamarás román parlament együttes ülésén.

Azt állította, hogy Románia szolidáris a válság által érintett uniós országokkal, de szerinte minden tagországnak joga van helyzete és lehetőségei függvényében cselekedni.

Rámutatott: bürokratikus, "könyvelői megoldások" helyett a realitásokat figyelembe vevő párbeszédre, konszenzuskeresésre van szükség az unióban. "Nem szálláshelyekről, hanem emberekről, társadalmi beilleszkedésükről van szó" - mondta Iohannis.

A román államfő nem részletezte, milyen lépésekre készül Bukarest, csak annyit mondott, hogy csütörtökön a Legfelső Védelmi Tanács is megvitatja a teendőket. Nem reagált arra, hogy Budapest kiterjesztené az ideiglenes határzárat a magyar-román határ egy szakaszára is.

A belpolitikai témák közül a törvényalkotás reformjára fektette a hangsúlyt. Átgondoltabb és tartósabb törvényeket kért a bukaresti parlamenttől, mert szerinte a jogbiztonságot és a polgárok törvénytiszteletét veszélyeztetik a gyakran változó, politikai szempontok alapján hozott jogszabályok.

Rámutatott arra, hogy a legfontosabb törvényeket szinte kéthavonta módosítják Romániában, például az adótörvénykönyv 135-ször, az egészségügyi kerettörvény 114-szer, a közoktatási törvény 26-szor változott hatályba lépése óta. Megjegyezte, az is sokat elmond a hatalmi ágakról, hogy az idén elfogadott, törvényi szintű jogszabályok felét valójában nem a parlament, hanem a kormány hozta rendeletek formájában.

Iohannis úgy vélte, hogy a parlament a demokrácia alapintézményeként csak úgy nyerheti vissza hitelét, ha jó törvényeket alkot. Szerinte a törvényalkotási munka javítása mellett az is fontos, hogy a törvényhozók se próbálják kivonni magukat az igazságszolgáltatás alól. Románia akkor lesz erős, ha megfékezi a korrupciót, és visszanyeri törvénytiszteletét - mondta a román államfő.

12:56 - Bakondi: csaknem százan adtak be menekültkérelmet kedden a déli határon

Az első nap összesített adatai szerint kedden 94-en nyújtottak be kérelmet a Magyarországra történő beléptetés és menekültstátus iránt - mondta el [namelink name="Bakondi György"] miniszterelnöki főtanácsadó szerdai sajtótájékoztatóján Szegeden.

Kifejtette: a kérelmezők között 13 gyermek volt, az állampolgársági összetétel szerint pedig afgán, bangladesi, kongói, pakisztáni, szír és szomáliai emberek.

Közölte, az ügyekben 48 közigazgatási döntés már megszületett, az elutasítások ellen heten fellebbeztek a bíróságnál, és 19 kérelem volt elfogadhatatlan, ami azt jeleni, hogy a kérelmezők nem működtek együtt az eljárásban a magyar hatóságokkal. Közösségi szállásra több tucat embert szállítottak, akiknek az ügyében még zajlik az eljárás, ők elsősorban családosok.

Kedden a zöldhatáron 316 emberrel, míg szerdán 0 órától reggel 9 óráig 203 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. Összesen 46 büntetőeljárás indult és szerda délután már megtartják az első bírósági tárgyalást is - tette hozzá.

Bakondi György elmondta: éjfél óta nem változott a helyzet a déli határszakaszon Csongrád megyében. A röszkei autópálya-határátkelőhelyen néhány százan tartózkodnak a határ szerb oldalán, a közúti határátkelőhelynél és Ásotthalomnál pedig néhány tucat migráns vár arra, hogy beléphessen az országba. A migránsok időnként követelőznek, kiabálnak.

Kitért arra, a rendőrség megfelelő létszámmal, felszereltséggel és rendkívül higgadtan járt el a három érintett határátkelőhelyen és a tranzitzónákban is. A zöldhatáron történő járőrözés pedig, amelyben a honvédség is részt vesz, megfelelő hatékonysággal képes volt arra, hogy a kerítésen átjutni kívánó, átjutó vagy a kerítést megrongáló emberek ellen intézkedjen. Szilárd a műszaki biztosítás, drónok, helyszíni kamerák rögzítik a történéseket - mondta.

Bakondi György hozzátette: megkezdődött a második nap az új jogi szabályozások érvényesítésében, és az adatok azt mutatják, hogy míg az év elejétől több mint kétszázezren érkeztek a zöldhatáron, most a tiltott határátlépések száma nagyságrendekkel esett vissza.

"Nagyon bízunk abban, hogy az intézkedéseink eredményeképpen az a migrációs nyomás, mely egész Magyarországot és rajtunk keresztül egész Nyugat-Európát is érte, mérséklődik, illetve más útvonalra kerül" - fogalmazott miniszterelnöki főtanácsadó.

12:39 - Horvátországban további migránsok érkezésére számítanak

A horvát rendőrség azzal számol, hogy a horvát-szerb határ mellett fekvő Tovarnik körzetébe további 500 migráns érkezik, akik még szerdára virradóra, buszokkal indultak Horvátország felé a macedón-szerb határról, Presevóból - jelentette a horvát média szerdán.

A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe.

A tovarniki rendőrállomáson jelenleg száz határsértő vár arra, hogy regisztrálják és továbbszállítsák Zágrábba.

A horvát fővárostól már csak 30 kilométerre van a szlovén határ, ahol a migránsok már a - belső határellenőrzés nélküli - schengeni övezetbe léphetnek be.

A horvát sajtó szerint a szerbiai autóbuszok a menekülteket egészen a horvát határig viszik, ahonnét már csak 400 métert kell gyalogolniuk, hogy belépjenek Horvátországba.

Az újságírók szerint a migránsok nem a szabályos határátkelőt használják a szerb-horvát határon, hogy kikerüljék a regisztrációt. A rendőrök folyamatosan járőröznek azon a kelet-horvátországi területen, ahova a migránsokat várják. Szemtanúk szerint üres gépjárművekkel mennek el, és migránsokkal tele térnek vissza a tovarniki rendőrállomásra. Az illegális határsértők között nagyon sok gyerek és nő van.

Zoran Milanovic miniszterelnök a parlamentben, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: Zágráb átengedi Horvátországon a migránsokat, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába. A politikus szerint szerdára virradó éjjel mintegy 150 menekült érkezett Horvátországba.

"Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország" - mondta.

Milanovic szerint Horvátországban korántsem sem lesznek a migránsok beáramlásával kapcsolatban olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben. Ugyanakkor kiemelte, hogy szem előtt tartják az ország alapvető biztonsági és nemzetbiztonsági érdekeit.

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő arra kérte a zágrábi kormányt, hogy péntekre, vagy legkésőbb jövő keddre hívja össze a horvát nemzetbiztonsági tanácsot a migránsválság miatt. Milanovic egyetértését fejezte ki a javaslattal.

"Figyelembe véve, hogy több szomszédos EU-tagország (Magyarország, Ausztria, Németország és Szlovákia) megerősítette határvédelmét a schengeni övezetben, félő, hogy a migrációs nyomás áttevődik Horvátországra, erről a kérdésről pedig a legmagasabb állami szinten kell tárgyalni" - mondta az államfő.

12:35 - Már a szerb-magyar határról is indult busz a horvát határ felé

A szerb-magyar határ melletti Magyarkanizsáról is elindult egy busz a horvát határ felé szerda délelőtt - közölte az MTI tudósítójával Lackó Róbert, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke.

Az autóbusz ötven emberrel indult el a szerb-horvát határ melletti szerbiai Sidbe. A járműre a magyarkanizsai pihenőhelyen tartózkodó migránsok között mutatkozott igény, és egyelőre nem lehet tudni, hogy ki - egyes információk szerint a szerbiai menekültügyi főbiztosság, más információk szerint egy sidi vállalkozó - megszervezte az indulást.

Lackó Róbert azt is elmondta, hogy Magyarkanizsáról továbbra is indulnak buszok a horgos-röszkei határ felé, és Magyarkanizsára is érkeznek még járatok Belgrád felől, bár nem akkora számban, mint a korábbi napokban, hetekben. Hozzátette, hogy a pihenőhelyre érkezőket tolmácsok segítségével értesítik arról, hogy Magyarország felé nem tudnak továbbmenni, a zöldhatár le van zárva, "de nem akarnak ők már senkinek sem hinni, megvannak a saját (kommunikációs) vonalaik".

Továbbra is több százan várnak mindkét horgos-röszkei határátkelőnél arra, hogy a magyar hatóságok átengedjék őket, és szintén több százan pihennek a két határátkelő közötti füves területen felállított sátrakban. Néhány család elkezdte összecsomagolni a holmijait, voltak, akik a sátrat is összehajtották, és azt mondták, elindulnak, megpróbálnak máshol átkelni a határon, talán Horvátország felé. Nem tudják azonban, hogy a szerb-magyar határzónából hogyan lehet eljutni a szerb-horvát határra, az MTI tudósítójától is kértek útbaigazítást a körülbelül 200 kilométerre fekvő Sidre.

12:33 - Ponta ismét bírálta Magyarország magatartását

Victor Ponta román miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy "az európai politikusokhoz csatlakozva elítéli Magyarország szégyenletes magatartását migránsügyben", ahányszor az indokolt lesz, függetlenül attól, hogy Budapest ezen megsértődik vagy sem.

A kormányfő a bukaresti parlament folyosóján nyilatkozott újságíróknak. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a Magyarország által épített kerítéssel kapcsolatban ő nem tett egyebet, mint a többi európai politikussal összhangban, elítélte Budapest Európára nézve szégyenletes magatartását.

Egy másik kérdésre válaszolva hozzátette: Budapest nem Bukaresttel, hanem valamennyi európai politikussal vitatkozik. Rámutatott: a kerítésépítés, valamint a kutyák és fegyverek használata nem oldja meg a menekültkérdést.

12:16 - PM: az önkormányzatok is vegyenek részt a menekültválság megoldásában!

A Párbeszéd Magyarországért azt javasolja, hogy a szerencsésebb helyzetben lévő önkormányzatok vegyenek részt a menekültválság megoldásában - közölte az MTI-vel szerdán a párt szóvivője.

A PM szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz-kormány nemcsak "embertelen", de alkalmatlan is a menekültválság kezelésére - mondta Tordai Bence, aki szerint az állam feladatát önszerveződő mozgalmak látják el.

Az ilyen értékalapú közösségek mellett van még egy fontos közösség, a települési önkormányzatok hálózata - folytatta, hozzátéve: a PM-es [namelink name="Karácsony Gergely"] vezette Zugló már a válság elején egy adománygyűjtő raktárt adott át a civileknek, a XVIII. kerületi PM-es képviselők pedig egy javaslatot fognak benyújtani, hogy önkormányzatuk természetbeni adományokkal támogassa a menekülteket segítő szervezeteket.

Fel akarják kérni a többi, jobb helyzetben lévő önkormányzatot, hogy ők is segítsék a menekültek ellátását - közölte Tordai Bence, hozzátéve, a javaslatot a más településeken dolgozó PM-es képviselők is beadják majd.

12:16 - Orbán: a liberalizmus identitásválságát éljük

"Az egész menekültügy, az egész népvándorlás, az egész megélhetési bevándorlási probléma megfelelő látószögből nem más, mint a liberalizmus identitásválsága" - értékelt Orbán Viktor miniszterelnök a szeptember 5-i, kötcsei polgári pikniken elmondott beszédében, amelynek teljes szövegét a Demokrata című hetilap közölte szerdai számában.

A kormányfő kijelentette, vége a "liberális blablának" nevezhető szellemi-ideológiai korszaknak, és hangsúlyozta: ez új esélyt kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód visszanyerje dominanciáját immár nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

"Ez az első jó identitásválság, amit átélek" - fogalmazott a liberális identitás válságával kapcsolatban Orbán Viktor.

Meggyőződését fejezte ki, hogy jólétben élni és ezzel egy időben "liberális módon jónak látni magunkat" többé Európában nem lehetséges. A legveszélyesebb kombináció, amit ember ismer a történelemben az - magyarázta -, ha az ember gazdag és gyenge. "A liberális filozófiából gyenge Európa következik, amely közben a gazdagságát meg akarja őrizni, de ha gyenge, nem tudja megőrizni" - összegzett.

Orbán Viktor amellett érvelt, hogy különbséget kell tenni a személyes, egyéni felelősség között és aközött, ami egy modern állam kötelessége: míg a személyes vagyonból adni nem okoz gazdasági problémát, az államiból ellátást, jólétet biztosítani a gazdasági teljesítmény szűkülését eredményezi.

A miniszterelnök szerint - Magyarországgal szemben - Európát ma a liberálisok uralják, nagyrészt az ő kezükben vannak a konzervatívok gondolatait is közvetítő, interpretáló eszközök, csatornák. Ezért van az - tette hozzá -, hogy ha "egy konzervatív kancellár asszony vagy egy konzervatív miniszterelnök lép hivatalba, annak nincs mit tennie, valamilyen mértékig - és ez a mérték nem kevés - alkalmazkodnia kell ahhoz az eszközrendszerhez, amelyet az eszmeileg tőle különböző emberek tartanak a kezükben. Ettől szenved az európai jobboldal".

Orbán Viktor beszédében a hipokritaság rendszerré szervezett gondolati térségének nevezte a liberalizmust, szervezett képmutatásnak a liberális külpolitikát - amelyben a jónak mondott tettek mögött általában pénz, olaj, nyersanyag van. "Valójában nem jót tettek, amikor méltóztattak szétbombázni Irakot vagy éppen Szíriát, hanem a legrosszabbat", miközben azt szeretnék, hogy a világ elismerje, ők állnak a jó oldalon - tette hozzá példaként.

Rámutatott: ideje a keresztény irgalom mellé beemelni az érvelésbe a felelősség kifejezést is.

Hangsúlyozta, a keresztény identitás fontossági sorrendet rajzol ki: először is felelősek vagyunk a gyerekeinkért, aztán a szüleinkért, majd a lakóhelyünkért, "aztán jön a hazánk, és aztán jöhet minden más". "Tudjuk, a liberális az egész világért felelős, merthogy jó ember, minden fáj neki, ami a világban történik" - vázolta az ellenpólust Orbán Viktor.

Úgy összegzett: a mostani helyzet tanulsága, hogy a határokat, valamint Magyarország etnikai és kulturális összetételét meg kell védeni, utóbbi erőszakos megváltoztatását nem kényszerítheti ki senki. Emellett fontos az is, hogy az ország sikeres maradjon gazdaságilag, mert e nélkül, "hiába vagy morálisan a tökéleteshez legközelebb eső pozícióban", eltaposnak - folytatta a miniszterelnök, aki negyedikként a "mindennapi patriotizmus" érvényre juttatását emelte ki.

Utóbbiról azt mondta, ez nem szellemi természetű dolog, hanem életösztön, napi rutin, mint az, hogy magyar terméket vásárolunk a boltban vagy magyar embert foglalkoztatunk, ha munkaerőre van szükségünk.

"Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni" - fogalmazott a kormányfő, elismerve: "e tekintetben voltunk a legkevésbé sikeresek".

Az idei, szeptemberi kötcsei piknik hallgatóságához fordulva kijelentette: a patrióta, nemzeti alapú, mindennapos életösztönök, életvezetési tanácsok, megfontolások, illetve az ez alapján kifejtett vélemények nincsenek jelen a vitákban, de erre a csatatérre is fel kell menni, és nyerni kell.

12:05 - Balog Zoltán: humanitárius katasztrófát sikerült megakadályozni

Humanitárius katasztrófát sikerült megakadályozni az elmúlt napokban azzal az összehangolt munkával, amelyet a magyar hatóságok a segélyszervezetekkel együtt végeztek a szerb-magyar határ térségében - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere az illegális bevándorlásról tartott szerdai szegedi sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán elmondta, hogy a rendvédelmi szervek feladata a határ védelme mellett a segélyszervezetekkel, a gyermekvédelemmel, az egészségüggyel együttműködve megvédeni és ellátni azokat, akik menedéket kérnek.

A kormány döntött arról, hogy 200 millió forinttal támogatja azt a három humanitárius szervezetet - a Magyar Vöröskeresztet, az Ökumenikus Segélyszervezetet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot -, amelyek segítik Magyarországon, valamint - testvérszervezeteikkel együtt a szerb oldalon - a migránsok ellátását - közölte a miniszter.

11:51 - DK: a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja a határra tervezett kerítés

A Demokratikus Koalíció (DK) elutasítja a román határra tervezett kerítést, az szerinte a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja - mondta az MTI-nek szerdán a párt elnökségi tagja.

Kerék-Bárczy Szabolcs úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök lebukott, mert kiderült, hogy nem érdeklik őt az erdélyi magyarok, nem érdekli, hogy tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a Fidesz csak politikai haszonszerzésre használta fel őket. Az újabb kerítéssel egy EU-n belüli határzár jön létre - mondta.

A DK elutasítja Orbán Viktor "szögesdrót-politikáját" - összegzett.

Arra a kérdésre, hogy a drótkerítés hogyan akadályozza a hivatalos határátkelőket használó utazók szabad mozgását, azt felelte, hogy az eddigi, a déli határon szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes átkelőpontokat megszűntetnek majd, ezért az azok környékén élőknek nagyot kell majd kerülniük. Hozzátette, hogy jelenleg is sokan járnak át naponta dolgozni, vásárolni az egyik országból a másikba. Szerinte ha megszigorodik a határellenőrzés, akkor a megmaradó átkelőhelyeken óriási dugók alakulnak majd ki.

11:33 - Ismét torlódnak az autók az M1-esen Hegyeshalomnál

Ismét csaknem egy kilométeren torlódnak az autók az M1-es autópályán Hegyeshalomnál, miután az osztrák rendőrség folytatja a korábban felfüggesztett szúrópróbaszerű határellenőrzést az Ausztriába belépő járművek esetében - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya szerda délelőtt az MTI-t.

Az ellenőrzést a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál felfüggesztették. Ott korábban sem alakult ki torlódás a gyér forgalom miatt.

Az M1-es autópályán reggel is csaknem egy kilométeres torlódás alakult ki, miután 7 órától szúrópróbaszerűen ellenőrizték az Ausztriába belépő autókat az osztrák rendőrök. Az ellenőrzést délelőtt rövid időre felfüggesztették.

11:18 - A lengyelországi menedékjoggal rendelkező szíriaiak többsége Nyugat-Európába ment tovább

A 160 szíriai állampolgár közül, akik idén menedékjogot kaptak Lengyelországban, 86 azonnal továbbutazott Nyugat-Európába, és hasonló lenne várható az Európai Bizottság által Varsónak befogadni javasolt mintegy 12 ezer menekült többségétől is - írta a Rzeczpospolita című lengyel jobbközép napilap szerdán.

A lengyelországi menedékjoggal rendelkező szíriaiak egy lengyel-szíriai származású keresztény aktivista által irányított, Estera nevű alapítvány segítségével érkeztek az országba.

Pawel Dabrowski, a lengyel miniszterelnöki hivatalban működő menekültügyi tanács vezetője úgy nyilatkozott: Lengyelországot nemcsak a szíriai, hanem a többi, Keletről érkező migráns - köztük az utóbbi években menedékjogot kapott csecsenek is - tranzitországnak tekintik.

Szakértők szerint ennek gazdasági, munkaerőpiaci okai vannak, s hatással van rá az is, hogy Lengyelországban - a nyugat-európai országoktól eltérően - nem él népesebb közel-keleti diaszpóra, amelybe a migránsok beilleszkedhetnének.

A Rzeczpospolita úgy értesült, hogy az év elejétől szeptember elejéig összesen 245 szíriai állampolgár nyújtott be lengyelországi menedékkérelmet. Lengyelországban jelenleg összesen mintegy 800 szíriai él tartózkodási engedéllyel, közülük 211 rendelkezik menekültstátussal. A közel-keleti menedékkérőknél egyelőre sokkal nagyobb a volt Szovjetunió államaiból érkezők csoportja. Az év elejétől több mint 5 ezer orosz állampolgár, zömmel csecsenek, illetve ukránok kértek menedékjogot.

Lengyelország az uniós kormányfők júniusi találkozója után 2 ezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben. Az európai migrációs válság legújabb fejleményeivel kapcsolatban javasolt, 160 ezer migráns átirányítását célzó uniós csomag révén az országnak további mintegy 9 ezer migránst kellene befogadnia. Erről a lengyel kormány egyelőre nem alakított ki egyértelmű álláspontot, bár a politikai vezetők egyhangúlag a válság okainak kezelését, az embercsempészek elleni harc fontosságát hangsúlyozzák. A lengyel parlament alsóháza, a szejm szerda délután tart a migrációs válságnak szánt rendkívüli ülést.

10:59 - Horvát miniszterelnök: Zágráb átengedi a migránsokat, és segíteni fog nekik

Zágráb átengedi Horvátországon a migránsokat, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába - közölte Zoran Milanovic miniszterelnök szerdán.

"Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország" - mondta a parlamentben a kormányfő, képviselői kérdésre válaszolva. Az nem derült ki szavaiból, hogy milyen irányban engedik tovább a migránsokat.

A miniszterelnök szerint szerdára virradó éjjel mintegy 150 menekült érkezett Horvátországba.

Milanovic szerint Horvátországban közel sem lesznek olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben.

Ugyanakkor kiemelte, hogy szem előtt tartják az ország alapvető biztonsági és nemzetbiztonsági érdekeit.

10:13 - Megszűnt a torlódás az M1-esen Hegyeshalomnál

Megszűnt a torlódás az M1-es autópályán Hegyeshalom térségében, miután az osztrák rendőrség ideiglenesen felfüggesztette a szúrópróbaszerű ellenőrzést a határátlépési pontnál - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya szerda délelőtt az MTI-t.

A Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál jelenleg is tart az ellenőrzés, de a gyér forgalom miatt ott nincs torlódás.

2

Feltorlódott járművek az M1-es autópálya Bécsbe vezető szakaszán, Hegyeshalom közelében 2015. szeptember 16-án. Ezen a napon reggel az az osztrák rendőrség megkezdte a határellenőrzést a magyar-osztrák határátkelési pontokon.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Az M1-es autópályán a reggeli órákban csaknem egy kilométeres torlódás alakult ki, miután reggel 7 órától szúrópróbaszerűen ellenőrizték az Ausztriába belépő autókat az osztrák rendőrök.

10:09 - Nincs torlódás az ásotthalmi határátkelőnél

Nem alakult ki torlódás Ásotthalomnál azt követően, hogy szerda délelőtt újra lezárták a település közelében található határátkelőt - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Úgy tűnik, a magyar és a szerb autósok időben értesültek az átkelő lezárásáról, mert csak német rendszámú autót vezető törökök várakoztak tanácstalanul az átkelő előtt.

Ők arról próbáltak információt szerezni, hogy hol mehetnek át Szerbiába. Hivatalos tájékoztatás híján - ugyanis hivatalos embert csak a sorompó után, hallótávolságon kívül lehetett látni - az MTI tudósítója igazította útba őket.

Ugyanakkor a határ környéki utak mentén szerda délelőtt számos migránscsoporttal lehetett találkozni. Velük szemben az környéken cirkáló rendőrök intézkednek.

10:08 - Afgán határsértőket fogtak el a román határrendészek a hármashatár közelében

Két afgán határsértőt fogtak el a román határrendészek kedd délután a magyar-román-szerb hármashatár közelében.

Mihaela Les, a román határrendészet temesvári kirendeltségének a szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a határsértőket a romániai Óbéb (Beba Veche) térségében vették őrizetbe. Azt mondták a határőröknek, hogy Magyarországon át szeretnének Németországba jutni, de eltévedtek, ezért kerültek román területre. A szóvivő szerint a román határőrök megállapították, hogy afgán állampolgárokról van szó.

A két afgán férfi azt kérte, hogy engedjék vissza őket Szerbiába. A román hatóságok a vonatkozó román-szerb egyezmény értelmében el is indították a visszabocsátási eljárást.

9:59 - ORFK: harmincöt eljárás indult a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt

Harmincöt esetben indult büntetőeljárás a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt kedden a magyar-szerb határ térségében - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője szerdán Szegeden.

Csiszér-Kovács Viktória az ORFK sajtótájékoztatóján elmondta, a rendőrség vizsgálja, hogy a határ illegális átlépése során történt-e más bűncselekmény is, megrongálták-e a határzárat.

Kedden a magyar-szerb határszakaszon 316 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, és az elfogottak negyede-ötöde gyermek. A migránsok jelentős részénél nem merült föl bűncselekmény gyanúja, így esetükben idegenrendészeti eljárás indult.

A szóvivő elmondta azt is, hogy a röszkei autópálya- és közúti határátkelőhely, valamint az ásotthalmi átkelő nem működik, Tompán viszont zavartalan a határforgalom.

Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dél-alföldi regionális igazgatója elmondta, idén 171 920 menedékkérelmet vett át a hivatal, a befogadóállomásokon 698 ember tartózkodik.

Közölte: keddtől működő tranzitzónákban az elmúlt napon Röszkén 93, Tompán egy menedékkérelmet nyújtottak be. Az érkezők közül 74-en igényeltek különleges bánásmódot: 13 kisgyermekes család és két idős ember.

Kedden 48 döntés született, ebből 19 esetben elfogadhatatlan volt a kérelem, egy eljárást megszüntettek, heten pedig felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a határozat ellen - mondta az igazgató.

Szerdán délelőtt összesen negyvenen tartózkodtak a tranzitzónákban - tudatta a szakember.

9:46 - Megérkeztek az első migránsok Horvátországba

Az első migránscsoport már szerda reggel nyolc órakor megérkezett a horvátországi Tovarnikba - tájékoztatott az N1 horvát hírcsatorna.

A migránsok azzal a busszal érkeztek a szerb-horvát határra, amely még kedd este indult a macedón-szerb határról, Presevóból.

A horvát közszolgálati televízió tudósítója szerint a bevándorlók - mintegy ötvenen - gyalog indultak el a horvát határátkelő felé, majd útközben váratlanul a kukoricás felé vették az irányt, és illegálisan lépték át a határt.

A településen negyven civil és a vöröskereszt munkatársai várják a migránsokat, akik fáradtak, elcsigázottak, éhesek és szomjasak - jelentette a hírtelevízió riportere.

Az első csoporttal nők, gyerekek és fiatal férfiak érkeztek.

A Jutarnji List című horvát napilap arról számolt be, hogy két autóbusznyi migráns érkezett Újlakra (Ilokra) is. A hatóságok közülük tízet előállítottak, mert illegálisan próbálták meg átlépni a határt.

Ranko Ostojic belügyminiszter kedden a sajtónak nyilatkozva rámutatott, hogy bár Horvátország a schengeni egyezmény részese (jóllehet még nem tartozik a schengeni övezethez), sosem szüntette meg határainak ellenőrzését, továbbra is fokozott ellenőrzés van érvényben. Az országban húszezer rendőrt mozgósítottak a menekültprobléma kezelésére, ebből hatezer az államhatárokat felügyeli.

A miniszter hozzátette, hogy mindenkit regisztrálnak, és aki nem hajlandó alávetni magát az eljárásnak, azt kiutasítják az országból.

9:34 - Tisztifőorvos: járványügyi kockázatot jelent a megnövekedett migráció

A migránsok között egyelőre nem találtak olyan betegségeket, amelyek a magyar lakosságot veszélyeztetnék, de óvatosságra int az országos tisztifőorvos.

Paller Judit az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában azt mondta, járványügyi kockázatot jelent a megnövekedett migráció, de leginkább az egymás közötti érintkezés miatt alakulnak ki megbetegedések, ezek jellemzően a hányásos, hasmenéses fertőzések, és a hűvösebb idő beköszöntével jellemzőbb lesz a felső légúti megbetegedés is.

A szakember hozzátette: a migránsok által használt területeken nincs megfelelő infrastruktúra, ezeken a helyeken több napig életvitelszerűen élnek, ennek minden következményével. Ezek a körülmények is okozzák például a belső fertőzéseket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a befogadóállomásokon megfelelőek a higiénés feltételek.

Paller Judit úgy vélte, a megnövekedett migráció miatt járványügyi kockázat van, de ezt a hatóság megfelelően kezeli.

Kiemelte, a migránsok által hátrahagyott hulladékokhoz - például szennyezett ruhanemű, étel és egyéb használati tárgy - csak gumikesztyűben szabad nyúlni vagy az erre szakosodott hulladékbegyűjtő vállalatokra kell hagyni a szemét összeszedését.

Paller Judit kiemelte, a migránsok között dolgozó orvosokkal napi kapcsolatban áll a területileg illetékes tisztifőorvos, és az Országos Tisztiorvosi Hivatal naponta küld jelentést az egészségügyi államtitkárságnak.

Az elmúlt egy hét tapasztalatáról Paller Judit azt mondta, leginkább a hátrahagyott szemét okoz gondot, de nem különösebben nőtt meg a migránsok között a megbetegedések száma, ugyanakkor kerültek már kórházba fertőző betegségekkel. A legtöbb esetben a kórházban sem várják meg a kezelés végét, saját felelősségre hagyják el az intézményt. Találtak már hepatitis-A vírussal fertőzött kisgyereket és tbc-gyanús beteget is - tette hozzá.

Ha netán járvány alakulna ki, akkor lenne beavatkozási lehetősége a tisztifőorvosnak: korlátozhatja például a migránsok mozgását, karantént rendelhet el. Erre azonban - emelte ki Paller Judit - jelenleg nincs indok.

9:23 - Horgosnál a migránsok továbbra is remélik, hogy átjuthatnak Magyarországra

Csendesen indult a reggel mindkét horgos-röszkei határátkelőnél, a migránsok továbbra is abban reménykednek, hogy Magyarország megnyitja a határt, és bejuthatnak az Európai Unió területére.

Egy csoportjuk késő éjszakáig hangoskodott az M5-ös autópályán lévő határátkelőn felállított kapunál, ám hajnalban ők is aludni tértek a két átkelő közötti bozótos, füves területen kialakult rögtönzött sátortáborban.

Reggel többen is azt mondták az MTI tudósítójának, reményt adott nekik, hogy egy szerb politikus a helyszínre látogatott, és ígéretet tett arra, hogy beszél magyar kollégáival. Kedd este Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter járt a horgosi átkelőnél, a migránsok elbeszélése alapján pedig voltak olyanok, akik lefordították nekik azt, amit a politikus mondott.

A migránsok azonban a jelek szerint túl optimistán értelmezték a szerb belügyminiszter szavait. Stefanovic annyit mondott, hogy szerdán tárgyal magyar kollégáival a Horgoson kialakult helyzet kezeléséről, illetve arról, hogy mikor nyithatják meg az átkelőt a forgalom előtt. Kiemelte, azt reméli, csupán 48 órás lezárásról van szó, amely után normalizálódhat a közlekedés.

1

Rendőrök járőröznek napfelkeltekor az ideiglenes biztonsági határzár mellett a magyar-szerb határon, Röszke térségében 2015. szeptember 16-án. Az előző napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Szerinte korai még a migránsok megváltozott útvonaláról beszélni, egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyarország helyett Románia vagy Horvátország felé indulnának-e az emberek. Ugyanakkor kiemelte: Szerbia nem fogadhatja el azt, hogy a területére szállítsák vissza mindazokat, akiket nem fogadnak be az Európai Unióban, hiszen ezek az emberek csak áthaladtak Szerbián.

Hozzátette még, hogy országa semmiféle erőszakot nem fog alkalmazni a migránsokkal szemben, ellenkezőleg, élelmiszerrel és vízzel, valamint minden szükséges eszközzel segíti majd őket.

A helyszínen dolgozó önkéntesek úgy tudják, hogy szerdán vízcsapot állítanak fel a horgosi határátkelőnél, valamint arra is kaptak ígéretet, hogy mobil WC-ket visznek a sátortábor közelébe.

9:14 - Négy határsértő bíróság elé állítását kezdeményezte az ügyészség

Négy iraki állampolgár bíróság elé állítását kezdeményezte az ügyészség a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.

[namelink name="Szanka Ferenc"] közölte, hogy a négy vádlott kedd reggel Röszkénél a gyorstelepítésű drótakadályon átmászva lépett magyar területre a szerb-magyar határon. A kerítést nem rongálták meg, mivel azt korábban ismeretlenek már kihasították és felhajtották.

A bűncselekmény elkövetését elismerő határsértőket a rendőrség őrizetbe vette.

A határzár tiltott átlépésének bűntette miatt indult eljárásban a Szegedi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban, az őrizet 72 óráján belül kezdeményezte a terheltek bíróság elé állítását - közölte a szóvivő.

A rendőrség szerda reggelig további öt migráns ellen indult bűnügyben indítványozott gyorsított eljárásban történő bíróság elé állítást.

8:36 - Hosszú sorok alakultak ki a szerb-magyar határ működő átkelőhelyein

Mintegy 4 kilométeres volt a sor a magyar-szerb határ kelebia-tompai átkelőjénél szerda reggel, éjszaka ugyanis csak itt, illetve a 90 kilométerrel távolabbi, béreg-hercegszántói átkelőhelyen lehetett Szerbiából Magyarországra jutni.

A szerbiai autós és motoros szövetség tájékoztatása szerint Kelebiánál és Béregnél (Backi Breg) megnőtt a forgalom, 20 percnél hosszabb várakozásra azonban nem kell számítani. Az MTI tudósítója a vajdasági Kelebián azt tapasztalta, hogy ennél jóval többet kell majd várnia annak, aki Szerbiából Magyarországra szeretne jutni, a kocsisor ugyanis a határzónán kívülre ér, körülbelül 4 kilométer hosszú.

Hét órakor megnyílt a gyála-tiszaszigeti és a bajmok-bácsalmási átkelő is, ezeket a határátkelőhelyeket azonban csak a szerb állampolgárok, valamint az Európai Unió és Svájc állampolgárai használhatják.

A szerbiai autós és motoros szövetség azt is közölte, hogy a horgos-röszkei és a királyhalom-ásotthalmi átkelőket nem nyitják meg szerdán.

8:29 - Répássy Róbert: megalapozatlanok az új jogszabályokat érő bírálatok

Megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja [namelink name="Répássy Róbert"], az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kedden hatályba lépett menekültügyi jogszabályokat érő bírálatokat.

Répássy Róbert az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában kiemelte, hogy az új jogszabályok teljes egészében megfelelnek a nemzetközi menekültügyi eljárásokban szokásosaknak.

Megalapozatlannak nevezte például azt a bírálatot, amely szerint a menedékkérők nem használhatják az anyanyelvüket az eljárás során, hiszen a tolmácsoláshoz mindenkinek joga van, ez csak akkor mellőzhető, ha az illető nyilatkozik arról, hogy nem kéri a fordítást.

Azt a kritikát pedig, amely szerint Szerbia nem biztonságos ország, mert ott nem megfelelő a bevándorlók ellátása, félrevezetőnek tartja, mert Szerbia uniós tagjelölt ország, és az Európai Unió is biztonságos származási országként ismeri el.

8:24 - Ismét lezárták az ásotthalomi átkelőt

Az országos rendőrfőkapitány szerda reggel 7 órától ismét felfüggesztette az ásotthalmi közúti határátkelő működését - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI-t.

A közlemény szerint a határforgalom azért szünetel, mert a szerb oldalon kialakult helyzet miatt a határátlépés feltételei jelenleg nem biztosíthatók.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, hogy a röszkei autópálya- és közúti határátkelőhely sem működik. Várkonyi Gergely azt tanácsolta az utazóknak, válasszák a tompai vagy a tiszaszigeti határátkelőhelyet, ez utóbbi 7 és 19 óra között üzemel.

8:08 - Rostowski: racionális a keleti uniós tagállamok migrációs politikája

A keleti uniós tagállamok migrációs politikája határozott, a saját érdekeiket szolgálja, racionális és összhangban van azzal, ahogyan más tagállamok reagáltak, amikor arra szólították fel őket, hogy legyenek szolidárisak - írta a Financial Times szerdai számában Jacek Rostowski korábbi lengyel pénzügyminiszter.

Az euróválságban Németország is ellenállt az ilyen felszólításoknak, és a gyökeresen megváltozott körülmények dacára az érvényes szabályok betartását követelte, így a kelet-európaiak érve elég erős, amikor azt mondják: a menedékkérőkre vonatkozó érvényes szabályokat is egyszerűen be kell tartani.

A volt lengyel miniszterelnök-helyettes szerint az érkezők többsége nyilvánvalóan valóban menekült, nem gazdasági bevándorló, akinek a nemzetközi jog szerint az első biztonságos országban joguk van menedéket kérni, annak az országnak pedig kötelessége befogadni őket, akármennyien legyenek is.

Ezek Törökország, Jordánia és Libanon, a Földközi-tengeren érkezők számára pedig Olaszország és Málta. Rostowski úgy véli, hogy hihetetlenül rövidlátó dolog volt, hogy Európa nem segítette ezeket az államokat tetemes pénzügyi támogatással.

"Ez lett volna, amit a szolidaritás és igazából a nemzeti önérdek is megkövetel", nem a kötelező vagy önkéntes migrációs kvóták elfogadása - írta Jacek Rostowski.

A lengyel politikus is azon a véleményen van, hogy Németországnak az a kijelentése, hogy nem toloncolja ki a területén lévő szíriaiakat, hozzájárult a nyugat-balkáni útvonalon elindult rohamhoz. Álláspontja szerint természetes, hogy a menekültek a - túlélésen túl - jól fizető állásokra vágynak Nyugaton, és amint feltűnt ennek lehetősége, elkerülhetetlenné vált a Nyugat felé tartó áradat.

A következmények fényében Berlin a dublini szabályok tiszteletben tartására szólít fel a menedékkérők feltartóztatása érdekében, és kötelező kvóták mellett érvel, miközben a kvótákhoz a dublini rendelet nem szolgál semmilyen jogalappal - írta a volt miniszter.

Rostowski szerint kevés kétség lehet afelől, hogy a kötelező kvóták alapján szétosztott menekültek mindent megtesznek majd, hogy eljussanak Németországba vagy Svédországba.

Az egykori kormányfő-helyettes hangsúlyozta, hogy 26 évvel a berlini fal leomlása után nem szabad új falakat építeni Európában, pedig Lengyelországban könnyen lehet, hogy erre lenne szükség a kötelező kvóták hatékony érvényesítéséhez.

"Ez nem csak az uniós joggal ellentétes, de számunkra elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy lengyel földön szögesdróttal körbevett táborok épüljenek. A kötelező kvóták valójában az első lépést jelentik egy veszélyes úton" - zárta a Financial Times által közzétett írást Jacek Rostowski, Lengyelország korábbi pénzügyminisztere és miniszterelnök-helyettese.

7:48 - Egy kilométeres a torlódás az M1-esen Hegyeshalomnál

Egy kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál, ahol az osztrák hatóságok reggel hét órától ellenőrzik a Magyarországról kilépőket - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya szerda reggel az MTI-t.

A magyar-osztrák határszakaszon a hegyeshalmi mellett a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál is ellenőrzik az autókat. Ott egyelőre folyamatos a haladás.

7:45 - Kósa Lajos: addig védjük a schengeni határokat, ameddig szükséges

Magyarország egészen addig megvédi a schengeni határokat, amíg hivatalos úton nem jelzik neki, hogy erre nincs szükség - mondta [namelink name="Kósa Lajos"], az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke az M1 aktuális csatornán szerdán.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy Magyarország megítélése napról napra változik. "Azok, akik még egy hónapja habzó szájjal bíráltak bennünket, most arról beszélnek, hogy Magyarország intézkedései helyesek, és Magyarország az egyetlen ország, amelyik betartja a rá vonatkozó schengeni és a dublini egyezményeket" - mondta.

7:44 - Megérkeztek az első, migránsokkal teli buszok a horvát határra

Szerda hajnalban megérkeztek az első, migránsokkal teli buszok a szerb-horvát határ mellett fekvő Sidbe, ez az első jele annak, hogy a szigorított magyar határvédelem miatt megváltozhat a migránsok útvonala.

A buszok kedd késő este indultak el a szerb-macedón határ, Presevo felől. A szerbiai közszolgálati televízió tudósítójának jelentése szerint azok a busztársaságok, amelyek korábban Belgrád és a magyar határ felé szállították a bevándorlókat, felismerve az új helyzetet, hogy Magyarország lezárta a határt, és ott már nem tudnak átmenni a Közel-Keletről érkezők, új járatokat indítottak a vajdasági Sid felé.

A szerbiai településen egy volt gyermekkórházat alakítottak át ideiglenes befogadóközponttá, ahol a migránsok megpihenhetnek. A B92 szerbiai televízió jelentése szerint a pihenőközpont illetékesei azt mondták, nem számítanak arra, hogy a migránsok sokáig maradnának ott, hanem rövid időn belül továbbindulhatnak Horvátországba.

Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó tudósítója szerda reggel közölte, hogy a buszok már nemcsak Sid felé tartanak, hanem a szintén a szerb-horvát határon fekvő, vajdasági Zombor felé is. Információi szerint szerdára virradóra mintegy ötezren lépték át a macedón-szerb határt, és várhatóan ők is a horvát határ felé indulnak el.

7:35 - Megkezdődött az osztrák határellenőrzés

Megkezdte szerda reggel 7 órakor az osztrák rendőrség a határellenőrzést a magyar-osztrák határátkelési pontokon.

A Budapest-Bécs közötti autópályán Nickelsdorfnál (Miklóshalma), a Kópháza-Deutschkreuz közötti úton, valamint a Bucsu-Schachendorf közötti határ osztrák oldalán folynak ellenőrzések. Az osztrák rendőrség azt közölte, hogy napközben további tíz átkelőre is kiterjeszti az ellenőrzést.

Nickelsdorfnál szúrópróbaszerűen állítják meg az autókat, de az ideiglenesen kiépített ellenőrzőpont miatt lassul a forgalom.

7:34 - Több mint háromszáz határsértőt fogtak el az elmúlt 24 órában

Az elmúlt 24 órában 367 határsértőt fogtak el a rendőrök országszerte - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerda reggel a honlapján.

A határzár tiltott átlépése miatt 316 embert, tiltott határátlépés miatt további 51 embert fogtak el. Egy ember ellen közokirat-hamisítás, kettő ellen pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - írták a közleményben.

7:03 - Szijjártó Péter élesen bírálta a román kormányfő szavait

Élesen bírálta a román kormányfő arról szóló szavait [namelink name="Szijjártó Péter"] külügyminiszter, hogy "a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók".

Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez szerdára virradóra eljuttatott közlemény szerint úgy fogalmazott: "Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg. Szavaira - melyeket az egész magyar nemzet nevében kikérünk magunknak - csak egyetlen magyarázat lehetséges: teljesen elvesztette a lába alól a talajt a román belpolitikában".

A román kormányfő Facebook-bejegyzésben reagált kedd este az aznapi magyar-román diplomáciai pengeváltásra, amely azután bontakozott ki, hogy Szijjártó Péter bejelentette, a magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány.

Victor Ponta többek között kijelentette, "emberként és európai polgárként" felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat "Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott". Úgy fogalmazott, "a szögesdrótok, az agresszív törvények, a börtön és a brutalitás biztosan nem oldják meg a problémát". Hisz a szolidaritásban, a racionális és fenntartható megoldásokban és főként az európai értékek felsőbbrendűségében, de ami az elmúlt napokban Magyarországon történt, az éppen ezekkel az értékekkel van szöges ellentétben - írta Victor Ponta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában