Sikeres start a vízgazdálkodási mérnökképzésben

Az új képzésnek otthont adó Víz- és Környezettudományi Tanszéken Prof. Dr. Szakál Pál egyetemi tanárral, Dr. Kalocsai Renátó tanszékvezető egyetemi docenssel és Dr. Varga Zoltán egyetemi docenssel beszélgettünk a mesterszak bevezetésének hátteréről a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon.

A klímaváltozás kellős közepén vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a szélsőséges csapadékeloszlással járó nagy termésingadozások kivédésére fel kell készíteni a gazdásztársadalmat. Aki egy-két évtizeden belül nem tud öntözéses gazdálkodást folytatni, nehezen ledolgozható piaci hátrányba kerül az ágazatban"

– mondja Dr. Kalocsai Renátó.

Az éghajlatváltozásról sokan azt gondolják, hogy majd csak az unokáink életében fog bekövetkezni, miközben már a saját bőrünkön érezhetjük. Tavaly szeptemberben például a hónap első négy napján leesett a havi csapadékátlag kétszerese, két-három héttel később viszont már újra „porzott" a talaj, és nem kelt ki az elvetett mag sem. Egy hónapon belül ilyen óriási szélsőségek jelentkeztek"

– teszi hozzá Dr. Varga Zoltán.

Dr. Kalocsai Renátó, Prof. Dr. Szakál Pál és Dr. Varga Zoltán.

Hazánkban nagyságrendileg a termőterület öt-tíz százaléka van öntözésre berendezve, de ezt sem használják ki teljes egészében a termelők. Eközben a birtokstruktúra sem segíti a szemléletváltást. Sok a bérelt terület ugyanis, és a bérlők nem szívesen fejlesztenek, mert nem tudják, hogy a bérleti idő lejárta után kié lesz a föld. Dr. Kalocsai Renátó szerint ezért is romlik talajaink szerkezetessége, csökken szervesanyagtartalma, aminek egyenes következménye a termőföld vízgazdálkodásának romlása.

A meglévő problémákra komplex megközelítésű válaszokat adnak az új, mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterképzésben. Az a cél, hogy a hallgatók tisztában legyenek az összefüggésekkel és az egyes lépések fontosságával.

A hazai talaj és éghajlati adottságok közepette és a meglévő támogatási rendszer mellett el lehet vegetálni persze nagyobb invesztíció nélkül is. Amennyiben a szükséges fejlesztések megtörténnének, biztonságosabban és magasabb színvonalon lehetne termelni"

– hangsúlyozza Varga Zoltán.

Kalocsai Renátó szerint mindenki a precíziós gazdálkodásban látja a jövőt, ami nagyvonalakban helytálló is, de önmagában az sem ad választ minden kérdésre. Nagy előrelépést jelenthetnek az új technológiák, viszont a vízháztartási problémákat csak összetettségükben lehet kezelni. Ehhez pedig olyan felkészültségű szakemberek kellenek, akik rendszerszerűen átlátják a folyamatokat. Sportnyelven szólva „feketeöves" mérnököket vár a piac.

A növények tápanyagfelvételéhez vízre van szükség. A nagyon sok víz ugyanakkor kimoshatja az értékes tápanyagokat a talajból. Minden a vízzel van összefüggésben tehát. Tudták ezt már kétszáz éve, a Magyaróvári Akadémia alapításának időszakában is. Dr. Szakál Pál emlékeztetett arra, hogy az iskolaalapító Wittmann Antal sokrétű vízgazdálkodási tevékenységet folytatott. A XIX. század derekán pedig az országban elsőként Óváron hirdették meg a vízügyi mérnökök posztgraduális képzését olyan híres szakembereket adva az országnak, mint Kvassay Jenő, vagy Mosonyi Emil professzor.

Dr. Szakál Pál elmondta, hogy a mesterképzést követően a következő (víz)lépcső a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus alapszak bevezetése lesz a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon. A vízgazdálkodási képzést alap- és mesterszakon angol nyelven is meghirdetik a jövőben.

Az első évfolyamra természettudományi, műszaki és agrárszakon végzett hallgatók, például építőmérnökök is jelentkeztek, és olyan tantárgyak szerepelnek a képzési palettájukon, mint a klimatológia, öntözés, aszálykezelés, hullámtéri és belvízgazdálkodás, vízszolgáltató- és információs rendszerek, hidrobiológia és vízkémia.

A földeket sok helyen csatornarendszerek hálózzák be, ezeket vízügyi társulatok kezelik, a gazdák pedig éves hozzájárulást fizetnek. Mégsem működik olajozottan a rendszer. Hiányzik a hatékony összefogás, mindenki magányos bozótharcosként küzd, ami nem csupán a beszántott csatornákban, hanem a rossz minőségű a mezőgazdasági úthálózatokban is megjelenik. Az agrárkaron bíznak abban, hogy az új képzés komplex látásmód biztosításával segít integrálni, összefogni ezeket az érdekeket is. A tanszék kiváló oktatói köre és színvonalas gyakorlóhely hálózata, laborbázisa pedig biztosítja mindehhez a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki diploma magas piaci értékét.