Hildesek járhatták körbe a felújítás alatt lévő óvári várat - fotók

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében" – mondhatta Dobó István a XVI. században.

Akkoriban a magyaróvári vár már évszázados történelemmel bírt. Mire a gazdászképzés a XIX. század elején meghonosodott a városban, már egymásra rétegződött a limesre települt Ad Flexum római helyőrség, a mosoni Árpád-kori palánkvár, valamint a XIII. századtól számtalanszor elfoglalt és visszafoglalt, többször felgyújtott és átépült, sokszor gazdát cserélt óvári vár az egykori várkápolnával.

Dr. Domiczi Endre, az egyetem munkatársa, Giczi Róbert építésvezető és Eszes Tibor építész (Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft.) fogadta a hildeseket a várban.

A XV. századtól, a Szentgyörgyi-Bazíni grófok korától adhatott álladó otthont főúri családoknak a saroktornyos, akkor még valószínűleg egyemeletes vár. Olyan lehetett ez, mint a Trónok harca sorozat, ahol mire megszerettünk egy karaktert, már el is tűnt. A Szentgyörgyiek kihaltával is így történhetett, és a vár uradalmaival a koronára szállt. 1521-ben II. Lajos király feleségének, Máriának adományozta, aki Várkonyi Amadé Istvánt nevezte ki várkapitánynak"

– magyarázta Domiczi Endre a vár történetét a diákoknak. Kitért a törökdúlásra, az itáliai hadmérnökök bevonására, akik ágyúbástyás övvel kerítették körbe a középkori vármagot, és akkor jöhetett létre a várárok és várpince is. Az utóbbit a kor szokásainak megfelelően vastag agyagréteggel szigetelték. Érdekesség, hogy amikor 2005-ben felújították, nem került vissza rá a szigetelés, így aztán be is ázik, a sáncpince használhatatlan.

Ez is mutatja, hogy nem kell mindent megbolygatni, ami régi, és új technológiával kiváltani"

– világított rá Domiczi Endre.

A következő évszázadokban ismét leégett a vár, és megint többször újjáépítették. Az erős, jól kiépült vízi vár hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc után halványult el. A Habsburgok ugyan nem robbantották föl, de elvitték a hadfelszerelést. (Egy részét állítólag helyben befalazták, de még nem sikerült megtalálni.) Jó ideig ezután magtárként használták az óvári várat, mígnem Mária Terézia lányának, Mária Krisztinának és férjének, Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek adta jegyajándékba. Uradalmai fenntartásához a hercegnek jól kiképzett jószágkormányzókra volt szüksége, ezért is hozta létre 1818-ban a Magyaróvári Mezőgazdasági Felsőbb Tanintézetet, és megkezdődött a vár máig tartó, legújabb, fénylő fejezete. Akkor alakult ki az épület jelenlegi, kétemeletes szerkezete is a lépcsőházakkal.

A diákokat Eszes Tibor műemléki felelős műszaki vezető vitte végig a felújítás alatt lévő óvári várban, amelynek a földszinti részén turisztikai fejlesztésként interaktív kiállítóteret, múzeumot alakítanak ki, a belső udvar pedig egyedi rendezvénytérré is válik a GINOP-7.1.1-15-2016-00026 azonosítószámú projekt keretében.

Az aljzatot felbontották, előkerültek középkori várfal részletek, a várkápolna valószínűsíthető alapjai, boltíves pinceszakaszok. Mintha hirtelen kiszabadult volna csaknem ezer év vártörténete, és aki eggyé tudott válni a látogatók közül a térrel, megérezhetett foszlányokat, visszhangzó, áradó mondattöredékeket az előttünk járt sok-sok nemzedék életéből. Az építész elmondta a diákoknak, hogyan változott például a vakolatok összetétele a történelem során.

Felfedezősdit játszhattok. Ha fehér, világos a vakolat, nincs benne cement, már jó úton jártok. A belső terekben láthattok középkori, reneszánsz, barokk vakolatokat is. A barokk habarcsban ott van a gömbölyű szemű, folyami kavics. Az ezernyolcszázas évek végétől már zúzott, vágott kő is került bele. Olyan vegyes korú téglafalakkal találkozhattok közben, amiknek a vastagsága akár a két és fél métert is eléri"

– hívta fel a figyelmet Eszes Tibor.

A felújítás során úgy alakítják ki a padozatot, hogy a padlótest nem fog nekifeszülni a falaknak, gyakorlatilag „úszni" fognak a terek közepén a padlófűtés mezők, és újra kutatható marad az aljzat. A vastag falak kellemes klímát biztosítanak az épületben, nagy melegben sem szalad fel a hőmérséklet.

Örülnék, ha a történeti építészet, a várépítészet erősebb hatással lenne a mára, és épületeinkből nem spórolnák ki a falvastagságot, hanem inkább növelnék. Nemcsak hőszigetelő anyagokkal kellene operálni"

– hívta fel a leendő építészek figyelmét Eszes Tibor.

Az építőiparban oda kellene figyelni, hogy a mai klimatikus viszonyok között vastagabb falakkal is lehet védekezni a meleg és a hideg ellen, nem csak pára- és légzáró szendvicsrétegekkel"

– mutatott rá az építész, miközben az óvári vár ódon falai között a diákok mindvégig élvezhették a kellemes hőmérsékletet.