Emojik: A hangulatjelek megfűszerezik az üzeneteinket

Mondhatni elmúltak már azok az idők, amikor netes üzeneteink mögé tett pár karakterhalmazzal nyomatékosítottuk érzelmeinket. A :-) vagy a :-D, helyett ma már szinte megszámlálhatatlannak tűnő emoji közül válogathatunk, és akár saját nyelvként vagy idegen nyelvként is lehet kezelni a színes kis szimbólumokat. Klausz Melinda közösségi média szakértő elmondta, az eredetileg japán ötletre megszületett hangulatjelek láttán a kutatások szerint ugyanaz a terület aktiválódik az agyban, mint az emberi arcok láttán, ami jó érzéssel tölt el bennünket, egyfajta dopaminlöketet ad a testünknek.

Mi a siker titka?

Klausz Melinda szerint, az emotikonok az érzelmek visszacsatolását segítik, azért hozták létre, hogy gyorsítsák vele a kommunikációt. Az emojik megjelenése szó szerint is megszínesítette életünket, hiszen a színeik is sokat elárulnak, változatosak lettek általuk az üzenetek, könnyebben olvashatóak, és bizony lassan, de egyre inkább a nyelvhasználati szokásainkat is elkezdték átalakítani. Elképesztő mennyiséget használnak belőlük az emberek szerte a világban, a mindennapi nyelv része lett az írásbeli kommunikációban, amelynek célja, hogy az emojik csatolásával a „közlendőt” az olvasó fél is könnyen megértse. Lehetőséget kínálnak ezek a hangulatjelek a játékosság kifejezésére is, akár feladványként is értelmezhetőek például egy cím, dalcím esetében.

Országonkénti és generációs különbségek

Platformonként (Instagramm, Facebook, Twitter stb) eltér, hogy melyik emojit használjuk leggyakrabban, a sírósnevetős arc, a szívecske és a szívszemű emoji azért még mindig mindenhol benne van a legkedveltebbek között. A statisztikák nem is tudják követni az emojihasználati szokásokat, rendkívül gyorsan változó trendekről is beszélhetünk már, naponta több tízmilliárdnyi hangulatjelet küldünk szerte a világban, ami elképesztő szám. A közösségi szakértő hozzátette azt is, hogy az emojik használata nem csak időbelileg és platformonként változik, hanem országonként és generációnként is különbözőséget mutat, ami néha vicces, néha pedig kevésbé humoros értelmezésbeli félreértésekhez vezethet. Például a kaki jel Kínában a valós értelmezésben van jelen, míg az idősebb generáció ugyanazt a jelet máshol egy habcsóknak látja. Az emojikat bár eredetileg a kommunikáció megkönnyítésére találták ki, az évek során nagyon sok újabb jelentésréteg kapcsolódott hozzájuk, így megjelentek a generációs különbségek a használatukban. A felhasználók kora is számít, főleg a zöldségek és gyümölcsök területén, a padlizsán a középkorúak körében pusztán a zöldséget jelenti, míg a fiatalabbaknál már szexuális töltettel bír. Az Y és Z generáció között emotikonok tekintetében már egyfajta „harc dúl”, a legfiatalabbak a hagyományos szívecskés hangulatjeleket nagyon „old school”-nak, azaz régimódinak vélik, körükben most éppen a halálfejes változatok a menők – mutatott rá a közösségi média szakértő.

Társadalmi lenyomat

Érdekes és elgondolkodtató az is, hogy melyek a leggyakrabban használt emotikonok, és azok milyen érzelmeket közvetítenek. A Brandwatch digitális hírszerző cég két éven át elemezte a használati szokásokat világszerte, az örömet kifejező emojik a legnépszerűbbek, utánuk viszont az undor és szomorúság, valamint a félelem hangulatjele következett. Az emojik egyfajta társadalmi lenyomatok, és egyénfüggő, hogy ki, hogyan, és melyiket használja, de a világesemények is formáló tényezők. A leggyakrabban választott, mint a piros vagy rózsaszín szív, a sírva nevető, valamint a szomorú és síró emojik mellett a koronavírus járvány hatására a maszkot viselő emoji is a nagyon gyakran használt hangulatjelek között szerepel. Klausz Melinda végezetül azt ajánlja, ne féljünk tőlük, ismerkedjünk meg velük, majd nyugodtan használjuk az emojikat, hiszen a digitális piktogramoknak valójában nincs pontos jelentésük, inkább hangulatokat, érzelmeket tükröznek, sokkal könnyebbé teszik a szituációk ábrázolását a szavakkal kifejezés helyett.

Az elsőtől az őrületig

Shigetaka Kurita dizájner a mangarajzok által ihletve készítette az első emojikat Japánban 1999-ben, 176 emojival állt elő, hogy színesítse és személyesebbé tegye az SMS-eket és az e-maileket. 2008-ban már elérhető volt az első emoji keyboard iPhone-on, de csak Japánban, a szigetországon kívüli felhasználóknak külön app kellett a használatához. Mindezek ellenére rendkívül gyorsan lett netes divat a digitális piktogram, a kirobbanó népszerűség hatására 2013-ban már hozzá is adták az emoji szót az Oxford szótárhoz.