Begyűrűző szokások

2021.10.30. 11:16

Halloween nem az ördögtől való

Kapunk vagy adunk? Ezzel a felkiáltással kérnek cukorkát, csokoládét a lehetőség szerint ijesztő maskarába öltözött amerikai gyerekek halloweenkor. A töklámpással szimbolizált vidám szokás egyre inkább helyet csinál magának a mi kultúránkban is, de vajon való-e, hogy az európai halottkultuszhoz köthető ünnep kiegészüljön egy egészen másfajta megközelítésű hagyománnyal is?

Wurmbrandt András

Varga Máté, néprajzkutató, a Hagyományok Háza munkatársa szerint aki kicsit is foglalkozott már hagyományokkal, népszokásokkal, hiedelmekkel, az tudja, hogy ezek a különböző népcsoportokhoz köthető kultúrelemek nem állnak meg egy-egy település kapujánál, vagy az országhatárokon. Így az, hogy egy angolszász gyökerű szokás begyűrűzik hozzánk is, teljesen természetes. Ugyanakkor rámutatott, abban, aki egy adott nemzet közösségének egyfajta identitásképző elemeként tekint a hagyományokra, kelthet ellenérzést, hogy például a halloween nem a mi ősi örökségünk, de a néprajztudomány folyamatosan változó jelenségként kezeli ezt a kérdést. Például vannak olyan magyar szokások, amelyeket száz éve nem gyakorlunk, változott a kor, és a közösség már nem érzi annyira magáénak őket, egyedül hagyományőrző csoportoknál találkozhatunk velük – jegyezte meg.

Minden kultúrában ott a halottkultusz

A különböző kultúrákhoz köthető halottkultuszokról szólva Varga Máté rámutatott, amikor a keresztény egyház kezdte megszervezni magát a Római Birodalom határain belül és kívül, akkor hamar rájöttek, hogy a hittérítés, a keresztény tanok átadása akkor lehet sikeres, ha nem eltörölni próbálja az akkori pogány szokásokat, hanem rájuk épül, és azokat „keresztényesíti”. Így a pogány halottkultusszal összefüggő ünnepre rátelepítették a mindenszentek napját, amelyen azokra a szentekre emlékeztek, akiknek nem volt külön napja a keresztény naptárban. Ezt a hagyományt a bencések kezdték el terjeszteni az I. században.

Halloween, mindenszentek, halottak napja

Mivel előfordulhat, hogy esetleg összekeverjük a napokat, íme a pontosítás: halloweent október 31-én tartják, mindenszentek ünnepe november 1. halottak napja pedig november 2-a.

Érdekesség, hogy utóbbi napon tartják Mexikóban is a Día de los Muertos ünnepet, azaz az ottani halottak napját, amely egy maskarás, felvonulós, boldog emlékezés azokra, akik már nincsenek köztünk. Jellegéből adódóan ez az ünnep mára turisztikai látványosság lett.

Egyébként a régi rómaiak október végi halottakhoz köthető ünnepe szintén összefonódott még korábbi pogánykori emlékekkel, amelyek a kelta és más népek hagyományaiban gyökereztek – fogalmazott a néprajzkutató. Hozzátette, a kereszténység terjedésével aztán Európában kezdett egységes képet mutatni a halottkultusz, ám az írek eltértek ettől, köszönhetően annak, hogy a szigeten térítő Szent Patrik nem csatlakozott közvetlenül a pápa fennhatósága alá, és másképp alakultak ezek a kulturális hagyományok. Míg Európa nagy részén a halottak tiszteletéről, a sírok megtisztításáról, a virággal, mécsesekkel való emlékezésről szólt és szól ez a nap, addig ott más irányt vett. Aztán az 1800-as évek második felében a szegénység elől Amerikába vándorló íreknek, skótoknak, angoloknak köszönhetően az egységes nemzetté váló Egyesült Államokban egyfajta megújuló hagyományként, újfajta szokás lett a halloween, és így lett világszerte ismert.

A néprajzkutató szerint teljesen természetes, hogy egy angolszász gyökerű szokás begyűrűzik hozzánk is.

Visszajáró lelkek

Mindkét szokás azon a hiedelmen alapul, hogy az év ezen napján visszatérnek a halottak, és a lelkek körülöttünk bolyonganak, ám míg Európában ilyenkor igyekeztek jót cselekedni feléjük – bizonyos területeken a már említetteken túl vacsorát is tettek ki nekik – addig Amerikában a mai napig beöltöznek, kopogtatnak és adományokat kérnek, azaz ahhoz hasonló alakoskodás ez, mint nálunk a betlehemezés vagy regölés. Egyébként a beöltözés oka az íreknél, hogy a visszajáró lélek ne ismerjen fel, és ne vigyen el. Ez a hiedelem azonban az USA-ban hamar kikopott, és inkább a vidámság és a szórakozás került középpontba, meg persze a hozzá kapcsolódó üzlet, gondoljunk csak arra, mennyi tököt adnak el ilyenkor az államokban – jegyezte meg a Hagyományok háza munkatársa.

Varga Máté szerint az információs társadalom nyomásának, a médiának és az internetnek, valamint az azokban érzékelhető amerikai túlsúlynak köszönhető elsősorban, hogy az utóbbi 10-15 évben mi is egyre inkább adaptáljuk a halloweent. A kérdés csak az, hogy megállunk a világító töklámpásoknál és az elsősorban gyerekeknek szóló maskarás vetélkedőknél, buliknál, vagy beépül szokásaink közé a házról házra járás, és az adománykérés is?

Programok

Országszerte számos halloween-programmal várják a gyerekeket, illetve a családokat a hétvégén. Szombathelyen például Halloween run...egy rém jó futás címmel tartanak jelmezes, maszkos programot vasárnap este héttől a Csónakázó-tó parkolójából indulva. Alsóörsön szintén jelmezes, zseblámpás erdei halloween túrára várják a „kis lidérceket” szombaton este, amelyet zenés buli követ. A győri állatkert is készül: vasárnap délutántól egészen este kilencig szellemes programokkal várják a látogatókat. A Miskolctapolcai Barlangfürdőben éjszakai fürdőzésre, és halloween-i szaunaprogramra várnak, Debrecenben pedig a vidámparkban rendeznek hátborzongató partit 17 és 22 óra között.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában