A pápai edzőt Győrhöz is köti a foci és a családja

Kulturált középpályás játékáért, munkabírásáért kedvelték a szurkolók: Lengyel Ferenc jó évtizedet húzott le az élvonalban dunaújvárosi és pécsi színekben, közel háromszáz NB I-es mérkőzésen lépett pályára. Kilenc éve Pápához köti az edzői munkája, de családja és pályafutásának emlékei következtében Győr ott van a szíve csücskében.

Mohay Gábor

A magas, jó felépítésű futballista szinte átmenet nélkül váltott az edzői pályára, játékos-edzőként maradt rövid ideig Dunaújvárosban. Majd Pakson két év alatt a csapat az irányításával az NB III-ból az élvonalba jutott, nyilvánvalóan ez szakmai munkájának eddigi legnagyobb sikere.

Győrben az Integrál-DAC-nál az Újpestre távozó Szentes Lázárt követte, a klub csődje után újra Paks, a tartalékokkal kivívott NB III-as elsőség, majd négyévi utánpótlás-korosztályoknál végzett munka követte.

„Ma is úgy érzem, játékosként megtettem minden tőlem telhetőt hosszú pályafutásom alatt, húszévesen éppen a Rába ETO ellen játszottam először az első osztályban, és csaknem harminchét évesen fejeztem be a játékot. Jól indult az edzői karrierem is, kilenc éve szerződtem Pápára az utánpótláshoz, Mátyus János váratlan távozása után megbízást kaptam a Lombard vezetőedzői posztjára – mondja az 57 éves szakember. – A csapat végül már a volt győri kapus, a fiatalon elhunyt Kovács Lacival esett ki az élvonalból, aztán a Lombardnál is bekövetkezett az ismert anyagi csőd. De én már 2014-től folyamatosan vezetői posztot töltöttem be a PELC utánpótlás-nevelő klubjánál, közben dolgoztam Ajkán az NB II-ben és az újjáalakult, akkor NB III-as Perutznál is.”
A változások szele nem kerülte el a szebb napokat is megélt pápai labdarúgást, a jelenleg a megyei bajnokságban szereplő Perutznál új vezetőséget választottak, míg a PELC-nél két éve a Szombathelyről ismert Nagy Mihály a szakmai vezető. A PELC körzeti központ, jó a kapcsolata a felnőtteket foglalkoztató Perutzcal, utóbbi klub a Pápán nevelt tehetségekre építhet. A szakmai munkához szükséges feltételek adottak, nagyjából a jelenlegi szint felel meg a lehetőségeknek. A város persze megérdemelne egy legalább a harmadik vonalban játszó csapatot, ennek jövőbeli lehetőségéről nem is mondtak le a pápaiak.

Szerepem jelenleg az utánpótlás nagypályás szekciójának a vezetése, gyakorlatilag az U12-es és az U15-ös korosztály gardírozása. Benne érzelmi kötődéssel, mert a Győrben született, az alkatomat öröklő, csak nálam máris gyorsabb kisebbik fiam, Marcell kilencévesen a fiatalabb csapatomban játszik – említi a jelenről, majd a következőkkel zárja szavait: – Győrhöz rengeteg minden kapcsolja az életemet. Felejthetetlen nemzetközi kupamérkőzéseket játszottunk az ETO stadionjában az alkalmas létesítménnyel nem rendelkező Dunaferr csapatával, sokan még ma is megismernek az utcán. Az Integrál-DAC sem tartozik a rossz emlékeim közé. A feleségem és családja győri, három gyermekem közül a második, az idősebbik fiú az idén diplomázik a Széchenyi-egyetemen. Hetente járok a városban, ismerem, mint a tenyeremet, irigylésre méltó a fejlődése és a sport- élete is. Talán még az sem kizárt, hogy egyszer edzőként magam is hozzájárulhatok a győri eredményekhez.