NB I/B – Negyedik helyen zárt a SMAFC

SMAFC–Tiszaújváros 68–76 (18–13, 22–19, 15–26, 13–18)

Sopron, férfi NB I/B, Zöld csoport, a 3. helyért, 1. mérkőzés, 100 néző. V.: Földesi, Horváth A., Esztergályos.

SMAFC: Csátaljy B. 10/6, SOÓS 10/6, Csátaljay P. 9/3, SCHÖLL 17, KOVÁCS B. 10. Cs.: Lakatos 4, Bakk 4, Bőhm 2, Márkus, Gottlieb 2, Kalincsák. Edző: Farkas Dávid.

Ellentétes félidők mérkőzésén a szünetben 8 ponttal még a SMAFC vezetett, ám a 3. negyedre szétesett a játéka, és a borsodiak a maguk javára fordították a találkozót.

Tiszaújváros–SMAFC 82–53 (25–7, 23–11, 18–19, 16–16)

Tiszaújváros, NB I/B, Zöld csoport, a 3. helyért, 2. mérkőzés. V.: Gergely, Makrai, Sallai.

SMAFC: Csátaljay P. 9, Bőhm 3/3, Kalincsák 7/3, BAKK 13/3, Réti. Cs.: RADVÁNYI 11/3, Pongrácz 8/6, Hencz 2, Varga, Mentes. Edző: Farkas Dávid.

Az erősen tartalékos soproniak ellen a Tiszaújváros már az első félidőben eldöntötte a mérkőzést.

Farkas Dávid: – Büszkeség és csalódottság kavarog bennem. Büszkeség, hiszen első felnőtt vezetőedzői évemben az elmúlt szezonok bukdácsolásai után negyedikek lettünk – amire senki sem számított –, de csalódottság is, mert bátran kijelenthetem: nem véletlenül lettünk harmadikak az alapszakaszban, magasan megelőzve a negyediket, és a legjobb négy közé sem érdemtelenül kerültünk be. Onnantól azonban sajnos egyszer sem tudtunk nem hogy teljes kerettel szerepelni, hanem szinte új csapattal vettük fel a versenyt a MEAFC, majd a Tiszaújváros ellen. Ez az elődöntőben még egy bravúrgyőzelmet tudott jelenteni, ám a bronzmeccseken már csak egy félidőre voltunk jók, hiszen a fiataloknak még szokniuk kell az ehhez hasonló hőfokú tétmérkőzéseket. Huszonnégy játékos szerepelt a playoffban a csapatomban, ehhez nem hinném, hogy többet hozzá kell fűznöm. Az út persze biztosan jó, hiszen rengeteg tizenhat-tizenhét-tizennyolc éves srác debütált a felnőttek között, akikre nagyon büszke is vagyok, a jövőt biztosan ők jelentik majd, ám úgy gondolom, ez a befektetett munka, amit a csapat augusztus elseje  óta belerakott ebbe a businessbe, megérdemelt volna egy érmet. Most azonban nincs más opció, mint még keményebben dolgozni. Jóbarátom, pótapám, Ferenczi Tamás azt mondta: „aki hátrafele néz, az fenékkel megy a jövőnek!” Köszönöm játékosaimnak az egész éves áldozatos munkát, valamint az azonosulást az új stílushoz is, amit én hoztam nekik. Úgy gondolom, nagyon egymásra talált ebben a szezonban játékos és edző egyaránt, számomra ez a csapat lett a bajnok, még ha most érem nem is került a nyakunkba. A továbbiakban is ezt a mentalitást és maximalizmust szeretném képviselni edzői pályafutásom során. Gratulálok a Tiszaújvárosnak a bronzéremhez.