2024.05.16. 14:40
Igazi kincsekhez jut minden évben a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Győrben – fotók
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményei folyamatosan gyarapodnak. Ezek régészeti munkálatok, ásatások, ajándékozás, és vásárlás útján kerülnek az intézményhez. Nem csak magánszemélyektől, hanem a műkereskedelemből, sőt, árveréseken is vásárolnak értékes műkincseket, amelyek az egykori megyeszékhelyét történelmét hirdetik. Igazi kincseket mutatunk be olvasóinknak.
Sok esetben magánszemélyek keresik meg az intézményt, mert olyan értékes tárgyuk van, amelyet vásárlásra kínálnak. Emellett a múzeum régi dokumentumokat, műtárgyakat forgalmazó aukciósházaktól, galériáktól is szerzeményez. Igazi kincsek ezek, amelyek a történelemről árulkodnak.
Fotó: Csapó Balázs
Az intézmény muzeológusai – művészettörténészek, a történészek, a fotógyűjtemény kezelői, néprajzosok – folyamatosan figyelemmel követik a piacot, az aukciósházak kínálatát, amelyek igazi aranybányák számukra. A műtárgygyarapításra, a vásárlásokhoz a múzeumnak külön keret áll rendelkezésre. A műkereskedelemből vásárolt műtárgyaknak szabott ára van. Ez esetben adásvételi szerződéssel bonyolítható le az üzlet. Így jutott hozzá a múzeum nemrég Pandur József, a két világháború közötti győri festészet egyik jeles alakjának szép zsánerképéhez.
Igazi kincsek az új szerzemények
– Ilyen volt Hauzer György ezüst emlékserlege is. Hauzer igazi „aranyembernek” számított a dualizmus időszakában, hisz egyszerre volt sikeres vállalkozó, tűzoltóparancsnok és városi képviselő. Emellett számtalan egylet – ahogy ma mondanánk: civil szervezet – tevékenységében is részt vállalt. Hauzer huszonöt éves tűzoltói pályafutását nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelték annak idején a városban. Ennek keretében adták át ezt a serleget. De vásároltunk győri épületből származó, színes, szecessziós ólomüvegablakot is. A tárgyak különböző árakon vásároltuk, más-más összege van a festményeknek, vagy egy üvegablaknak – fogalmazott lapunknak Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója.
Ugyancsak műkereskedelemből vásárolták meg Noisser Richárdnak az 1848-ban, 19 alkalommal megjelent szatirikus kiadványának a múzeum gyűjteményéből hiányzó darabjait is, amelyek a forradalom győri történetéről mesélnek. Hasonlóképp gyarapodott az intézmény Skopáll József, Glück József és más győri fotográfusok vizitkártyáival, portréfotóival.
- Hauzer emlékserlege
- Skopáll József és Glück József gyűjteménye
- Különleges ezüstfésű
A helyi értékeket keresik
– A múzeum emellett aukciókon is részt vesz, ahol szintén a győri vonatkozású darabokat keressük. Az árverések különösen izgalmasak, hisz ha több érdeklődő is van a tárgyra, akkor a licit során egymásra ígérnek és a végén az viszi el, aki a legtöbbet ajánlott érte. Sajnos több olyan alkalom is volt az utóbbi időben, amikor nem sikerült megszereznünk a kiszemelt műtárgyat. Ilyen volt Szily János győri kanonok 18. századi tézislapja, amiről az aukcióig azt sem tudtuk, hogy létezik. A licit után végül Nemzeti Múzeumé lett a darab – részletezte az igazgató.
Igazi kincsekhez jut minden évben a győri intézmény. A múzeum aukciókon is gyakran veszt részt.
Fotók: Csapó BalázsMint mondja, a kudarcok ellenére azonban voltak sikeres licitek is. Így jutottak hozzá gróf Zichy Ferenc püspök 1774-ben kiadott ezüstérméjéhez, amit egy kiváló bécsi ötvösmester, F. A. Wideman készített, és az egyházi méltóság aranymiséje alkalmával adták ki. Vásároltak emellett egy érdekes, az 1850-es évekből való, győri ötvösmester készítette ezüstfésűt is.
– Ez utóbbi volt az egyik legizgalmasabb vásárlásunk. A fésű ugyan átlagos eszköz, azonban ennek a darabnak a külön érdekessége, hogy héber betűs felirat található rajta. Ennek megfejtése napjainkban is zajlik. Szeretnénk a tulajdonosát is megtalálni, aki az egykori győri zsidóság történetéhez vihet minket közelebb. Így a vásárlás utáni kutatómunkával további érdekességekre bukkanhatunk – tette hozzá Székely Zoltán.
Virágzik a műkincspiac
Virágzik a műkincspiac, számos cég szervez árveréseket és sok a gyűjtő is, akik potenciális konkurenciát jelentenek az intézmények számára. Sokan szenvedéllyel, mások kedvtelésből vagy éppen befektetési szándékkal gyűjtenek. Ám mint ahogy az igazgató mondja, ennek ellenére is fontos a múzeumi gyűjtemények gyarapítása szempontjából a műkereskedelem. – Olyan kincsekhez juthatunk így hozzá, amelyek mint apró mozaikszemek, hozzásegítenek bennünket múltunk rekonstruálásához – zárta szavait az igazgató.
