Apáról fiúra

2023.09.20. 11:47

Felélesztette a balázsolás hagyományát Halásziban

Halászi nevéhez számos hagyomány, legenda, monda, ének kapcsolódik. Közülük sokat mára elfelejtettek volna Rigó Endréné nyugdíjas pedagógus gyűjtőmunkája nélkül.

Mészely Réka

Rigó Endréné számos ereklyét, fotót, tárgyat őrzött meg az utókornak.

Fotó: Kerekes István

Barsi Ernő néprajzkutató tanítványaként végzett, és szülőfalujába tért haza tanítani Rigó Endréné Mészáros Jolán 1979-ben. 
– A balázsolásnak komoly hagyománya volt Halásziban egészen 1956-ig. Az első emlékeim közé tartozik, hogy nagymamám asztala alatt hallgattam a fehér ruhás csapat énekét. Amikor megkezdtem itthon a tanítói pályámat, a negyedikeseimet arra kértem, hogy kérdezzék meg a nagypapáikat, jártak-e balázsolni. Sokan felbuzdultak, másnapra hozták is a szövegeket, történeteket. Egy 1929-es fotó alapján Korczné Fazekas Piroskával hitelesen elkészítettük a csákókat. A gyermekek bejárták a falut, sok dicséretet kaptak az idős emberektől – mesélte a balázsolás hagyományának újraélesztéséről Rigó Endréné. Mint elmondta, azóta mintegy száz gyermek kapcsolódott be a balázsolásba, a testvérek, unokatestvérek egymásnak adták át a szerepeket, s ma már az apák helyén a fiúk állnak. 
A nyugdíjas pedagógus büszkén mesélte, hogy ezt a szép halászi hagyományt több színpadon is bemutatták, versenyt is nyertek vele, illetve dokumentumfilm is készült róla a nyolcvanas években. 

1990-ben jött létre a Halászi Hagyományőrző Egyesület, melynek Joli néni is oszlopos tagja lett, nővérével együtt. 
– A rendszerváltás után tenni akaró hangulat uralkodott. Létrehoztuk a hagyományőrző egyesületet. Rögtön egy újságot adtunk ki, benne falutörténettel, a helyi hagyományok bemutatásával, aztán ezt a helytörténeti füzetek kiadásával folytattuk. Kiállítást is szerveztünk, azóta már számos alkalommal – nosztalgiázott az egykori pedagógus, aki a diákok hon- és népismereti tudásának bővítését is fontosnak tartotta. A történelem, rajz, ének és környezetismeret tantárgyakhoz tett helytörténeti kiegészítést, ezzel a kollégái munkáját is segítve. Honismereti szakkört is vezetett pedagógusként. 
– Szent Márton a község védőszentje, tiszteletére felelevenítettük a búcsúi hagyományokat, szentmisével és „csingis lovas” felvonulással. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján emlékművet avathattunk összefogással. Büszkén emlékszem az 1998-as március 15-re is, a szabadságharc 150. évfordulóját szerettük volna emlékezetessé tenni. Előkerült négy lovasmellény, hintót is fogadtunk, a rá következő évben pedig már 13 lovas vonult, új mellényeket készítettünk, szintén összefogással. A lovasbandérium felvonulásai­ra azóta is sokan kíváncsiak – tette hozzá Joli néni. 
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában