Felélesztette a balázsolás hagyományát Halásziban

Barsi Ernő néprajzkutató tanítványaként végzett, és szülőfalujába tért haza tanítani Rigó Endréné Mészáros Jolán 1979-ben. 
– A balázsolásnak komoly hagyománya volt Halásziban egészen 1956-ig. Az első emlékeim közé tartozik, hogy nagymamám asztala alatt hallgattam a fehér ruhás csapat énekét. Amikor megkezdtem itthon a tanítói pályámat, a negyedikeseimet arra kértem, hogy kérdezzék meg a nagypapáikat, jártak-e balázsolni. Sokan felbuzdultak, másnapra hozták is a szövegeket, történeteket. Egy 1929-es fotó alapján Korczné Fazekas Piroskával hitelesen elkészítettük a csákókat. A gyermekek bejárták a falut, sok dicséretet kaptak az idős emberektől – mesélte a balázsolás hagyományának újraélesztéséről Rigó Endréné. Mint elmondta, azóta mintegy száz gyermek kapcsolódott be a balázsolásba, a testvérek, unokatestvérek egymásnak adták át a szerepeket, s ma már az apák helyén a fiúk állnak. 
A nyugdíjas pedagógus büszkén mesélte, hogy ezt a szép halászi hagyományt több színpadon is bemutatták, versenyt is nyertek vele, illetve dokumentumfilm is készült róla a nyolcvanas években. 

1990-ben jött létre a Halászi Hagyományőrző Egyesület, melynek Joli néni is oszlopos tagja lett, nővérével együtt. 
– A rendszerváltás után tenni akaró hangulat uralkodott. Létrehoztuk a hagyományőrző egyesületet. Rögtön egy újságot adtunk ki, benne falutörténettel, a helyi hagyományok bemutatásával, aztán ezt a helytörténeti füzetek kiadásával folytattuk. Kiállítást is szerveztünk, azóta már számos alkalommal – nosztalgiázott az egykori pedagógus, aki a diákok hon- és népismereti tudásának bővítését is fontosnak tartotta. A történelem, rajz, ének és környezetismeret tantárgyakhoz tett helytörténeti kiegészítést, ezzel a kollégái munkáját is segítve. Honismereti szakkört is vezetett pedagógusként. 
– Szent Márton a község védőszentje, tiszteletére felelevenítettük a búcsúi hagyományokat, szentmisével és „csingis lovas” felvonulással. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján emlékművet avathattunk összefogással. Büszkén emlékszem az 1998-as március 15-re is, a szabadságharc 150. évfordulóját szerettük volna emlékezetessé tenni. Előkerült négy lovasmellény, hintót is fogadtunk, a rá következő évben pedig már 13 lovas vonult, új mellényeket készítettünk, szintén összefogással. A lovasbandérium felvonulásai­ra azóta is sokan kíváncsiak – tette hozzá Joli néni.