2023.02.09. 10:26
Legendás filmek és helyszínek Komárom-Esztergomban
Február elsején Tatán mutatták be a Legendás filmek, legendás helyszínek – Komárom-Esztergom megye című könyvet. A könyvben a vármegyében készült filmek története elevenedik meg, filmcímeken, szereplőkön, rendezőkön keresztül. Cserteg István könyve 301 filmet mutat be, és 233 rendezőt. A 160 oldalas könyvet a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat adta ki az identitásprogramja keretében.
A rendezvényen a Hadobás Zorka és Diószegi Orsolya alkotta „Makeshift” duó közreműködött. Ezután a vármegye közgyűlésének elnöke, Popovics György köszöntötte a vendégeket. „Cserteg István fontos személyisége a vármegye kulturális életének, melyet ezzel a kiadvánnyal is erősíthettünk, hiánypótló és kuriózumnak számít ez a könyv.” Tata alpolgármestere, Rigó Balázs is méltatta Cserteg István munkáját. Köszöntőjében elmondta: „Tataiként is büszkék lehetünk gazdag filmtörténeti örökségünkre, Cserteg Istvánnak pedig hálásak vagyunk azért, hogy feltárta ezt a kincset.”
A program keretében Somhegyi Kitti, a könyvbemutató háziasszonya beszélgetett Cserteg Istvánnal, a könyv szerzőjével, illetve Varga Ágota Balázs Béla-díjas rendezővel. A könyvbemutatón jelen volt több magyar film (a Made in Hungária, az S.O.S. szerelem! és a Hadik) zeneszerzője, a szintén tatai Gulya Róbert.

A kiadvány közli a filmek címét, bemutatja azok rendezőjét, szereplőit, a megyei forgatási helyszíneket, és megjelöli azokat a könyveket, amelyek „alapanyagul” szolgáltak. A filmforgatások helyszínein készült fotókkal is gazdagon illusztrált a könyv. A 120 éves magyar filmgyártás, a több mint 100 éves Komárom-Esztergom vármegyei filmtörténet gazdagodik ezzel a kiadvánnyal. Talán az is igaz lehet, hogy bár Komárom-Esztergom a legkisebb magyar vármegye, de a legtöbb filmet mégis ott forgatták. Deésy Alfréd és Korda Sándor rendezők munkássága kezdte a sort, és legendás színészek álltak Tatán a kamerák előtt az idők során. A kiadványban riportot találhatunk Káel Csabával, Szabó Istvánnal, Rófusz Ferenccel, Varga Ágotával és Belinszki Zoltánnal.
Cserteg István egy „élő filmtörténeti könyv”, sok mindent meg lehet tudni tőle a filmkorszakokról. Például a némafilmek korszaka Magyarországon A tánc című filmmel kezdődött 1901-ben. 1931-ben pedig már magyar hangosfilm készült A kék bálvány címmel. A vármegyében forgatott filmek közül nézzük az elsőket. Tatán Deésy Alfréd 1917-ben, Komáromban Korda Sándor 1918-ban, ugyancsak 1918-ban ifjabb Uher Ödön Dorogon, Lázár Lajos Kesztölc-Klastrompusztán 1929-ben, Gaál Béla Banán és Bábolnán 1938-ban, Bán Frigyes Tatabányán 1941-ben, Radványi Géza Várgesztesen 1948-ban, Gertler Viktor Esztergomban 1951-ben kapcsolta be a településeket a filmforgatások helyszínei közé. Tata több legendás filmnek, -sorozatnak adott helyszínt. Az Egri csillagok, A legényanya, A légy, a Borgiák, A katedrális és a The Witcher – Vaják lehetnek ezek közül a legismertebbek. Eddig több mint 300 film és -sorozat forgatásáról tudunk, amelyek jeleneteit részben vagy egészében Komárom-Esztergom vármegyében vették fel, ebből több mint hatvanét Tatán.
A kiadvány Tatabánya, Tata és Dorog könyvtáraiban megtalálható.
A filmes gyűjtő- és kutatómunkát Cserteg István filmes szakember, a könyv szerzője tovább folytatja, az biztosnak látszik, hogy a filmek és helyszínek száma még nőni fog.
Híres rendezők, színészek
Budapest közelsége, az épített és természeti környezet, valamint az élénk társadalmi kapcsolatok legendás rendezőket, stábokat hoztak a megyébe. Velük kiváló színészek is érkeztek. Néhány színészlegenda több településen is megfordult: Lugosi Béla, Lóth Ila, Uray Tivadar, Bara Margit, Páger Antal, Sárdy János, Jávor Pál, Bujtor István, Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Pécsi Ildikó, Reviczky Gábor – csak néhány a sok közül.