Érettebb szerepeket játszik

2021.11.02. 13:52

25. évadát kezdte meg Nagy Balázs a győri teátrumban

Huszonötödik évadát rögtön egy főpróbahéttel kezdte Nagy Balázs színész a Győri Nemzeti Színházban. A szombaton bemutatott Szerelmes Shakespeare romantikus vígjátékában ezúttal Marlowe-t alakítja. Úgy fogalmazott, ugyanolyan elánnal vetette bele magát a munkába, mint 1997-ben az első színdarabja, a Grease főpróbáiba.

Simon Roberta

– Hogyan emlékszik a huszonöt évvel ezelőtti kezdetekre?

– Nagyon szerencsés voltam, mert még el sem végeztem a Gór Nagy Mária Színitanodát, de megkaptam az első főszerepemet. Végzős hallgató voltam, amikor Korcsmáros György beválogatott a Grease csapatába és több mint tízen kerültünk be a Győri Nemzeti Színház társulatába. Rögtön főszerepet ajánlott, Danny Zukót kellett alakítanom, akit John Travolta játszott a nagy sikerű filmben. Nagy Sándor, volt tanárom győri származású, ezért nagyon örült, hogy a szülővárosában kezdtem a pályámat, sok jótanáccsal látott el.

– Voltak vágyott szerepei, amiket végül nem játszhatott színpadon?

– A huszonöt év alatt voltak olyan szerepek, amik elmentek mellettem, de közben sok olyat is kaptam, amire nem számítottam. Nincs bennem hiányérzet. Két olyan szerep volt, amit sajnáltam, hogy nem kaptam meg. Az egyik a Che Guevara, a másik, ami kétszer is elment mellettem a Csókos asszonyból, Dorozsmai Pista alakja.

Nagy Balázs, az István a király címszerepében.
Fotó: Győri Nemzeti Színház

Musicalek és prózák

– Mik voltak a legemlékezetesebbek?

– A legemlékezetesebb pillanatok A nyomorultak musicalhez köthetők, Marius fontos szerep volt az életemben, de ide sorolhatom az első előadást, a Grease-t is, ami szintén mély nyomot hagyott bennem. Említhetném a Hairt vagy az Othellót, amiben Cassio voltam.

– Sok műfajban kipróbálhatta magát. Melyik áll a legközelebb önhöz?

– Mindenképpen a zenés darabok állnak hozzám a legközelebb, mert imádok énekelni, de szeretem a prózai darabokat is. Szerencsés vagyok, hogy mind a két műfajban kaptam lehetőségeket.

Nagy Balázs az álruhás trónörökös, Bob herceg szerepében.
Fotó: Győri Nemzeti Színház

Nézőközpontú társulat

– Az ország számos színpadán láthatta már a közönség, sőt, a tévé képernyőjén még többen megismerték. Mégis mindig visszatért Győrbe.

– Szeretem a várost és sok szállal kötődöm ide. Rengeteget kaptam Győrtől már igen fiatalon. Ha körülnézek a szakmában, nem sok ember mondhatja el magáról, hogy ennyi idősen már a 25. évadát kezdi el ugyanannál a teátrumnál. A gyermekeim is Győrhöz kötnek, emiatt mindig hazaérkezem.

– A negyed évszázad alatt sok igazgató keze alatt dolgozott. Mennyit változott ezalatt a „színházcsinálás”, és hova tart most?

– Az elmúlt másfél év merőben meghatározta, hogy hol is tartunk és mi felé kell haladnunk. Szerettem azt a fajta színházat, amit Korcsmáros Gyuri csinált. Közel állt hozzám, mert nyitott, nézőközpontú társulat volt, amiben dolgoztunk, de az idők változnak, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Felpörgött a világunk és az emberek kevésbé vannak oda azokért az előadásokért, amik fél tizenegyig tartanak. A darabok sokkal pörgősebbek, Győrben a zenés, könnyű játékokat szeretik. Most nyitottabb a világ a vidámabb, szórakoztatóbb előadásokra a hosszú nehéz időszak után. Emellett megvan arra is az igény, hogy legyenek olyan művek, amikben magára ismer a néző, elgondolkodtatja, neveli és tükröt tart elé. Időszerű volt a váltás a győri színház élén. A művészeti tanács tagjaként jól látom, hogy Bakos-Kiss Gábornak milyen ambíciói, tervei vannak és teljes mellszélességgel mellette állok. Úgy érzem, nagyon jó színház fog kialakulni Győrben.

Új színpadi jelenlét

– Milyen szerepben tért vissza a helyi színpad deszkáira?

– A Szerelmes Shakespeare című romantikus vígjátékot mutattuk be hétvégén. Nekem ez a második találkozásom a darabbal, ugyanis a Madách Színházban már játszottam ebben a vígjátékban, akkor Ned, a sztárszínész szerepét kaptam. Most egy teljesen más figurát, Marlowe-t alakítom, az írót, Skakespeare legjobb barátját. Most nem Szirtes Tamással, hanem Bagó Bertalannal dolgoztam együtt, így ez egy teljesen más vígjáték lesz. Február óta, októberben volt az első próbám, rögtön belecsöppentem a főpróbahétbe. Izgatottan vártam, hogy végre bemutassuk a közönségnek, remélem, minél többen eljönnek megnézni, mert szerintem egy nagyon jó játék lett. Nem teljesen a filmet kapja vissza a közönség, mint a Madáchban bemutatott előadásnál, sokkal inkább a rendező elképzelései tükröződnek vissza.

Nagy Balázs a Szerelmes Shakespeare című romantikus vígjátékban a főszereplő legjobb barátját, Marlowe-t alakítja.
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld

– Testhezálló a szerep?

– Nagyon közel áll hozzám ez a figura, akárcsak az öt évvel ezelőtti szerep. Akkor harsogó sztárszínészt alakítottam, most a tapasztalt író bőrébe bújok. Úgy érzem, utóbbi közelebb áll hozzám az életet már érettebben látó személye miatt.

– Milyen darabokban láthatja az idei évadban a közönség?

– Fel fogok tűnni a Puskás című musicalben, mint Vörös elvtárs. Egy érdekes kitalált karakter, de inkább intrikus alkat, ami tőlem nem megszokott. Az Oliver családi musicalben pedig Bill Sikesot elevenítem meg a színpadon, aki egy igazi rosszfiú. Úgy tűnik, ebben az évadban a tőlem eddig nem megszokott szerepek találnak meg. Örülök, mert nem feltétlen érzem jól magam már Bob hercegként, aki egy húszéves karakter. Érzem, hogy az életemben is eljött egy olyan korszak, amikor már az érettebb szerepeket játszom el.

Ezek is érdekelhetik