Erről írtunk fél évszázada - Tanárképző főiskola létrehozása került szóba

50 éve-1974. június 14.

Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter Győrött

Közoktatásról, művelődésről, főiskoláról 

A megyei tanács az ülése

A Művelődésügyi Minisztérium március és április hónapokban Győr-Sopron megyében átfogó vizsgálatot végzett. A vizsgálat részanyaga mintegy 300 gépelt oldal. A főbb tapasztalatokat Molnár Gyula, a minisztérium tanácsi osztályának vezetője tegnap terjesztette Győr-Sopron megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága elé. Az ülésen megjelent dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter, Port Árpád, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára. A vizsgálódók, mintegy 80 szakember, fokozott figyelmet szenteltek a közoktatás és közművelődés alakulására megyénkben az elmúlt 3 évben, különös tekintettel az MSZMP KB 1972. oktatási határozatából adódó feladatok végrehajtására, az 1973 74. tanévben életbe léptetett új intézkedések megvalósítására, az ifjúság és a munkásság művelődésének gondjaira. Megvizsgálták a művelődésügyi osztály gondjait és tevékenységét. Elöljáróban megállapították, hogy az MSZMP megyei bizottságának propaganda- és művelődési osztályával az osztály kapcsolata rendszeres és sokoldalú. A megyére vonatkozó minden lényeges művelődéspolitikai kérdésben a véleményeket egyeztetik.

Oktatás 

A megyei közoktatásügyre általában a jó irányú fejlődés jellemző. A megye oktatásügye példamutató eredményeket mondhat magáénak. Az óvoda, a gyógypedagógia és a gyermekvédelem területén hiányosságok is találhatók,Oktatás A megyei közoktatásügyre általában a jó irányú fejlődés jellemző. A megye oktatásügye példamutató eredményeket mondhat magáénak. Az óvoda, a gyógypedagógia és a gyermekvédelem területén hiányosságok is találhatók,160-ra csökkent. A körzetesítési program célszerűen folyik. Összevont tanulócsoportban a tanulók 10,2, az alsó tagozatban 17,3, a felső tagozatban 3,2 százaléka tanul. Sajnos, a szakellátottság aránya — 69,2 százalék — rendkívül alacsony. Nem megnyugtató a képesítés nélküli oktatók számának alakulása sem: 144-ről 164-re emelkedett. A tervezett 153 tanterem helyett 1973 végéig 189 létesült beruházás, vagy átalakítás útján. A fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés figyelemmel kísérhető a körzetesítési program kialakításában, akörzetesített iskolák tárgyi feltételeinek javításában, az ösztöndíjrendszerben. A hátrány minél gyorsabb felszámolása, a tehetség kibontakoztatása, az oktató-nevelő munka színvonalának emelését, az előkészítő tanfolyamok rendszerének kiszélesítése a cél. Fejlődés tapasztalható a napközis ellátottság vonatkozásában is. A napközibe járó tanulók aránya 14,8 százalékról 20,5 százalékra emelkedett. Az ifjúság élete Az ifjúsági mozgalmi munkában, a fiatalok anyagi és erkölcsi elismerésében javulás észlelhető. A közéleti tevékenységre, a társadalmi életre való nevelés formái gazdagodtak. A gyógypedagógiai intézmények személyi ellátottsága meghaladja az országos átlagot, tárgyi feltételei azonban sok kívánnivalót hagynak maguk után. A fogyatékos gyermekekkel foglalkozó pedagógusok lelkiissmeretes munkát végeznek. Továbbképzésük azonban megoldatlan. A gyermek- és ifjúságvédelem ügyét a megyében fontosságának megfelelően kezelik. A gyermek- és ifjúságvédő intézet jól látja el feladatát. Nem kielégítő azonban az iskolai gyermekvédelmi munka. A megyei nevelési tanácsadó jelenlegi formájában nem látja el az utasítás szerinti feladatokat. A megyében lévő gimnáziumok nevelő-oktató munkáját a korszerű pedagógiai gyakorlat kimunkálására irányuló törekvések jellemzik. A megye gimnáziumi hálózatának a nagyobb múlttal rendelkező iskolák adják a gerincét. A gimnáziumok munkájának eredményességéről vallanak a felvételi vizsgákon és az országos tanulmányi versenyeken elért eredmények. A szakközépiskolai rendszer az országban egyik legjobban kiépített, s legeredményesebben működik. A fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés központi kérdés. A középfokú felnőttoktatás jelenleg megyénkben nem megnyugtató. Sem az üzemek erkölcsi, esetenként anyagi támogatásának mértéke, sem az iskolák pedagógiai színvonala nem kielégítő. A tanulmányi eredmények alacsonyak.

Közművelődés 

Az elmúlt tíz évben a megye közművelődési intézményhálózata az országos átlagnál lassabban fejlődött. A IV. ötéves terv jelentős megyei kulturális beruházása az új győri színház. A művelődési otthonok fejlesztésében elsősorban a mennyiségi szemlélet uralkodott: 1968-ban a 208 művelődési otthon közül csak 83 felelt meg a besorolási követelményeknek. Az erőfeszítések eredményeként 1972-ben ez a szám 104-re növekedett. A községekben a megváltozott igények és lehetőségek miatt klubkönyvtárak létesítésére törekszenek. A tárgyi és működési feltételek azonban néhány kivételtől eltekintve megmaradtak a tíz évvel ezelőtti színvonalon. A városokban, főleg a munkáslakta településeken és az új lakótelepeken csak alacsony színvonalú szolgáltatásokra képes kölcsönzőhelyek találhatók. A megyei könyvtár jelenleg nem kielégítő feltételek mellett működik, ezért a megye könyvtárügyének fejlődését nem képes véglegesen megoldani. A folyamatban lévő bővítés néhány évre megoldja ugyan a gondokat, de már most indokolt az új megyei könyvtár helyének kijelölése. A rendkívül jelentős történeti forrásanyagot őrző megyei levéltár működési feltételeit is javítani szükséges. A Megyei Múzeumi Szervezet személyi állománya számban és minőségben jó. A színház létszám és személyi összetételének javítását az új színház igényei szerint kell megoldani.

Tanárképző főiskola? 

A hozzászólók közül Szegedi Pál a tanárképzés megoldásáról szólott. Kreiter Mária sürgette a fizikai dolgozók gyermekei általános műveltségének javítását. Szaló Lajos elmondta, hogy a jelentés hasznos az elkövetkezendő feladatok jobb megoldására. Ennek alapján kell megszüntetni a hiányosságokat. A közművelődésre sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig. Javasolta, hogy az általános iskolák alsó tagozatában a megüresedett pedagógus helyet addig ne hirdessék meg, amíg a felső tagozatban tanítók és nem tanárok tanítanak. Port Árpád elismerően szólott a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkájáról. Kapcsolatuk a pártbizottsággal évről évre elvi és átgondolt. Feladatként jelölte meg a közművelődés fejlesztését, azonkívül a közművelődésikáder-utánpótlás megoldását. Javasolta, hogy Győrött létesítsenek tanárképző főiskolát az Eötvös Loránd Tudományegyetem felügyelete mellett. Gaál István a pedagógusok túlterheltségének csökkentését javasolta. Dr. Polinszky Károly tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a Művelődésügyi Minisztérium előtt álló és sürgősen megoldandó feladatokról. Válaszolt a felvetett problémákra, és értékelte a Győr-Sopron megyei oktatásügy és közművelődés gondjait. Lombos Ferenc összefoglalójában elmondotta, hogy a vita tanulságos volt. A legfőbb gond szerinte is a népművelés kérdésének megoldása. Közölte, hogy megyénk iskoláinak állapota nem a legjobb. Kérte a minisztert, segítse az V. ötéves tervben a megyét az iskolák felújításának megoldásában. A végrehajtó bizottság határozati javaslatot fogadott el. Az ülés befejezéseként dr. Polinszky Károly méltatta Szaló Lajosnak a megye kulturális fejlődésében szerzett érdemeit, ezért őt a Szocialista kultúráért érdeméremmel tüntette ki.

40 éve - 1984. június 14.

A városi tanácsülés napirendjén 

Kapuvári zárszámadás

Zárszámadást tartott tegnap délutáni ülésén Kapuvár város Tanácsa. A testület a tanácsház nagytermében dr. Nagy András tanácselnök megnyitó szavai után meghallgatta és megvitatta a végrehajtó bizottság költségvetési jelentését.

Ha szerény mértékben, is javultak az egészséges alapellátás és az alsó fokú oktatás feltételei, s mérséklődtek az intézmények között meglévő ellátottsági különbségek. A szerény eredmények méltó értékeléséhez tudni kell, hogy költségvetési és fejlesztési célú kiadásokra 130 millió forintot fordított tavaly Kapuvár városa. Kevesebbet, mint a korábbi években. Különösen szembetűnő a beruházásra, fejlesztésre fordított összegek csökkenése. Kapuváron tavaly befejeződött harminc lakás építése, 750 ezer forintot emésztett fel az új utak és járdák létrehozása, tovább épült a központi vízműtelep és bővült a fürdő, átadásra került a városi tornacsarnok. Minderre tizennyolcmillió forintot, az 1982- es esztendő beruházási pénzösszegénél tizenkét millióval kevesebbet költött a tanács. A fejlesztések, beruházások szigorú csökkentése a meglévő értékek fenntartása, megóvása, felújítása felé fordítja a tanácsok figyelmét. Kapuvár több mint ötmillió forintot költött a meglévő utak, járdák, hidak karbantartására, kétmilliót a parkok fenntartására. A tanácsi pénztárca soványsága ellenére több mint három és fél millió forinttal növekedett, harminchat és fél millió forintot ért el az egészségügyi és szociális kiadások összege. 

Hasonló mértékben nőtt az oktatási és kulturális ágazat pénzügyi fedezete. Tavaly oktatásra és kulturális feladatokra negyvenkétmillió forintot költött a város.  Mindez többek között ötszázhatvan óvodás napközi otthonos elhelyezésére, a város óvodai elltásának hosszú távú megoldására, az általános iskolás diákok helyzetének jelentős javítására, a kollégiumi helyek bővítésére, a gimnazisták, középiskolások menzai gondjainak enyhítésére is elegendő volt. 

Pölöskei Gyula szóbeli kiegészítéséhez többen véleményt fűztek, majd a tanácstagok elfogadták az 1983. évi zárszámadási beszámolót.

20 éve - 2004. június 14.

Bodonhely: Csend van és jó levegő, megújuló kultúrház, templom és szabad strand

A postát is elsodorta a huszonegyedik század

Bodonhely életképes falu, ahol csend van és jó levegő, ahová a városiak is szívesen járnak - állítja a település tavaly decemberben megválasztott polgármestere, Kenesei Ferenc. Az elmúlt év decemberében Makkos Attila halála miatt időközi polgármester-választást tartottak a három és fél száz lelkes Rába-parti településen, Bodonhelyen. Az egyetlen jelölt Kenesei Ferenc volt, aki el is nyerte a helybeliek bizalmát. 

- Sokat gondolkodtam, hogy vállaljam-e a jelöltséget, de mivel többen biztattak és alkalmasnak tartottak a posztra, úgy gondoltam, hallgatok a falubeliek szavára - válaszolta kérdésünkre Kenesei Ferenc. A polgármester elmondta: az már szinte a hivatalba lépésének első perceiben kiderült, hogy az önkormányzat anyagi helyzete nem éppen „rózsás”, nagyra törő terveik nem lehetnek. Ezért aztán a „kevésből” és reményeikszerint pályázati pénzekből próbálnak gazdálkodni. Az önkormányzat idei költségvetése 32 millió forint. Bodonhelyen jelenleg tizennégy gyerekkel működik az óvoda, jövőre viszont emelkedik a létszám és tizenhatan lesznek. A huszonhárom általános iskolás Bágyogszováton tanul,az önkormányzat állja az utazás költségeit. Kenesei Ferenc elmondta: a kultúrház egyik sarka megsülylyedt, a fal kidőléssel fenyeget, s mivel ez az egyetlen helyiség a faluban, ahol rendezvényeket lehet tartani, szeretnék megmenteni. Ám ehhez az kell, hogy nyerjenek a pályázaton.

Erre minden esélyük meg is van, így hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok. Immár, tíz éve pályáznak mezőgazdasági feltáróút építésére, mindeddig eredménytelenül. A reményt azonban továbbra sem adják fel, s ezúttal a SAPARD-dal próbálkoznak. Folyik a katolikus templom felújítása is, amihez az önkormányzat a tetőcserép megvásárlásával járult hozzá. Fejlődik a kétszáz ingatlant magában foglaló Rába-parti üdülőterület is. Megépült a csatorna, van gáz, vezetékes víz, villany, tervezik a közvilágítás korszerűsítését és rendben tartják a szabad strandot. A vízpartra futballkapukat, asztalt, padot helyeztek ki. S a helyiek örömére most a víz mennyisége is elfogadható a folyóban. — Szomorú, hogy Bodonhelyen az uniós csatlakozással egy időben — amit nagyszabású falunap keretében ünnepeltünk meg - bezárt a posta. Úgy vélem, ezzel a rendkívül rossz döntéssel a falun élőket korlátozzák állampolgári jogaikban. Az idősek például már reggel nyolctól izgatottan járnak-kelnek az udvaron, mert esetleg a lakásban nem hallják, mikor jólez a mobil postás. A legelkeserítőbb az, hogy a posta nem is volt hajlandó tárgyalni velünk, pedig segíteni akartunk a költségek csökkentésében. Elhatároztuk, hogy az épületért nem kérünk bérleti díjat, hozzájárulunk a fűtés költségeihez és javasoltuk volna, hogy kettő helyett egy alkalmazottal oldják meg a feladatot. Mióta az eszemet tudom, Bodonhelyen működött a posta, sajnos azonban a XXI. század ezt a fontos hivatalt is elsodorta - panaszolta a polgármester.