10 éve – Uniós stop az adómentes pálinkára

10 éve – Uniós stop az adómentes pálinkára

Az Európai Bíróság kihirdetett ítélete szerint Magyarország megsértette a „házipálinkafőzés” adómentessé tételével az uniós jogszabályokat. Ezért vissza kell állítani a korábbi 50 százalékos adókedvezményt a bér főzetett párlatokra. A bérfőzdéknél ugyan ez megoldható, ám az ellenőrizhetetlenül elterjedt házi főzések miatt bonyolult lenne.

Az Európai Bíróság tegnap kihirdetett ítélete szerint az 50 százalékos adókedvezményt csak a bérfőzdéknek átadott gyümölcsből készített párlatokra lehet alkalmazni a mai „nulla kulcs” helyett, a házilag előállított „pálinkák” nemhogy adómentességet, de még 50 százalékos kedvezményt sem kaphatnának.

Az Európai Bizottság bírósági keresetében azt állította: a magyar jövedéki adóról szóló törvény „szabad pálinkafőzésre” vonatkozó részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Magyarország azzal védekezett, hogy a „pálinkakészítés” hagyományos tevékenység nálunk. A bíróság szerint valamely nemzeti hagyomány önmagában nem mentesíthet egy tagállamot az uniós jogból eredő kötelezettségei alól. Amennyiben vissza kellene állítani a 2010 előtti állapotot, egy 50 fokos bérfőzetett pálinka adója az ötvenszázalékos kedvezménnyel literenként 1666,93 forint lehet. Ez azt jelenti, hogy az adómentes helyzethez képest a bérfőzdékben ennyivel kellene többet fizetni az adóemelés miatt.

A kajárpéci bérfőzde bérlője, Kovács József nehezen kivitelezhetőnek tartja a visszaállítást.

– A bérfőzésnél könnyű lenne, mert itt megvan a rendszer, az lenne, mint korábban. De szabadjára lett engedve a magánfőzés, s a megszabott mennyiségig be sem kell jelenteni az otthoni főzést. Ennek el- nyilvántartásba kellene venni lenőrzésében látok problémát, az összes magánfőzdét – mondta Kovács József.

30 éve – A jó bor titka

Ahogy szombati számunkban már beharangoztuk, borversenyt tartott helybeli szőlősgazdák részére a Gyirmóti Részönkormányzat és a helyi művelődési központ. A jó hangulatú rendezvényen a kéttagú szakértő zsűri, Fülöp Imre Győrújbarát polgármestere és Szebényi Gábor, a győrújbaráti termelőszövetkezet szőlészeti ágazatának vezetője minősítette a borokat - íz, zamat, szín, illat, fénytörés alapján.

Azt mondják, hogy egy borverseny akkor számít igazinak, ha arra a gazdák tényleg a legjobb italukat hozzák el. Az értékeléskor kiderült, ez a mostani ilyen volt.

Az esti eredményhirdetésen stílusosan cigányzene mellett osztották ki a verseny tanúsítványait, az okleveleket és a pénzjutalmakat a legjobbaknak. Különösen nagy tapsot kaptak a győztesek. Fehérborával első helyezést ért el Borbély János,vörösborok között pedig Knauz József vitte el a pálmát. Az esemény után a győzteseket faggattuk, hogy mióta foglalkoznak bortermeléssel és szerintük mi a jó bor titka? Borbély János elmondta, hogy 27 éve él Gyirmóton, Élesről származott ide. Foglalkozását tekintve ugyan húsbolttulajdonos, ám hobbija gyermekkora óta a szőlőművelés volt. Már a tavalyi versenyen is részt vett, ám akkor nem ért el helyezést. Az ideire olaszrizlinget hozott, egy kis szilvánival keverve, és ezt minősítette kiválónak a zsűri.

A jó bor titkáról úgy vélekedett, hogy először is szeretni kell a szőlőt, azután jól művelni, odaadóan kell vele foglalkozni a metszéstől a fejtésig, mert a szőlő meghálálja a törődést. A hetvenkét éves Knauz Józseftől megtudtuk, hogy gyirmóti születésű, sosem lakott máshol. Az első szőlőültetvényét 1948-ban telepítette, és azóta is szeretettel foglalkozik a hegy levének készítésével, dacára annak, hogy mindig is gyári munkás volt. Erre a versenyre Média fantázianevű vörös borát hozta, amivel végül nyert is. A jó bor titkáról elmondta, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az milyen szőlőből származik, akár a színt akár az ízt nézzük. Egy vörösbor sokkal kényesebb kezelést igényel, mint a fehér. A gazda szemének végig kell kísérnie a szürettől a többszöri fejtéséig a nedű útját, hogy abból kiváló, zamatos bor kerülhessen az asztalra.

35 éve - Díjazták a Rábatext minőségét

Kevés elvont fogalom van, amelyről a termelésben és egyszersmind a gyakorlatban annyi szó esik manapság, mint a minőségről. Egyelőre azonban idehaza többet beszélnek róla, mint amennyit tesznek érte, igaz, egy világszerte ismert professzor, a japán Shiba jóvoltából már díjazzák.

A Rábatext győri textilipari vállalat a nem mindennapi, minőségért járó díj első számú kitüntetettje. Shiba professzor úr az általa kidolgozott átfogó minőségvezetési rendszer magyarországi átadásáért kapott 23 ezer dollárt nem vette fel, hanem az összegből díjat alapított – mondja dr. Németh József, a Rábatext minőségügyi igazgatóhelyettese. –Elnevezése Hasa Shiba-díj. Elnyeréséért pályázhattak vállalatok, üzemek, munkacsoportok és egyének. Megjegyzendő, hogy a pályázatok attól a négy hazai cégtől, így a vállalatunktól, a Medicor Debreceni Orvosi Műszergyárától, a Forte váci gyárától, valamint a Tungsram Rt Budapesti Fényforrás gyárától érkeztek, amelyek az átfogó minőségvezetési rendszer (ámr) hazai meghonosításában pionír szerepet vállaltak.

A díjra végül is a már említetteken kívül 12 munkacsoport és hét egyén pályázott A díj teljes összege háromszázezer forint volt, s az ámr sajátságos magyar útjának kialakításáért Vass Zoltán, vállalatunk vezérigazgatója és vezető munkatársai az Itasa Shibadíj fődíját, százezer forintot kaptak. Az ebben résztvevők úgynevezett célfát dolgozták ki, s ez 1990-ig határozza meg egymásra épülő rendszerben a feladatokat, s a célfa csúcsán a középtávú életképességünkhöz vezető út szerepel.

Mint megtudtuk, a múlt héten Shiba professzor három munkanapot Győrben tartózkodott, a Rábatextben, illetve a Rekordban, értékelte az ámr-csoportok munkáját, segítette őket a módszer még sikeresebb alkalmazásában. A professzor tanácsadó csoportot képezett ki, s ennek tagjai részt vesznek majd az ámr magyarországi bevezetésénél. Mint néhány héttel ezelőtt közöltük, a már említett vállalatok mellett a Rekord ugyancsak úttörő szerepet vállalt az átfogó minőségi rendszer meghonosításában. Noha csak tavaly, a második félév óta alkalmazza, máris kézzelfogható eredményei vannak a cégnél.