Szülőföldem

2024.02.18. 21:05

Arany Díszjelvény Molnár Kálmánnénak - Harminc év munka a német nemzetiségiekért

Ez éltet: hogy tehetek a német nemzetiségűekért – vallja Molnár Kálmánné, aki a német nemzetiségűek mozgatórugója Győr-Moson-Sopronban. A Budapest Kongresszusi Központban rendezték meg nemrég a magyarországi németek immár hagyományos gálaműsorát, melyen a magyarországi németek legmagasabb kitüntetését, az Arany Díszjelvényt vehette át.

Mészely Réka

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Német Önkormányzat és a Német Önkormányzatok Győr-Moson-Sopron Vármegyei Egyesülete felterjesztése nyomán rangos országos kitüntetésben részesült Molnár Kálmánné. 

– Milyen volt német ajkúként az ötvenes-hatvanas évek Magyarországában nevelkedni egy vesztes világháború és a kitelepítések után? 
– Gyermekkoromat német származásúként éltem: otthon a szüleimmel németül beszéltünk. Rajkáról 1946. május 15-én telepítették ki az utolsó német családokat. A 2700 lelkes települést 860 német nemzetiségűnek kellett elhagynia. A mi családunk szétszakadt. Édesanyám édesanyja magyar nyelvű volt, így nekik nem kellett az otthonukat elhagyniuk. Édesapám megjárta a második világháborút katonaként és két évre fogságba esett. 1946 novemberében tért haza, addigra az ő családját Ausztriába telepítették. Az ötvenes évek közepén kezdtem az általános iskolát: nem beszélhettünk németül, még otthon is vigyáztak erre. 1956-ban ismét sokan elhagyták a szigetközi települést. Édesapám vallotta, csak akkor megy el innét, ha kitelepítik. Így maradtunk. Beszédes szám, hogy a forradalom után a kettő helyett már csak egyosztálynyian maradtunk elsősök Rajkán. A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségiztem, majd Sopronban óvónőképző főiskolát végeztem. A diploma megszerzését követően a bezenyei óvodában helyezkedtem el óvónőként, amelynek később, nyugdíjazásomig a vezetője lehettem. 

Közel a hetvenötödik évéhez is szívesen tesz a német nemzetiségért Molnár Kálmánné.  Fotó: Kerekes István

– A rendszerváltás után a kisebbségi, majd nemzetiségi önkormányzatok alakulásánál is ott volt és segítette a munkát. Milyen kihívásokkal néztek akkor szembe és milyen most a rajkai, vármegyei németek helyzete? 
– 1994-ben alakult meg a Rajkai Német Önkormányzat, melybe felkértek tagnak és rögtön elsőre az elnökének is választottak. Akkoriban jártuk a németek lakta településeket és biztattuk a német nemzetiségűeket, hogy alakítsanak önkormányzatokat. Eleinte Győr-Moson-Sopronban csupán öt helyen alakult német nemzetiségi önkormányzat, ami munkánk nyomán mára tizenhatra bővült. A vármegyei német önkormányzatba is felkértek, annak kezdetektől fogva máig az elnökhelyettese vagyok, illetve sokáig tevékenykedtem az országos önkormányzatban is, ahol mára a lányom vette át a helyem. 1998 óta vezetőségi tagja vagyok a Német Önkormányzatok Győr-Moson-Sopron Vármegyei Egyesületének, melynek 2006 óta az elnökeként is tevékenykedem. Sajnos mára tapasztalat, hogy csökken a németek létszáma. A 2011-es népszámláláson 12.203-an, a 2022-esen 11.162-en vallották magukat német nemzetiségűnek a vármegyében. Rajkán 284-ről 158-ra csökkent ez a szám. Nemcsak itt, de máshol is a legnagyobb gond, hogy az önkormányzatoknál idősek vagyunk, nehéz az utánpótlás, a fiatalokat becsalogatni, nem érnek rá és nagy feladat is. A közelgő választásokra való tekintettel feladatomnak is tartom, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatokat segítsem. 

– Ha már a feladatoknál tartunk: több nemzetiségi önkormányzat is átvállalta a fenntartói szerepet a helyi iskoláknál… 
– Sopron térségében már volt akkor példa, amikor mi Rajkán felvállaltuk az iskola fenntartását. Ezt követően a mosonmagyaróvári Móra-iskolánál és Kimlén is a német nemzetiségi önkormányzatokhoz került ez a feladat, mely rengeteg munkával is jár. Ugyanakkor eredményeket is hoz. A helyi önkormányzattal kiválóan együttműködünk, az eddigi nyertes pályázatoknak köszönhetően csaknem 205 millió forint pályázati pénz érkezett a rajkai iskolára, most egy 9,7 milliós energetikai pályázatot is nyertünk. Jelenleg dolgozunk még a rajkai Németek Háza kialakításán, amely hamarosan helyet biztosít a német közösség programjainak és helytörténeti gyűjteményének. Eddig csaknem hatvanmillió forint értékben szigeteltük, nyílászárókat cseréltünk az épületen, a homlokzatát festettük. További pályázatokra várunk, hogy méltó helyet alakíthassunk ki a múzeum, iroda és a közösségi tér számára. Közel a 75. évemhez, ha ezek a feladatok nem lennének, talán nem is élnék már… 

– A németekért kifejtett munkáját rangos országos elismeréssel tüntették ki. Mit jelentett ez önnek? 
– Egy majdnem három évtizedes munkát ismertek el. Győr-Moson-Sopronba másodszor érkezett így az Arany Díszjelvény, mely azt jelzi, hogy valaki nagyot tett a hazai németekért. Az elmúlt évtizedek alatt a közösségi munkám révén sok öröm ért, sokat tanultam a németségről, az ősökkel kezdtem el foglalkozni. De ha ránézek a rajkai iskolára vagy a Németek Házára, látom, hogy sikerült maradandót is alkotni. Ahogy büszke vagyok a német hagyományokhoz kötődő települési és térségi kulturális, szabadidős programokra, kirándulásokra is, melyeket sikerült megszerveznem. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában