Interjú

2023.11.24. 08:54

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Kisalföld szerkesztőségben - Foglalkozzunk a valós problémákkal!

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a héten az MCC Győri Képzési Központjában tartott előadást. Előtte ellátogatott szerkesztőségünkbe, ahol interjút adott lapunknak.

Gyurina Zsolt

Tuzson Bence győri szerkesztőségünkben.

Fotó: Csapó Balázs

- Kezdjünk egy olyan témával, amely mostanában sokak érdeklődését felkeltette: igen aktív a Tik-Tokon, majdnem százezer követővel, miközben egyes videóit milliónál többen nézték meg. Miniszterként is folytatja a tartalomgyártást?

- Amennyire időm engedi, igen, folytatom - válaszolta Tuzson Bence igazságügyminiszter. - Két éve készítettem az első Tik Tok-videót, jelenleg 75 millió megtekintőm van, akiknek a fele végig is nézi ezeket a rövid, a videókat. Nehéz műfaj tizenötmásodpercbe sűríteni a lényeget, de igyekszem mindig egy kis edukációt, hasznos tartalmat belecsempészni a videókba.

Nagy a tét

- Szintén aktuális, de kicsit más irány: tart a nemzeti konzultáció, január 10-ig lehet visszaküldeni a válaszokat. A téma a szuverenitásunk védelme. Miért fontos a konzultáció?

- Azért, mert nagy a tét. A következő választások arról fognak szólni, hogyan gondolkodunk Európa jövőjéről: egy masszát látunk, amelyben a nemzetek feloldódnak, vagy megmaradnak a nemzetállamok? Mi az erős nemzetekre épülő erős Európában hiszünk, míg jelenleg az Európai Parlamentben a masszát képviselők vannak többségben.

- Mit vár a tavaszi választásoktól?

- Szerencsére a magyar választópolgárok józanok, hiszen sokszor érte már támadás kultúránkat, sokszor kellett küzdenünk a magyarságunk megtartásáért. Nagy különbség, hogy a nyugati elitben ez a veszélyérzés nincs meg. Bízunk benne, hogy Európának ezen a felén a józan ész kerekedik felül. Csak akkor lehetünk erősek, ha nemzetünket, kultúránkat és nyelvünket meg tudjuk tartani. Nekünk következetesen az az álláspontunk, hogy a migráció egész Európát megváltoztatná. Abba nem akarunk beleszólni, hogy melyik állam mit szeretne saját magával kezdeni: ha a németek úgy gondolják, hogy a migráció változtassa meg az országukat, lelkük rajta. A gond az, hogy Brüsszelből bele akarnak szólni abba, hogy hogyan kezeljük a migráció kérdését. Az elosztási javaslatok erről szólnak, de mi ebből nem kérünk.

A tavaszi választásnak többek között az is a tétje, hogy támogatjuk-e a migrációt, vagy sem.

Másokat is pellengérre állítanak

- Az unió soros elnökségét Magyarország veszi át. Ez milyen plusz felhatalmazáshoz juttat?

- Lehetőségünk van fő témákat meghatározni. Ma azt látjuk, ha az uniós igazságügyi miniszterek összeülnek, nem tudnak másról beszélni, hogy a jogállamiság kérdéséről. Ez nagyon káros, mert a jogállamiságnak nincsen fogalma. Ezt egyre több nemzetállam vezetője veti fel, legutóbb az igazságügyi miniszterek egy informális beszélgetésén éppen a hollandok. A magyar kormány évek óta erre hívja fel a figyelmet. Mondhatnám azt is, hogy „Jó reggelt!” Márpedig ezt a tisztázatlanságot az európai bürokraták arra használják, hogy fegyelmezzék a tagállamokat. Mi ezt jó ideje a bőrünkön érezzük, de most már másokat is zavar, például a franciákat, hiszen most éppen azt jelentették ki, hogy a francia bírósági rendszer nem felel meg a normáknak. Ez a meg nem határozott fogalom senki által meg nem választott emberek értékítéletét tükrözi. Mi ebben a veszély? Az, hogy az ilyen alapon hozott döntéseket az adott ország előbb-utóbb nem fogja végrehajtani, csak akkor ezek végrehajtását, azaz a bírósági ítéleteket sem lehet kikövetelni, ami szétverheti az Uniót. A mostani európai elit jogi eszközökkel fegyelmező politikája figyelmen kívül hagyja azt, hogy a korábbi években konszenzus alapján hoztak döntést a tagállamok.

- Mit kért tőlünk konkrétan az Európai Bizottság?

- A kérések egyik fele furcsa de kezelhető, a másik fele nevetséges. Például vegyük a vagyonnyilatkozatok kérdését: először nem tetszett nekik a magyar rendszer, ezért bevezettük a uniósat, de ekkor azt kérték, hogy mégis vezessük vissza a korábbit. Az összes kérésnek eleget tettünk, de mindig jön a következő időhúzó kérés. Azt azért szögezzük le, hogy a magyar nemzeti érdeket aláásó kérést nem teljesítünk.

- Az uniós pénzek kifizetését ehhez kötik. Idén kaphatunk még valamit a nekünk járó összegből?

- Nehéz megjósolni, mert nehezen követhető a brüsszeli logika. Egy biztos, hogy előbb-utóbb jönni fognak, mert ha egy országnak nem fizetik ki a neki járó pénzt, az egyre több állam érdekeit fogja sérteni, ami újfent szétverné az uniót. Lehet, hogy most éppen mi vagyunk terítéken, de legközelebb más lehet.

- A teljes összeg megérkezhet?

- Úgy vélem, hogy a források döntő többségében felszabadulhatnak. Hogy pontosan mikor, azt nem tudom. Lehet, hogy holnap a sapkánkba kötnek bele.

- Az elhúzódó bírósági perek mennyire jelentenek problémát a jogrendszer hatékonyságában? Milyen lépéseket kíván tenni a minisztérium az ilyen esetek csökkentése érdekében?

- A 2010-es évek óta a bírósági perek időtartama jelentősen rövidült, köszönhetően annak az eljárásjogi törvényeknek, amelyek felgyorsították a bíróság munkáját. Persze most is vannak hosszan tartó ügyek, és vannak olyanok is, amelyeket kiemelt figyelemmel követünk de már most látjuk, hogy elhúzódnak. Ilyenek például a tanárokkal kapcsolatos perek, amelyeket a sajtó is kiemelt figyelemmel követ. A bírósági munkába természetesen nem szólunk bele, de jó lenne, ha az ilyen kiemelt témákban nem húzódnának el az ügyek. Van tehát még tennivaló.

Előtérben a jogi versenyképesség

- A múlt heti vietnámi tárgyalása során az is elhangzott, hogy a cél Európa jogi versenyképességének erősítése. Mit jelent ez?

- - Az unió jogi versenyképességét nehezíti a bürokrácia. Az uniós bürokraták hihetetlen mennyiségű szabályt alkotnak, ezért érdemes egyfajta deregulációt indítani, segítve a versenyképességet. Mondok példát: miközben a GDPR-előírások kötik az uniós cégeket, az az amerikai, kínai vállalatokat nem, így ők saját országuk állampolgáraikról, sőt az európaiakról is sokkal többet tudnak. Másfelől viszont bizonyos területen szükséges lenne egyfajta közös jogi szabályozás. Az online vásárlások világában az úgynevezett piactér szolgáltatók csak összegyűjtik és reklámozzák a különféle cégek ajánlatait, és ha vásárolunk egy ilyen felületen, a tudtunk nélkül nem hazai, hanem német, román, lengyel cégtől vásárolunk. Ez pedig a jogérvényesítést és a garanciális kérdéseket is sokszor szinte lehetetlenné teszi. Egyelőre ez csak kisebb értékű fogyasztói problémák jelent, de az érték egyre növekszik, és előbb-utóbb a nagyvásárlások is ezeken a felületeken zajlanak, hamarosan eljuthatunk oda, hogy akár egy autót is online vásárolunk.

Nagy kérdés, hogy például a szavatossági pereket hol lehet érvényesíteni, milyen jog szerint? A mi javaslatunk szerint az uniós elnökségünk alatt a fogalomtárból a most szinte kizárólag használt a jogállamiság kérdés helyett előtérbe helyeznénk jogi versenyképességi kérdést. Fontos: ezeket a törekvéseket szeretnénk hazánkra is érvényesíteni, hiszen nekünk fontos Európa, de a legfontosabb Magyarország versenyképességének erősítése. Ezért hoztunk létre deregulációval foglalkozó stábot. Azt szeretnénk, hogy uniós szinten legyen egy alkalmazható közös jog, amely bármely bíróság előtt érvényesíthető. Ez előremutató megoldás lenne. Jogi kérdésekben félre kell tenni az ideológiát, és valós kérdésekre koncentrálni. Foglalkozzunk a valós problémákkal!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában