2023.03.29. 08:16
Építészhallgatók segíthetik Ikrény fejlődését - A Lamberg–Merán-kastéllyal és a magtárral foglalkoznak
A tavaszi félévben a negyedéves építészhallgatók egy teljes féléves tervezési feladatuk keretében foglalkoznak Ikrénnyel.
Németh Tamás faluvezető a kastélyban. Fotó: Huszár Gábor
A Széchenyi István Egyetem építész szakának hallgatói az ikrényiekhez fordultak, kikérve a véleményüket, ugyanis ebben a félévben a faluval foglalkoznak, azon belül a Lamberg–Merán-kastéllyal és a magtárral. Mintegy harminc építészhallgató látogatott ki a napokban a kastélyhoz. Felmérik a település és a kastély kapcsolatát, hogy a település vezetőivel közösen keressék a gazdasági fejlesztés lehetőségeit.
– A Lamberg–Merán-kastély Ikrény egyik büszkesége – kezdte az ismertetést Németh Tamás polgármester. – A rendszerváltozásig volt munkásszálló is, majd később tíz évig általános iskola, én is ott tanultam. Jelenleg értékesítés alatt áll, míg a kastély egyedülálló kártyaházának felújítását tervezzük. Az jólesett, hogy a hallgatók megdicsérték, ahogy Ikrény fejleszti a kastélyt és környezetét – fogalmazott a településvezető.
Az ikrényi kártyaház, akárcsak a Lamberg–Merán család ikrényi kastélya, az 1700-as évek végén épült. Párját ritkítja hazánkban, a helyiek nem tudnak másikról, akár a falu jelképe is lehetne. Eredeti keresztmetszetének formája, amely megegyezik a kastélypark bejáratait jelentő kapukéval, szerepel a település címerében. Országos védettségű műemlék.
Így nézne ki a felújítás után az ikrényi kártyaház - A makettet Varga Ervin készítette 2016-ban az önkormányzat megrendelésére
Bach Péter építész, a Széchenyi-egyetem épülettervezési tanszékének vezetője elmondta, hogy a tavaszi félévben a negyedéves építészhallgatók egy teljes féléves tervezési feladatuk keretében foglalkoznak Ikrénnyel. Természetesen mindez kutatással és megismeréssel kezdődik, amit a település lehetséges jövőképeinek vizsgálata követ.
– A faluval és annak vezetésével együttműködve úgy gondoljuk: építészhallgatóink képzésében fontos, hogy élő helyszínekkel és valós problémákkal foglalkozzanak, ahol mindenki a saját bőrén érezheti a településfejlesztési, illetve építészeti kihívásokat – fogalmazott a tanszékvezető. – Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók mindezen történeti, társadalmi és gazdasági körülmények, folyamatok ismeretében a teljes település tekintetében foglalkozzanak a fejlesztés lehetőségeivel, illetve ezen belül kiemelt fókusszal a kastély és a magtár épületeivel, valamint környezetével. Még ha nem is biztos, hogy a javaslatok, építészeti megoldások a jövőben megvalósulnak, a kutatásra egyfajta társadalmi szerepvállalásként tekintünk, melynek során a hallgatók munkája hozzájárulhat a település fejlődéséhez, vagy akár csak egyes problémák vagy lehetőségek azonosításához.