Szakértői vélemény – Zaporizzsjában nem ismétlődhet meg a Csernobilihez hasonló robbanás

Az orosz haderő a második ukrán atomerőművet foglalta el rövid idő alatt. Az első – alig két nappal a háború kezdete után – a hírhedt csernobili létesítmény volt. 
 

– Számos egymásnak ellentmondó állítást lehet hallani a különböző hírcsatornákon. Azokra az információkra hagyatkozva, amiket mindkét fél elismert, vagy amiket külső ügynökségek is megerősítenek, azt tudjuk, hogy a csernobili erőművet harcok nélkül vették be az oroszok – mondta el dr. Berta Miklós magfizikus. – Az ukránok mérőműszerei ebben az időszakban jeleztek némi sugárzásbeli változást, ám ezt más európai ügynökségek nem erősítették meg. Feltehetően ezt a területre bevonuló orosz nehézfegyverek okozták. A csapatok felverték a talajfelszínen található radioaktív port és ez okozhatta a nagyon kis mértékű változást. 
 

Európa egyik legnagyobb atomerőművének, a zaporizzsjainak a bevétele már kevésbé volt békés. Ez a létesítmény felel Ukrajna elektromosáram-ellátásának közel 20 százalékáért, emellett komoly hőerőmű is van a területen. 

Az orosz erők benyomulásának feltételezhető oka, hogy Kelet-Ukrajna energiaellátását a markukban tartsák. 

A március 4-i eseményekről annyit lehet biztosra tudni, hogy a felek közt tűzharc tört ki és egy melléképület is lángra kapott. 
 

– A híradások alapján ez az oktatóépület a telephelyen kívül állt, így az itt keletkező lángok nem befolyásolták az erőmű működését. Az erőmű harminchét éves működése alatt több nukleáris üzemi esemény is történt már itt. Volt tűzeset és meghibásodás is, a mostaninál jóval közelebb a reaktorokhoz, de még ezek sem érték el az egyes, tehát a legalacsonyabb veszélyességi szintet sem. 
 

Dr. Berta Miklós kiemelte, a csernobilihez hasonló baleset itt nem fordulhat elő. 
 

– Ezek a reaktorok már egészen más típusúak, mint amiket annak idején működtedtettek Csernobilban. Emellett a legmodernebb védelmi funkciókkal látták el ezeket, olyan vastag betonfal van körülöttük, amit kézifegyverrel, kézigránáttal, sőt, még vállról indítható rakétákkal sem lehetne áttörni. A bombázás, valamint a közelben végrehajtott robbantások rengése viszont már kárt tehet bennük. Ilyen esetekre azonban a rendszer azonnal reagál és leáll. Komolyabb probléma akkor alakulhat ki, ha a reaktorok hűtése sérül, ekkor elképzelhető túlmelegedés és többlet radioaktív kibocsátás. Ennek az esélye azonban nagyon kicsi. 
 

Jelenleg az egyes blokk tervezett karbantartás miatt nem üzemel, a harmadikat pedig éppen leállítják a rendes karbantartási tervnek megfelelően, míg a többi egység továbbra is termeli az energiát. A zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban a potenciális veszélyforrást a már kiégett fűtőelemek jelentik. 
 

– A működés kezdete óta elhasználódott minden fűtőelemet az erőmű területén tárolnak erre a célra kialakított, száraz betontárolókban. Ezek nincsenek felkészítve arra, hogy lövedékeknek álljanak ellen. Ezek esetleges sérülése okozhat problémát, ám ez meg sem közelítené a csernobili események veszélyességi szintjét. 
 

Amennyiben az oroszok tényleg tüzet nyitottak az erőműnél, azzal nemzetközi jogot sértettek, 

hiszen Oroszország is aláírta a vonatkozó nemzetközi szerződéseket, melyek szerint háborús cselekmények esetén nem folytatnak hadműveleteket nukleáris létesítmények közelében. 
 

– A híradások szerint a létesítmény eredeti személyzete most is a helyszínen van és elvégzik a szükséges munkálatokat ahhoz, hogy az erőmű biztonságosan működhessen. Ezenfelül egyetlen ország vagy szervezet sem mért a háttérsugárzáson felüli értékeket, így nincs ok az aggodalomra.