Interjú Horváth Péterrel a tanárok kötelező oltásáról, az egyre erősebb negyedik hullámról

Az óvodákban és általános iskolákban egyre több a beteg

– Úgy hallani, elsősorban az általános iskolákat, óvodákat fertőzi a járvány.

– Ez így van. Mivel oltást jelenleg 12 éves kor felett kaphatnak a diákok, főként az óvodásokat és az alsóbb évfolyamokon tanulókat veszélyezteti a vírus. Ha megnézzük a friss adatokat, jól látszik, hogy az oltás hatékonyan működik. Tavaly – amikor még nem állt rendelkezésre vakcina – november derekán már több mint 10 megbetegedett kollégánk, 40 fertőzött diákunk és 11 karanténba vonult osztály volt a Révaiban.

Egy éve nem sokkal ezt követően el kellett rendelni a középiskolák zárását. Idén mostanra a nyolcszáz diákunk 75 százaléka, a tanári kar 90 százaléka megkapta a védőoltásokat. Az őszi szünetig egyetlen megbetegedést regisztráltunk a Révaiban. Bár a számok az elkövetkező hetekben romlani fognak a középiskolákban is, a jelenléti oktatást itt nem veszélyezteti a negyedik hullám. A tapasztalatok szerint a gimnáziumokban kevés a megbetegedés, a szakképző iskolákban picit több.

– Az általános iskolákban közel nem ilyen jó a helyzet, sőt.

– A 12 év alatti korosztályban a megbetegedések száma sajnos dinamikusan nő. Egyre több osztályból kerülnek diákok karanténba. Az általános iskolák hasonló problémákkal szembesülnek, mint a második és harmadik hullám legkeményebb heteiben.

Hatodiktól nem kell az egész osztálynak karanténba vonulnia

– Mennyiben változott a karanténprotokoll?

– Ami a tanügyi intézkedéseket illeti, a protokoll maradt, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelzi, ha elkapta a vírust egy tanuló. Fontos változás ugyanakkor, hogy hatodiktól egész osztályoknak már nem kell karanténba menniük; csak azoknak a diákoknak, akik nem oltottak. Emellett karantén vár azokra is, akiknél még nem alakult ki a védettség az oltást követően.

– A tanároknak rendelet szerint kötelezően be kellett oltatniuk magukat az állami fenntartású intézményekben. Ha a Révaiból indulunk ki, azt mondta, hogy a tanári kar 90 százaléka felvette már a szükséges oltásokat. Mi a helyzet azokkal, akik eddig nem éltek a vakcinákkal?

– A hetven révais tanár közül jelenleg öt nem kapott oltást. Közülük hárman hajlanak arra, hogy beoltassák magukat, míg az előzetes beszélgetések és egyeztetések alapján ketten nem tervezik ezt.

Egy-egy tanár kiesése is súlyos következményekkel jár majd

– Ha minden hazai oktatási intézményben lesz pár pedagógus, akik továbbra sem vállalják az oltást, borítékolható, hogy a tantestületek nehéz szituációba kerülnek.

– A pedagógustársadalomban hiába magasabb az átoltottság 90 százaléknál, egy-egy tanár kiesése is súlyos gondot jelent majd. A munkaerőhiánnyal küzdő köznevelésben évek óta minden ember számít, mindenhol kihívás lesz pótolni a kollégákat. E tekintetben Győr-Moson-Sopron megyében jobb lesz a helyzet, mint a keleti régiókban, de ne legyenek illúzióink: szűkebb pátriánkban is megérezzük majd, ha akárcsak egy-egy kolléga felmond vagy fizetés nélküli szabadságra megy.

– Ennek tükrében a jövő év eleje különösen nehéznek ígérkezik az egyébként is leterhelt pedagógusoknak. Várhatóan még több munka, feladat vár rájuk.

– A kollégáknak már most nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e az oltást, a pedagóguskar rövid kérdőívet küld majd ki az intézményvezetőknek, hogy mire számítanak, mennyien lesznek azok, akik nem kérnek oltást, s így a fizetés nélküli szabadságot választják, vagy akár felmondanak. Az állami fenntartású intézményekben a kollégák száma meghaladja a százezret. Ha a tízszázaléknyi kollégából senki sem venné fel az oltást, az súlyos következményekkel járna minden régióban. Bízom benne, hogy nem így fog történni.