Hétszázötven – Werner Krisztina jegyzete

Minden ember történetet ír az életével. Az egyéni sorsok olyan találkozási pontok mátrixában íródnak, amiben megszámlálhatatlan közös helyszín, élmény, érzés köt össze közösségeket. Ebben a végtelenben keressük most a helyünket győriként, hogy 750 évet ünnepelve újrafogalmazzuk, mit jelent a város az életünkben.

Szerkesztőségünk az év első napjától a lokálpatriotizmus mámorában él. Büszkék vagyunk arra, hogy munkánkkal sokat tehetünk azért, hogy szolgáljuk azt az értékrendet, amit az előttünk járók megteremtettek. Olyan várost hagytak örökül az előttünk járó generációk, hogy a világ bármely szegletében büszkén taníthatjuk türelemmel a külföldiek számára kimondhatatlan szót: Győr.

Játékos kedvemben összeszedtem 750 betűt, ami nekem szülővárosomat jelenti. Biztatom Önöket, hogy játsszanak velem. Írjanak vallomást az ünnepeltnek! Ha néhány szavunk összecseng, abból közös szívdobbanás, szerelem születik.

Az én városom: Ady-lakótelep, advent, A Nap szerettei, Apáczai-tanítóképző, Aranypart, Atlasz szobra a Zichy-palotánál, ágyúk a várfalnál, Baross út, bencések, Bergmann-krémes, Cziráky-medence, csapvíz, csillagok a zsinagóga kupolájában, édes anyanyelvünk, filharmónia, fröccsfesztivál a Széchenyi téren, futás a Mosoni-Duna töltésein, gombás melegszendvics az Arrabonában, gyertyák a temetőkben, Győrkőcök, halászlé a Matrózban, harangok kondulása, hársfák illata a Kálvária utcában, kékfestő, Kisalföld, korcsolyapálya, Könnyező Szűz Mária, könyvszalon, macskakövek a Káptalandombon, matrózblúz, médiabál, Mindenki Krisztusa, négykarika, Petőfi ujja az Eötvös parkban, Radó, randik a szökőkútnál, sárkányhajók, sísánc, speci, Szenteslázártevagyacsászár!, Széchenyi-egyetem, Szép volt, lányok!, szülészet a Magyar utcában, Tété kupé, törökverők, Zechmeister Károly, vagongyár, Vasarely, Vasilescu- gyűjtemény, Vaskakas.

Győrinek lenni érzés, hogy itthon jó helyen vagyunk.