Ismert megyei emberek fogadalmai arról, hogy mi tegyünk másként bolygónk védelmében

A Föld órája célja, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa rá a figyelmet. Idén a WWF Magyarország arra kérte az embereket, hogy fogalmazzák meg, mit fognak másképp tenni az életükben a természet védelme és a fenntarthatóság érdekében, ha majd újra visszatér az élet a normál kerékvágásba. A Kisalföld is megkérdezte ugyanezt néhány ismert megyei embertől.

kisalfold.hu

A Föld órája eredetileg azzal a céllal indult 2007-ben Ausztráliából, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa rá a figyelmet. Tavaly több mint 180 ország vett részt az figyelemfelhívó akcióban. Bár most a járványügyi védekezés került a fókuszba, továbbra is fontos feladat környezetünk védelme. Erre hívja fel a figyelmet a WWF Föld Órája kampány. A WWF Föld Órája valódi üzenete az, hogy mindannyiunk felelőssége és érdeke, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján.

Szombaton számos nagyvárosban és kistelepülésen este fél kilenctől, egy órára lekapcsolták a közterületek és épületek díszkivilágításait, valamint otthonukban a villanyt az emberek, hogy így fejezzék ki elkötelezettségüket a bolygó megóvása iránt. Győrben elsötétült a Városháza, a Bazilika, a Jedlik Ányos híd, a Kossuth Lajos híd, a Széchenyi tér, a Rába parton a Várfal sétány és a Rába és a Mosoni-Duna jobb oldali partszakasza.

„A koronavírus-járvány kellős közepén a Föld órája a szolidaritás pillanatát is jelzi a bolygó számára. A WWF Magyarország arra kérte az embereket, hogy március 28-ától egy – vagy akár több – vállalással álljanak ki a bolygó megóvása mellett, fogalmazzák meg, mit fognak másképp tenni az életükben a természet védelme és a fenntarthatóság érdekében, ha majd újra visszatér az élet a normál kerékvágásba.

Győr

„Az utóbbi években elfelejtettünk igazán felelősséget vállalni a saját és a gyermekeink első vonalbeli, azaz otthoni egészségügyi ellátásában. A legapróbb tünettel, fél napos lázzal, egy-egy hányással, hasmenéssel már rohantunk is a rendelőbe. Azt hiszem, a mostani kényszerű helyzetnek nagy tanulsága lesz, hogy ezen változtassunk a >>békeidőkben<< is. A betegedukáció, a betegnevelés a mi praxisunkban is és nyilván sok kollégámnál is folyamatos volt, ám fontossága és haszna az elmúlt időszakban felértékelődött. A jelenlegi, szabályokkal vezérelt életünkben ezt a korábban ránk hárított felelősséget nagy részben vissza kellett adnunk a családoknak. A jó hír, hogy a mai – elektronikus térben jól mozgó – szülők, abszolút partnerek ebben. Több csatorna működik az alapellátás, azaz a rendelő és a szülői ház között, melyeken megértjük egymást. Jó lenne, ha ezeket az előnyöket akkor is kihasználnánk, ha elmúlik a veszélyhelyzet” – fogalmazott dr. Kudela-Horváth Kornélia, győri gyermekorvos, aki szerint a jövőben az orvos-beteg kapcsolat is átrendeződik. Úgy véli, a szülőknek meg kell tanulniuk nagyobb felelősséget vállalni gyermekeik otthoni ellátásában.

„A kialakult szomorú helyzet rámutat, hogy a globalizációnak még annál is több az árnyoldala, mint amit korábban gondoltunk. Az önrendelkezés elősegítése eddig is az egyik alapgondolata volt munkánknak, ez a gondolat a válságot követően még hangsúlyosabb elem lesz munkánkban. Hiszen, ha önellátóak vagyunk – nem csak élelmiszerből, hanem sokféle más termékből is – akkor egy ilyen válságban nem csak hogy lesz mit ennünk, hanem sokkal kevesebb munkahely kerül veszélybe. Az önellátásból származó helyi termékekhez, helyi munkaadók és helyben dolgozó munkavállalók kapcsolódnak – ami erősebb és kevésbé sérülékeny gazdaságot, és egy sokkal jobb környezeti állapotot jelenthet. Nagyon jó lenne, ha Földünk nem csak a válság alatt lélegezhetne fel a környezetterhelés alól. Ehhez a helyi gazdaságfejlesztésre alapozott váltás kiváló alapot biztosíthat” – mondta *Lajtmann Csaba*, a győri a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője.

„Azt gondolom, ennek a kérdésnek az időszerűsége egészen sajátos. Előttünk most egy nagyon nagy árok van, amin át kell érnünk. Persze, lehet gondolni arra, hogy mi lesz, ha a túlsó felére átérek, de a nekifutáshoz lendület kell, át kell jutni az árkon, a túlsó felén talajt fogni és majd azután lehet gondolkodni azon, hogy ott mit kellene tenni. Jelenleg se az árok szélességét se a talajviszonyokat senki sem ismeri”- vélekedik dr. Garab Endre gyermeksebész főorvos, az ingyenesen hívható zöld szám orvosa.

„Arra eddig is törekedtem, hogy takarékoskodjak a vízzel és az elektromos árammal, hogy a boltokban ne használjak műanyag zacskót, és erre a felelős viselkedésre buzdítottam másokat is. Most pedig azt fogalmaztam meg magamnak, hogy a járvány elmúltával biztos, hogy több előadást is tartunk majd egyesületünk fiataljainak, amelyeken a környezetvédelem fontosságára hívjuk fel a figyelmet” – mondta Pécsi Gertrúd, a Széchenyi-egyetem esélyegyenlőségi koordinátora, a győri Camelot Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesülete titkára.

„Most, hogy a járvány idején kevesebbet használjuk az autóinkat, és ennek következtében rohamosan tisztul meg a levegő. Ekkor ismerjük fel, hogy mennyire könnyen nyúlunk az autóhoz, még akkor is, ha csak valahová a közelbe ugrunk el. Ez az időszak azt is jól megmutatja, hogy szakmai fórumokra, megbeszélésekre sem kell feltétlenül elutazni, azok megfelelő technikai háttérrel, videokonferenciákkal kiválóan lebonyolíthatók. Arra is rájöhetünk, hogy a ritkább használattal, az autó elhasználódása is csökkenni fog, tehát annak cseréjére sem lesz olyan gyakran szükség. Persze ennek megvan az árnyoldala: ez az iparra negatív hatással van. Azon kellene felülemelkednünk, hogy az ipari termelésünket azzal próbáljuk felpörgetni, hogy újabb és újabb megelőzhető fogyasztásra kényszerítjük az embereket. Erre más megoldást kellene találni. Ebből a felismerésből én arra jutottam, és azt a fogadalmat teszem, hogy kevesebbet fogok autóba ülni akkor is, amikor újra visszatér az élet a normál kerékvágásba” – osztotta meg gondolatait és fogalmát lapunkkal dr. Gunther Tibor a győri megfigyelőközpont főorvos-igazgatója.

Jakabos Zsuzsanna úszó: „Itthon amennyire tudjuk szelektáljuk a hulladékot, komposztáljuk ami arra alkalmas. Próbáljuk kerülni a csomagolásokat, ha ajándékot viszünk valakinek, bevásárláskor törekszünk arra, hogy saját zsákot vagy táskát vigyünk, Próbálkozunk paprika, paradicsom, fűszernövények termesztésével, de ebben még nem vagyunk igazán profik. Vásárlásnál előnyben részesítjük a helyi, hazai termékeket. Ezekre még jobban figyelünk a jövőben.”

Sopron

„Remélem, ez a kényszerű bezártság hozzásegíti az embereket az önismeretük mélyítéséhez, emberi kapcsolataik érzékenyítéséhez, az érzelmi intelligenciájuk fejlesztéséhez. A válság után talán azt is tisztábban fogjuk látni, mit is jelent valójában a szabadság, aminek most a hiányát éljük meg – mondta *Farkas Gábor*, a Soproni Széchenyi István Gimnázium igazgatója. ”A rendkívüli helyzet megmutatta azt is, hogy milyen törékeny az emberi élet. Csodálatos volt viszontlátni a műholdképeken, ahogy megtisztult a Földön a levegő, és fellélegzett a természet. Önmérséklettel, tudatossággal, felelősségvállalással tehetek, és mi mindannyian tehetünk azért, hogy ilyen képeket ne csak krízis helyzetben lássunk.„

„Ez a mostani helyzet nem véletlen. Egy utolsó figyelmeztetés, hogy lassítsunk. Minden szinten a vesztünkbe rohantunk. Most végre van időnk elgondolkozni, megtervezni a változást, változtatást” – fogalmazott Dr. Halmos Mária, orvos, a soproni Lady Lions alapító elnöke. „Szeretnünk kell a a fákat, a friss levegőt, az állatokat. Könnyebb megóvni őket, ha megérezzük, hogy mindent egy pillanat alatt elveszíthetünk. Elsősorban a saját családunkban kell példát mutatnunk: együnk kevesebb húst, a Nagyböjt péntekjeihez hasonlóan az év többi péntekét is tegyük húsmentessé; használjunk kizárólag energiatakarékos égőket; takarítsunk természetes tisztítószerekkel és mosószerből is válasszuk a biot; használjunk vászonzsákot a vásárláshoz, a zöldségeshez vigyük a saját tárolóinkat; gyűjtsük szelektíven a hulladékot. Sajnos a vírusos helyzet miatt elmaradnak a Lady Lions rendezvényei, pedig egy jótékonysági futás és faültetés is tervben volt” – mondta.

”A Föld órájával kapcsolatban voltaképpen semmi extra dologgal nem készülök, a mindennapok gyakorlatát követem. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem folyatjuk feleslegesen a vizet, csak a legszükségesebb mértékben használjuk a gázt, villanyt, és így tovább. Próbálom a saját és családom ökológiai lábnyomát a minimálisra csökkenteni, s környezetemet is erre ösztönzöm. Ugyanis valamennyi embernek azt kell megértenie, hogy minden rajta múlik. Nem a szomszédon és másokon, hanem saját magán, hogy a Föld továbbra is élhető bolygó maradjon. Ha a koronavírus járványhelyzet után újra visszatér az élet a normális kerékvágásba, remélem, tudatosul az emberekben, hogy jobban vigyázzanak szűkebb-tágabb környezetükre saját és embertársaik érdekében – mondta el lapunknak Dr. Éger István soproni mentőorvos, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke.

Babos Tímea teniszező: „Egy bolygónk van, arra kell nagyon vigyázni. Ráadásul most ez a koronavírus-járvány is rávilágított arra, hogy nem a legjobb irányba haladunk. A gazdaságot is súlyosan érinti ez a helyzet, így elsősorban most azzal segíthetünk a legtöbbet – két legyet ütve ezzel –, hogy magyar terméket vásárolunk. Erre igyekszem még jobban odafigyelni a jövőben. Ezzel egyrészt a magyar termelőket segítjük, másrészt nem kell egy-egy terméknek körbeutazni a fél világot, hogy hozzánk kerüljön.„