A Starlink húzott el megyénk felett – Az eget is átformálják

Furcsa égi jelenséget figyeltek meg olvasóink megyénkben karácsonykor. Fehér pöttyöket láttak az égen, szabályos alakzatban. Szerkesztőségünknek is többen üzentek emiatt. Többek között azt írták: „18.15-kor az égen ismeretlen eredetű tárgyak vonultak, körülbelül ötven darab, hangtalanul egymás után. Mi lehetett az? Más is láthatta? Itt többen is láttuk. Bőny.” Azt is kérték többen, járjunk utána, miről lehet szó, mi okozhatta a szép, de meglepő látványt.

„Helló! Esetleg lehet tudni valamit a ma este 6 óra körül, Győr felett repülő, mintegy hatvan-nyolcvan tagú, vélhetően katonai csoportról? Nem látszik túl jól, de szabályos vonalban és egyenletes közökkel haladtak, ahhoz elég magasan, hogy ne lehessen hallani, nagyjából nyugat–kelet irányban.” „Látunk egy érdekes jelenséget tizenöt perce az égen. Gondoltam, egyrészt megérdeklődöm, tudják-e, hogy esetleg mi történt, illetve küldök egy képet is.”

Globális űripari infrastruktúra

A jelenséggel a média már foglalkozott, a Starlinket lehetett látni. A Starlink műholdjai kötelékben repülnek át a fél világon, hogy internetet tudjanak szolgáltatni a lefedetlen régiókban is. Idén év végén csaknem kétszáz lesz belőlük odafent, de összesen több mint tízezret terveznek felbocsátani – olvasható több hírportálon. Lapunk pedig megkérdezett egy helyi szakértőt is, mit érdemes tudni erről és milyen hatásai lehetnek a terv megvalósításának bolygónkra, mindennapjainkra. Pércsy Kornél győri amatőr csillagász elmondta, hogy valóban a világon mindenhol elérhető internetszolgáltatás miatt kezdték el egy műholdrendszer kiépítését. Először kétszer hatvan egység fellövéséről lehetett tudni, s ezeket, a fényes nyomukat már amatőr csillagászok is többször lefényképezték. Amikor a bolygókat, a csillagokat szeretnék megfigyelni, akkor viszont ezek akadályozzák őket szándékukban és szakértőnk szerint a tudományos megfigyeléseket, kísérleteket is zavarhatják.

A Tesla vezére, Elon Musk a globális űripari projektről úgy nyilatkozott, hogy 42 ezer tagja is lehet a konstellációnak, ezek még mind hozzáadódnak majd a jelenleg is használt, táv- és hírközlési, katonai céllal működtetett műholdak számához, növelik mennyiségüket.

Vége a csillagcsodálásnak?

– Már szinte külön, műholdakból álló védőburkot alkot az emberi tevékenység bolygónk köré – állítja Pércsy Kornél és hozzáteszi: olyan sokra van szükség a tervek szerint az internetelérés miatt, hogy hatásaival többet kellene foglalkozni. „Rádiófrekvencia, sugárzás..., az űrrepülésre kifejtett zavaró hatásukkal is számolni kell, s a rakéták, a szállítóegységek nem ütközhetnek össze a sok apró, Föld körüli pályán keringő berendezéssel. Méretre egészen eltérőek is akadnak köztük aszerint, amit ma tudhatunk róluk a közzétettek alapján” – fogalmazott az amatőr csillagász. S persze a fényhatásuk is nyilvánvaló, fokozzák azt a fényszennyezést, amit a földfelszíni tevékenységünk okoz, s amely a nagyvárosokban szinte lehetetlenné teszi, hogy a csillagos égboltot az emberek megcsodálhassák. Pércsy szerint hasonlóképp zavarja az amatőr csillagászok és a tudománynak dolgozók munkáját.

Már nem is reklamálunk, hogy alig látjuk felettünk a sok apró fényes pöttyöt, az égitesteket, a csillagos égboltot és lehet, hogy hamarosan egyáltalán nem lesz erre esélyünk

- Pércsy Kornél

Figyelnek és megfigyelhetők

Arra is gondolni kell, nyilvánvaló előnyei mellett milyen hátrányokkal járhat, hogy bolygónk minden szegletében folyamatosan elérhető lesz az internet. Bár hazánkban ez már sokaknak természetes, így nem várnak változást, de megfigyeltségünk növekedhet, a személyiségi jogok átalakulnak, miközben a természetet is jelentősen átformáljuk és ha már fenn vannak azok a műholdak tömegesen az égen, technikai fejlettségünk, emberi tudásunk állása szerint bármi másra is beprogramozhatóak.

Ugyan a műholdak mozgása, helyzete jól követhető, nem lehet megfeledkezni arról, hogy több ezer „valami” van a fejünk felett. Le is pottyanhatnak, s nem biztos, hogy közben a légkörben mindegyik megsemmisül. Még szerencse, hogy előre jelezhető elvileg, a földre érők hova esnek, de ehhez túl nagy mennyiségű adat állandó figyelésére van szükség. Nem tudjuk, ezt megoldják-e, akik ezzel foglalkoznak. Ez iszonyatosan nagy feladat Pércsy Kornél szerint.