Unokáival tartott közös kiállítást Győrszentivánon Molnár István beledi fotós

A Beleden élő Molnár Istvánnak régi hobbija a fotózás. 1975-ben vett először fényképezőgépet a kezébe, és elsősorban portrékat, szociofotókat készített. Alapítója volt a Nimród Fotó Klubnak, számos kiállításon mutatta be munkáit és rendszeresen tart előadásokat. Manapság inkább a természet vonzza, leginkább szűkebb hazája, a Rábaköz. Népszerűsíti a táj szépségét, növény- és állatvilágát. De szívesen tesz kirándulásokat a Kisalföldön vagy a szomszédos országokban is. A közelmúltban minden eddiginél nagyobb öröm érte Molnár Istvánt: unokáival közös kiállításon szerepelhetett. Erről beszélt a Kisalföldnek. 

– Unokáim Győrszentivánon élnek, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanulnak. Az intézmény zöldiskola, évente szerveznek egy környezetvédelmi konferenciát, amelyre idén én is meghívást kaptam. Egy előadásra és a képeim bemutatására kértek fel. Mivel már a gyerekeknek is vannak önálló fotóik, közös tárlaton mutatkoztunk be. Nagy büszkeség ez nekem és elmondhatatlan öröm – újságolta Molnár István. 

A nagypapa egészen kicsi koruk óta viszi magával unokáit, Miront és Mirát a fotózásaira. A jó példa ragadós volt, és a gyerekek ugyancsak megszerették a természetet. A kislány első osztályos, a kisfiú másodikos. 

– A kirándulások közben sokat beszélgetünk. Mesélek nekik a természetről, az állatokról, a növényekről, arra törekszem, hogy szeressék és tiszteljék a körülöttük lévő világot. A mesék és versek, illetve az olvasás szeretetére is nevelem őket, tavaly egy verses-képes könyvet állítottam össze nekik, amit a beledi önkormányzattal közösen meg is jelentettünk. 

Molnárék összesen hatvan fényképet állítottak ki, amelyekhez természetesen szóbeli tájékoztatót is „mellékeltek” a gyerekek. 

– Örömmel láttam, hogy az iskola is büszke a gyerekek munkáira. Miron és Mira pedig szívesen mutatták be a fotókat. A latin neveket ugyan még nem kell megtanulniuk, de azt mindenképpen tudják, hogy mit örökítünk meg. Nekem óriási élmény volt a kiállítás, hiszen az unokákat látom magam mellett. Ha az ember megy egy úton, és közben csatlakoznak hozzá gyerekei, unokái, az azt jelenti, hogy talán jó úton jár – mondta Molnár István.