Győri optometristát kérdeztünk – Az elektronikus eszközök használata súlyos egészségügyi problémákat okoz

– Hozzánk iskoláskortól hozzák a gyerekeket, vagy az óvoda végén. A rövidlátóság egyre gyakoribb, a szem romlása felgyorsult a mai világban. Ez egy komoly népegészségügyi probléma. Van egy tanulmány, ami szerint 2050-re a lakosság több mint 50 százaléka lesz rövidlátó. Ez az „optimista” jóslat a Covid előttről származik. A járvány alatt, mivel mindenki be volt zárva, az elektronikus eszközeiket nézték, hiszen csak azt lehetett és kellett, úgyhogy akár rosszabb is lehet később ez az arány – osztotta meg lapunkkal Varga Annamária, optometrista. 

A rövidlátás egyéb szövődményekkel járhat

– A nagy fokú rövidlátásnak komoly szemészeti szövődményei is lehetnek. Akinek magasabb a dioptriája, annak előbb lehet retinaleválása, szürke hályogja, látásveszélyeztető elváltozása a szemfenéken. Komoly életmódbeli változások történtek. Mindenki közelre néz, a szemünk nem erre van kitalálva. Messzire nézünk párhuzamosan, ekkor vannak a szemizmaink ellazulva. Minden, ami 5 méternél közelebb van, az már túl közelinek számít, tehát a beltér is. Ha közelre akarok nézni, akkor közelítenem kell a nézővonalamat és fókuszálnom kell. Ez egy idegrendszeri stressz. Ha valaki csak ezt csinálja, akkor hajlamosak vagyunk rá, hogy csak ebben a közeli élettérben marad meg a látásunk is, és ezért kezdünk egyre rosszabbul látni messzire – mondta el az optometrista. 

Kisgyereknek nincs szüksége kijelzőre 

– A kék fény egy bizonyos szegmensének van káros hatása, ami mindenkire, felnőttre-­gyerekre ugyanúgy hat. A szemünk tudja a fényviszonyok alapján, hogy melyik időpontban milyen hatásnak kellene érnie, ha ezt felborítjuk, az befolyásolja a bioritmusunkat. Hogy a tűrés mekkora, azt nem lehet megmondani, mert nem lehet mérni. Amit javasolni szoktam, hogy lefekvés előtt már ne mobilozzon a gyerek. 3 éves kor alatt egyáltalán ne legyen képernyőideje, 0 perc az ajánlott. Azzal szokták jelezni a gyerekek, ha baj van a szemükkel, hogy szólnak, nem látják a táblát. Jel lehet, ha ösztönösen közelebb megy a dolgokhoz, úgy könnyebb neki felfogni azokat. Sok a közeli látáspanasz is gyerekeknél, például nem kitartóak az olvasásban, hamar feladják a leckeírást. A fejfájás is jellemző tünet – hívta fel a figyelmet Varga Annamária. 

Azt is hozzátette: amikor közelre nézünk, akkor beállítjuk a fókuszt élesre. Amikor fölnézünk, akkor ezt a fókuszált állapotot nem tudjuk elengedni. Nem tud visszalaposodni a szemlencsénk. Amit használunk, azt megerősítjük, amit nem, azt elveszítjük. 

– Szemüveget bármilyen korban lehet hordani. A kontaktlencse-illesztést egyéni érettséghez szoktuk kötni. Fegyelmezettséget igényel, be kell tartani a szabályokat. Körülbelül 14–15 éves korban lesznek alkalmasak rá a fiatalok – osztotta meg az Optimum Optika optometristája. 

Óránként tíz perc távolba nézés ajánlott 

– A 20/20/20 szabály angolszász területről származik, 20 percenként 20 másodpercre legalább 20 láb messzire (nagyjából 6 méter) el kell nézni. Ez már kiderült, hogy nem elég, 45 percenként 10 percig csak messzire kellene nézni. Nem a sugárzás káros, hanem a távolság nem mindegy. Ha a gyerek szeret játszani az elektronikus eszközével, akkor inkább a televízión játsszon, ha lehet, és ne a tableten. Toljuk ki a távolságot. Az is érdekes, hogy nagyobb esélye van annak a rövidlátásra, aki az első emeleten lakik, mint annak, aki a tizediken.

Ők ugyanis messzebbre ki tudnak nézni. A könyvolvasás is közeli tevékenység, de ott matt a felszín, általában fehér lapon fekete betűk vannak, jó a kontraszt is, és a környezetünk világos. Mikor egy elektro­nikai eszközt nézünk, akkor az világít, és a környezet sötét. Ha valaki nagyon el akarja rontani a szemét, akkor azt javaslom, hogy fogjon egy telefont, tegye az orra elé, majd bújjon be a takaró alá és ott nézze. A felkapcsolt lámpánál tévézés és telefonozás nem olyan káros – fejtette ki a tudnivalókat a szakember. 

– Fontos a rendszeres látásellenőrzés. A pihenés régen a távolba nézés volt. Most egész nap ülünk a monitor előtt, aztán hazamegyünk és nézzük a telefonunkat. A szülőkön múlik a fiatalok nevelése. A gyerek nem rendeltetésszerűen használja az idegrendszerét, amikor képernyőt néz. A harmonikus távolságot meg lehet tanítani a kicsiknek is. Ez mindenkinél egyéni. Ökölbe kell szorítani a kezünket, és az orrunk elé tenni, majd megfogni a könyökünket. Ennél közelebb nem szabad semmilyen eszközt tartani. Ha már rövidlátó a gyerek, akkor vannak olyan eszközök, életmódbeli változások, melyekkel az előrehaladása csökkenthető. Például szemüveg vagy kontaktlencse, direkt így kifejlesztve – hívta fel a figyelmet Varga Annamária.