Fogyatékkal élő fiatalokat ösztönöz sportra a győri tanárnő - Díjazták a munkáját

A fogyatékkal élő fiatalok sportolásának elősegítéséért dolgozik Szünstein Mónika. A Staféta Diáksport Egyesület égisze alatt sokan szerették meg a mozgást, sőt, többek országos és nemzetközi bajnokságokig is eljutottak. A gyógypedagógusi és edzői munkája elismeréseként a közelmúltban a Mol-Új Európa Alapítvány Mester-M díjjal tüntette ki. Az elismerést olyan pedagógusoknak és edzőknek ítélik oda, akik a 10–18 év közötti fiatalokat ösztönzik a sport, a művészetek, a tudományok területén.

Dániel Viktória

Fotó: Rákóczy Ádám

Szünstein Mónika egyike annak a tizenhárom szakembernek, akiknek munkáját idén elismerték.

– Nagyon hálás vagyok az elismerésért, tudtam, hogy neveztek a díjra, de nem gondoltam, hogy elnyerhetem. Egyben nagy segítség is, mivel így hallanak az emberek rólam, és arról a munkáról, amit a fiatalokkal végzünk. Ennek köszönhetően tudunk versenyre járni, és segítséget kérni, ha valahol kell.

Szünstein Mónika a Győri SZC Gábor László Építő- és Faipari Szakképző Iskola Szabóky Adolf Szakiskolai Intézményegységében gyógypedagógusként dolgozik, emellett pedig a Staféta Diáksport Egyesület elnöke.

– Heti négy edzésünk van kézilabda, kosárlabda, floorball és súlyemelés sportágakban. A fogyatékkal élő fiatalok és a szüleik számára is sokat jelent a mozgás és a sport lehetősége. 2010 óta csinálom, és bár néha nagyon fárasztó, most áprilisban is szinte minden hétvégén versenyre megyünk, a gyerekek miatt megéri ezen a pályán maradni. Szerencsére van három segítőm, Rendi Olívia és Barta Dorottya, akik ép sportolóként segítik az edzéseket és a felkészülést, valamint Laukó András Zsolt, aki edzőként minden versenyre kísér minket.

Nagyon jó látni, ahogy a gyerekek megtanulnak egymásra is figyelni.

Örömteli, hogy egyre több lehetőségük van a fogyatékkal élő sportolóknak, az, hogy ezeket meg is tudjuk ragadni, a fiatalok munkája mellett az iskolának és Veres Gábor intézményegység-vezetőnek is köszönhető, akik mindenben támogatnak bennünket.

Szünstein Mónika kiemelte,

nem érzi, hogy a fogyatékkal élők felkészítése különleges kihívást jelentene.

– Egy jó edző mindenkivel másképp bánik, mindenkinek mások az erősségei és gyengeségei, legyen szó ép vagy fogyatékkal élő sportolóról. A hobbisportolóinknál kicsit rugalmasabb vagyok a szabályok terén, a versenyeken részt vevőknél viszont szigorúan kell figyelni. Bár hozzá kell tenni, legtöbbjük rögtön észreveszi, ha valamit rosszul csinált, és már szinte szólnom sem kell. Nagyon jó látni, ahogy a gyerekek megtanulnak egymásra is figyelni, és nemcsak a pályán, hanem azon kívül is nagyobb segítőkészséggel fordulnak más sérültséggel élő társaik felé.