Győrben egy legyengült hattyúfióka esete világít rá az etetésük veszélyességére

A hét végén egy bütyköshattyú-fiókát igyekeztek megmenteni Győrben a szabadhegyi 2-es tónál. Lakossági bejelentésekre a Fertő–Hansági Nemzeti Park munkatársa próbálta meg a szemlátomást gyenge, a vízben található zsombékon lévő fészek szélén partot fogott fiókát megközelíteni, de a víz mélysége nem tette lehetővé a madár befogását. A Győri Speciális Mentők Közhasznú Egyesület munkatársa igyekezett segíteni neki, aki búvárruhában úszva kísérelte meg a madár befogását, de a gyenge, lábait a szárazon használni alig tudó madár a vízbe vetette magát és elúszott. 
A nemzeti park munkatársa másnap ismét a helyszínen járt, ahol a madár már a vízen úszott, a partközelben evett. Mivel a látható javulás nem indokolta a befogását, így családja mellett hagyta a madarat. A szakember azóta is a környező Erfurti úti lakókkal folyamatos kapcsolatban van telefonon – tudtuk meg Királyfi Pétertől, a győri önkormányzat ellenőrzési referensétől, aki az eset kapcsán fontosnak tartotta, hogy megossza olvasóinkkal gondolatait arról, mi is okozhat problémát a vízimadarak esetében, mire célszerű odafigyelnünk.

Elég az a táplálék nekik, amit a vízben találnak

– Fontos ökológiai tényező, hogy természetes vízfelületeken csak annyi vadmadár jelenik meg, amennyit azok képesek eltartani. E madarak természetes táplálékai eredendően az e vizekben található növényi és állati eredetű táplálékforrások, semmiféle kiegészítésre nem tartanak igényt. Ha elkezdjük etetni az állatokat, azzal azt érhetjük el, hogy az adott vízfelületen sokkal több madár fog megjelenni, mint amit az eltartani képes lenne. 
Mind a számukra juttatott s elfogyasztásra nem került takarmány, mind az általuk az emésztésük során külvilágba juttatott szerves anyagok az adott vizek eutrofizációját idézhetik elő. Ennek során elszaporodnak bizonyos fitoplanktonfajok, gyökerező hínár- és mocsári növények. A kiszórt konyhai maradékok ezenkívül más állatok számára is „csábítóak”, vonzzák például a patkányokat, kóborló macskákat, esetleg rókákat, nyesteket, varjúféléket.
Ha nő a vízfelszín növényborítottsága, egyre kevesebb fénymennyiség fog a mélybe jutni, ami idővel a növényzet pusztulásához vezet. Az elpusztult növényzet bomlása során a baktériumok oxigént használnak fel, ami a víz oxigénhiányos állapotához vezet. Ennek viszont egyenes következménye a vízi állatok pusztulása is. 
A vízimadarak etetésének következménye az is, hogy az adott vízfelületen túlzsúfoltság léphet fel, s az állatok között a szociális versengés nagyobb lesz, több territoriális, rangsorvita alakulhat ki, így nagyobb lesz a sérülésük veszélye is – elemezte a veszélyeket Királyfi Péter, aki azt is elmondta, ha az állatok megszokják, hogy az emberektől táplálékot kapnak, az kikapcsolja bennük a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést. Így a madarak akkor is az adott vízen maradnak, amikor már rég el kellett volna hagyniuk azt. Azt is feltétlenül érdemes tudni, hogy a nem megfelelő takarmánnyal etetés következménye lehet az úgynevezett angyalszárnybetegség, ami egy visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenesség, s röpképtelenséget okoz, de közvetve vagy közvetlenül akár a madár elhullásához is vezethet.

A nem megfelelő tápláléktól a gyomruk is károsodhat

– Sajnos sokan konyhai maradékkal, hulladékkal etetik a víziszárnyasokat, olyan termékekkel, amiket már otthoni felhasználásra nem szánnak. Az ilyen takarmánynak szánt termékek sokszor penészgombákkal fertőzöttek, amik maguk is mérgező toxinokat termelnek. Feltétlenül tudnunk kell, hogy a madarak anatómiai és élettani sajátosságai eltérnek más állatfajokétól. A madarak emésztőrendszerének egyik meghatározó szerve a zúzógyomor, melynek funkciója, feladata a konyhai és egyéb pékipari termékek etetésével kiiktatódhat, ezáltal szervi károsodás történik. Az ominózus esetben, a szabadhegyi 2-es tó mellett is sajnos találtunk hasonló ételmaradékokat, láthatóan a vízimadaraknak kiszórva – mondta Királyfi Péter.

– Arra szeretném kérni a tóparton járókat, hogy ha mindezek ellenére a madarak – récék, hattyúk – etetése mellett döntenek, akkor szemes terménnyel  – gabona-, kukorica-, napraforgó-magkeverékkel –, közvetlenül a víz partjára szórva kínálják őket. A felesleget így az egyéb énekesmadarak el tudják fogyasztani – kéri a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tó partján etetőautomatákból lehet a madaraknak megfelelő táplálékot vásárolni.

A horgászoknak is figyelniük kell

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a víziszárnyasokra különösen nagy veszélyt jelentenek a horgászok által, sokszor csalival bennszakított horgászzsinórok, amiket a madarak hajlamosak lenyelni, a horgokkal nem kis sérülést okozva az emésztőtraktusukban. Ha a horgok a testükbe akadnak bele, nemegyszer az izomszövetekbe betokozódva okoznak akár mozgásszervi problémákat, ezzel a madarak túlélési esélyeit rontva.