Középpontban a család szerepe a Széchenyi István Egyetem minikonferenciáján

A Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában minikonferencia-sorozat kezdődött idén „Nők a családban, társadalomban, tudományban” címmel. A programok vendégei olyan nők, akik szakmai sikereikkel, eltökéltségükkel sokak példaképei lehetnek. Az első, januári rendezvényen a távmunka jelentette kihívások és tapasztalatok voltak a fókuszban, majd februárban az intézmény videóüzenetet tett közzé a „nők és lányok a tudományban” világnaphoz kapcsolódóan. Márciusban a nők és a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségei, áprilisban a kreativitás és az innováció kerültek terítékre, míg a legutóbbi rendezvény címe a „Család: erő és hivatás” volt, amelyen elismert szakemberek – akik karrierjük mellett valamennyien anyák is – beszéltek a magyar családpolitikáról, a tradíciók folyamatosságáról, a család és a munka egyensúlyáról, valamint arról, mit jelent számukra a család.

Az eseményen Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke – aki 13 éve foglalkozik családpolitikával – pozitívumként említette, hogy 2010 óta megváltozott a szemlélet, és ma már divatos nagycsaládban élni. Szerinte az első gyermek vállalásáig a legnehezebb eljutni, amit az énközpontúság és a digitalizáció is nehezít. „Nem véletlen, hogy ma a nők az első gyermeküket átlagosan huszonkilenc éves korukban szülik, míg a kétezres évek végén még huszonöt évesen” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy manapság nem könnyű jó anyának, apának lenni, mert míg régen csak szeretni kellett a gyermekeket és példát mutatni nekik, most olyasmitől is védeni kell őket, amit mi magunk sem ismerünk elég jól, hiszen a digitális világban követhetetlenül gyorsan változik minden. A koronavírus-járvány által kikényszerített digitális jelenlét növekedésének hatására ugyanakkor a szülők tudatosabbakká váltak. Végezetül beszámolt intézetük kutatásáról, amely szerint boldogabbak azok az emberek, akiknek valódi társas kapcsolataik vannak, amiben a családnak meghatározó a szerepe.

Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications és a Képmás Kiadó vezetője kifejtette: a család érték, egyfajta evidencia, és talán éppen ezért korábban nem beszéltünk róla eleget. Ma már sokat szó esik politikai kontextusban a családról, ami viszont sokaknak ijesztő lehet – ezért fontos, hogy civilek és szakemberek egyfajta hitelesítő tényezőként erősítsék a családról szóló párbeszédet. Ennek a Képmás Magazin egy kiemelt platformja lehet. Molnár-Bánffy Kata – aki a Média a Családért Alapítvány kuratóriumának tagjaként, a Mol Új Európa Alapítványának egyik alapítójaként, a kolozsvári A Közösségért Alapítvány alelnökeként, valamint a szintén kolozsvári Carola Egyesület ügyvezetőjeként jelentős civil szervezeti tevékenységet végez – hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja a nagycsaládokat, mert ezekben könnyű rezilienssé (azaz a változásokhoz könnyen alkalmazkodóvá) válni. Kiemelte, hogy a szülői felelősségvállalás nem bagatellizálható el, hitelesnek kell lenni minden pillanatban, ugyanakkor „irgalommal” kell lennünk magunk és szülőtársaink iránt, hiszen korántsem tudunk tökéletes szülei lenni az új nemzedékeknek.

Király Nóra, több civil szervezet, egyesület – a Fiatal Családosok Klubja, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Gazdagréti Összefogás Egyesület – alapító tagja maga is nagycsaládból származóként kifejtette: a mai fiatalok közül is sokan szeretnének nagycsaládot, csak nem biztos, hogy eljutnak a gyermekvállalásig, mert például ellene hatnak az európai trendek, az individuális boldogságra törekvés. Szerinte az anyák sokszor zsonglőrködni kényszerülnek az idővel, de el kell érni, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a munka és a család között. Hangsúlyozta: ezért is fontos a kormányzat és a civil szervezetek tevékenysége, így például az, hogy az állam támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat.

Badacsonyi-Kovács Nikoletta, a 2018-ban és 2021-ben az International Hospitality Awards legjobb Ethno Hotel díját elnyert zalacsányi Pálos Resort egyik megálmodója és tulajdonosa, a Széchenyi István Egyetem egykori diákja a türelem, a sok beszélgetés, a példaadás és egymás segítésének fontossága mellett úgy fogalmazott: a munka ugyan lényeges, de hozzá a lelki támogatást a gyerekektől kapjuk, ezért egyértelműen van értelme a gyermekvállalásnak. Úgy vélte, a család egyensúlya szempontjából a nagyszülők szeretetükkel, maximális figyelmükkel biztos hátteret jelenthetnek.