10 éve történt: megbénult a havazás miatt az M1-es forgalma - Nagyszentjánosiak is segítettek a bajba jutottakon

2013. március 15-én az M1-es autópálya került a hírek középpontjába. Az akkori hóesés és a 110 km/órát is meghaladó széllökések hatására száznál több település záródott el a külvilágtól és körülbelül tizenötezer ember rekedt az úton. Az M1-es autópálya Győrhöz közeli szakaszán több kilométeres sor alakult ki veszteglő, a hó fogságába került járművekből, melyek a keresztbe fordult tehergépkocsik és kamionok miatt maradtak menekülőút nélkül.

Nagyszentjános Hunyadi utcájának mindössze háromszáz méter hosszú szakaszán például a helyiek számításai szerint 7200 köbméter hó sűrűsödött össze. A település polgármestere, Fridericsné Cecília hajnaltól kapcsolatban volt a katasztrófavédelemmel és gyanította, hogy az ő településeket is elzárhatta a hó. Miután magukat kiásták, elkezdték a pályán ragadt személyautók és buszok mentését, megszervezték a civil segítség-nyújtást a nagyszentjánosiak. Kiásták a hó fogságából az autókat és az utasaikat önkéntesek szállították be saját autóikkal a településre melegedni. A falu apraja-nagyja teát és ételt főzött, hogy a bajba jutottaknak ellátást biztosítson. Aki kért, annak takarót, matracokon elhelyezést biztosítottak. Volt akinek inzulinra, vagy épp anyatejre volt szüksége.

Körülbelül 180 embernek biztosítottak éjszakai szállást, az elfogyasztott ételadagok alapján pedig négyszász főre becsülhető azok száma, akik megfordultak a településen, még Gönyűre is irányítottak át a hómenekültek közül. A polgármester a közösségi médiában és a győri rádióban is közzétett egy segélykérő telefonszámot, és tudatta, hogy a település melegedővel várja azokat, akik az utakon rekedtek. A bejegyzést majd kétszázötvenen osztották meg, és a segélykérő számot 72-en tárcsázták aznap.

Több köszönőlevélben és posztban számolnak be a településről érkező segítségről olyanok, akik előtte 20-25, nem ritkán akár 30 órát töltöttek a hó fogságában, befagyott szélvédő és hóréteg alatt.

A Weöres Sándor iskola testnevelő tanára, Torday András azt mondta, érdemes megjegyezni a település nevét: Nagyszentjános. Két napot ugyanis ráhúztak a sítáborra a kilencedik kerületi diákok, ebből az elsőt elakadva, a másodikat viszont már a nagyszentjánosi óvodában töltöttek, ahol reggeli-ebéd-vacsora, esti lángossütés és nagy szeretet várta a 46 gyermeket. Elmondása szerint a gyerekek számára így inkább izgalmas kaland volt a fennakadás, mintsem vészhelyzet.

A helyi konyha és kisbolt minden készletét felhasználták és a lakosság segítségét is kérték, a betérők ellátásában. A védőnő a csecsemők a tápszeres táplálását szervezte meg, akinek terepgépkocsija volt, az folyamatosan járt a pálya és a település hirtelen lett műveleti központja között, szállítani az embereket. Fridericsné Cecília polgármester azt mondja, máig büszke arra, ahogyan a település együtt mozdult.