2022.10.02. 09:51
A Nyirkai-hany lakóival ismerkedtek a természetjárók a madármegfigyelő napon Bősárkány határában - fotók
Madármegfigyelő napot tartottak szombaton Bősárkány határában, a Nyirkai-hanyban. A program egy európai kezdeményezés része volt és célja többek között a vonulásra készülő madarak fizikai állapotának vizsgálata volt.
Madármegfigyelésre és gyűrűzésre gyűltek össze lelkes természetszeretők szombaton reggel Bősárkány határában. A körülmények kedveztek a résztvevőknek, hiszen összesen 36 faj 1933 egyedét sikerült megfigyelniük. Legtöbb volt a tőkés réce, a nyári lúd, a füsti fecske és a nagy kárókatona. Bemutatkozott a természetjáróknak egy fekete harkály és egy bölömbika is.
Az eseményt a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal együttműködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezte meg az Európai Madármegfigyelő Napok kezdeményezéshez csatlakozva. A bősárkányin kívül még Dunaszegen, Győrszentivánon és Pannonhalmán tartottak hasonló programot.
A természetjárókat Kiss Viktória, a madártani egyesület önkéntese fogadta a Nyirkai-hanyban és a részletekről is tájékoztatást adott. Kiderült, hogy az 1993-ban a madártani szervezetek világszövetsége által indított akció lényege, hogy őszi vonulás idején megfigyeljék az egyes fajok "menetrendjét". Mikor és hova vonulnak, illetve mekkora létszámban. A program egyfajta verseny is a csatlakozó országok között -tavaly harmincöt ilyen volt- , hiszen rögzítik, hogy hányan vesznek részt rajta, illetve mennyi madarat sikerül azonosítani? A Nyirkai-hany kiváló helyszín mindehhez, hiszen a vizes élőhely három tóegységből áll, gyönyörű környezetet teremtve az érdeklődők munkájához.
A Nyirkai-hanyban mindenféle vízimadár megfigyelhető. Leggyakrabban szürke gémekkel, nagykócsagokkal, kanalas gémekkel találkozhatunk, de élnek ott kis- és nagy kárókatonák is. A ragadozók közül a réti sas, a parlagi sas jellemző, de október elején megjelenik már a fekete sas is. A récék szinte valamennyi faja előfordul a területen, az énekes madarak közül a cinkefélékre, a vörösbegyre, pintyfélékre, füzikékre, rigókra lehet számtani
-tudtuk meg Kiss Viktóriától.
Madármegfigyelő nap Bősárkány határában
Fotók: Cs. K. A.A megfigyelésre pedig a vonuláskutatás miatt van szükség, hiszen az adatok segítik a természetvédők madármentő és madárvédő munkáját. Tavaly Európaszerte ötezer helyszínen végeztek megfigyelést. Magyarországon legnagyobb mennyiségben a seregélyt, a dankasirályt és a tőkésrécét jegyezték fel. Nemzetközi szinten az erdei pinty, az apácalúd és a seregély volt a sorrend.
Tatai Sándor szintén az egyesület tagja, illetve a nemzeti park munkatársa. Ő a gyakorlati tudnivalókat mutatta meg a hany "vendégeinek". Az előre kifeszített, speciális madárfogó hálókat óránként ellenőrizték és gyűrűzték meg apró, vékony, sorszámmal ellátott gyűrűkkel. A hálóba került szárnyasok között volt többek között vörösbegy, cinke, barátposzáta és cserregő nádiposzáta.
Tatai Sándor a gyűrűzés során megvizsgálta a madarakat és feljegyezte korukat, ivarukat. Fizikai állapotukról, azaz a vonulásra való felkészültségükről a felrakott zsírréteg, valamint a mellizomzat adott tájékoztatást. Az adatokat egy online adatbázisban rögzítik, mely a nemzetközi szervezetek számára is elérhető. Az adatok megismerésével, összesítésével lehet a vonulók útvonalát, "szokásait" rendszerezni és, ha szükséges a menteni is őket.
