A Böngészet érték: csornai „kinccsel” bővült Győr-Moson-Sopron megye értéktára - Fotók

A Drinóczy-féle Sopron vármegyei leírás, azaz a „Böngészet Sopron megye ismeretéhez” lett megyerikum. Egy vaskos, kéziratos kötetről van szó, amelyet Drinóczy György premontrei szerzetes állított össze 1830 és 1847 között. A kanonok tizenhét éven át járta az akkori Sopron megye településeit, és részletes leírást készített valamennyiről. Helytörténészek, családkutatók, társadalomtudósok, az építészet iránt érdeklődők egyaránt találnak benne érdekes adatokat. Az apátsági levéltárban őrzik az írást, de a rend készül a kiadására. 

Szeretnék kiadni 

– A Böngészet digitalizálása, elektronikus feldolgozása folyamatban van, ami nem egyszerű feladat – mutatta be a kötetet Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát. – Bízunk benne, hogy sikerül majd forrást is találni a kiadásához, és akkor az érdeklődők nyomtatásban is kezükbe vehetik Drinóczy György művét. Ami egyébként egy kincsesbánya számunkra, óriási munka volt az elkészítése. Részletes leírást ad a vármegye községei­ről, városairól, történelmükről, gazdaságukról, földrajzukról, társadalmukról. Egészen érdekes adatokat is tartalmaz például a térség nemesi házai­ról. Tulajdonképpen csak Drinóczytól értesülhetünk arról, milyen volt akkoriban a nagycenki Széchenyi-kastély, vagy a sopronhorpácsi, de bemutatja a fertődi Esterházy-kastélyt is. Ott a leírás alapján hosszabb ideig vendégeskedett. Olyan településekről is szót ejt, amelyek már nem is léteznek, de a vármegye burgenlandi térségének magyar és német ajkú falvait is megismerhetjük általa – részletezte az apát, hozzátéve: Drinóczy atya alapos kutatást végzett. Ha valahol egyedi ételreceptet vagy népszokást talált, elkészítette a leírásukat. 

Tanított filozófiát és történelmet is 

Drinóczy János György premontrei kanonok 1787. október 16-án született a Zala megyei Salomváron. 1809-ben lépett a premontrei rendbe, 1813-ban szentelték pappá. Tanított Keszthelyen, 1820-ban az akkori prépost megbízásából előbb csornai és gyarmati jószágkormányzó lett, majd Türjén töltötte be ezt a tisztséget. 1830-ban visszatért az anyaházba, Csornára. Közhivatalokat, feladatokat vállalt, több megyében táblabíróként működött. Tanított filozófiát, történelmet, művészettörténetet, irodalmat. 1850-ben került nyugállományba. 
Tizenhét éven keresztül folyamatosan szerkesztette, bővítette leírását. 1858-ben halt meg, Csornán temették el. 

Részletes leírások 

Néhány további érdekesség a Drinóczy-leírásból: összefoglalja egyes települések termőföldjeinek minőségét, például a termelt szőlőfajtákat, valamint a kútvizek összetevőit. A Fertő tó korabeli állapotát is elénk tárja, akárcsak a Hanságét, de megemlékezik a legendás, vad gyermekről, Hany Istókról is. A falvak viseletéről, vallási-etnikai összetételéről, a mesteremberekről, de a lakosság ügyes-bajos dolgairól és esetleges, köztük lévő villongásokról is beszámol. 

– Október 5-én volt halálának százhatvannegyedik évfordulója. Büszkén emlékezünk rá, és megköszönjük, hogy kéziratával értékes örökséget hagyott az utókornak – jegyezte meg Fazakas Zoltán Márton apát.