2022.08.24. 09:41
Vegyük komolyan az iskolai zaklatásokat! - Győri szakember ad tanácsokat a szülőknek
A szeptemberi becsengetésre a legtöbb diák nehéz szívvel gondol. A kis elsősök gyakran könnyekben törnek ki az ajtóban, és a nagyobbaknak sem mindig könnyű a visszarázódás. Vannak közösségek, ahol ráadásul a kirekesztéssel és zaklatással is meg kell küzdeniük a diákoknak. Mit tehet a szülő, ha a gyermeke szorong az iskola gondolatától?
Forrás: Pexels
A boltok polcait már megtöltik a füzetek és tolltartók. A közös vásárlás is jó ráhangolódás lehet a tanévkezdésre.
– Az elsősök számára ez nagy lépés. Ők még óvodásként lépnek be az iskola kapuján, így nincs azzal probléma, ha az első időszakban nehezebb, sírósabb az elválás – mondta Kajdi Zsuzsanna mentálhigiénés szakember. – A szülőnek sem kell aggódnia, ha az ő gyermeke kicsit nehezebben szokik hozzá az új helyzethez. Ez mindkettőjük számára új helyzet, újabb lépés az elszakadás folyamatában. Külön csak annyit érdemes beszélgetni a gyermekkel, amennyit ő igényel, és figyelni kell arra, hogy ez tényleg a gyermekről szóljon, ne a szülő feszültséglevezetése legyen.
Az idősebbeknél sem szabad elvárni, hogy a fiatalok szeptember elsején ott folytassák a tanulást, ahol júniusban abbahagyták.
– Sokkal szerencsésebb, ha az évkezdő felmérő tényleg csak felméri a tudást, de nem adnak rá osztályzatot. Gyakran látni, hogy az első hetekben szerzett jegyek kijavítása rányomja a bélyegét az egész félévre. A diákok emiatt frusztráltak lehetnek és elveszthetik motivációjukat.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul az iskolai bántalmazásokra, amit összefoglaló néven „bullying”- ként szoktak emlegetni. Szülőként ennek a jeleit nem mindig egyszerű észrevenni.
– A megfelelő bizalmi kapcsolat az alapja mindennek. Ilyen esetben a gyermek el fogja mondani, ha problémája van, amit nem szabad azzal elintézni, hogy „az én időmben is volt ilyen”. Az is gátat jelenthet, ha a diák fél, hogy árulkodósnak titulálják, vagy őt fogják okolni a kialakult helyzetért. A viselkedés sokféleképpen változhat, ilyenkor gyakori a szótlanság, a kedvetlenség, a teljesítményromlás. Néhányan viszont éppen ellenkezőleg, hangosabbak lesznek, esetleg elkezdik bántani a kisebb testvéreiket.
Kajdi Zsuzsanna kiemelte, a szülő felelőssége is, hogy elmagyarázza a gyermeknek, hogy a bántalmazó viselkedés, legyen az fizikai, szóbeli vagy passzív, nem megengedhető.
– Fontos, hogy a gyerek tudja, ez a viselkedés nem oké, és nem azért bántják, mert vele van a baj. A helyzet megoldásában a szülő is segíthet. Fiatalabb gyerekeknél felkereshetjük a bántalmazó gyermek szüleit, hogy közösen oldjuk meg a problémát. Emellett az iskolával is érdemes felvenni a kapcsolatot, ahol szintén törekedni kell a konfliktus megoldására. Végső esetben az iskolaváltás is járható út, mivel egy olyan közegben, ahol eltűrik a bántalmazást, nem szabad maradni.
A járvány előtt, 2020-ban resztoratív konfliktuskezelés képzést is tartottak Győrben.
– A képzés célja az volt, hogy a gyerekekkel dolgozók tudják, hogyan lehet az ilyen konfliktusokat megelőzni és feloldani. Az iskolai zaklatással való megküzdést az egész társadalom, így a tanárok és a szülők is most tanulják. A programon sokan vettek részt, szerencsére vannak szakemberek, akik tenni is akarnak a változásért.