Hármas iker bikaborjak születtek Nyárligeten - fotók

– Nagyon boldogok vagyunk, örülünk a három bikaborjúnak, akik a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevet kapták. Június elején születtek, mostanra már szépen megerősödtek és az anyjuk is jól van, odaadóan gondozza őket – mutatta örömmel az új jövevényeket Michlits Lukas, a gazdaság egyik tulajdonosa. A nyárligeti tehenészetben évente 350–400 körül mozog az ellések száma, abból 1–2 alkalommal jönnek világra ikerborjak, hármas ikrek náluk még soha nem születtek. 

– A hármas ellés igazán ritka, megyénkben 2–3 évente egyszer fordul elő. Az itt tenyésztett Aberdeen Angus klasszikus brit húsmarhafajta, amely viszonylag kis testű és könnyen ellik. A három bikaborjú is segítség nélkül jött a világra – mondta dr. Kirisits Béla állatorvos, aki éppen szokásos ellenőrzését tartotta a tehenészetben. 

– Az állatok tavasztól késő őszig a legelőkön ridegtartásban élnek, de a hármas ikrek és az anyjuk még egy darabig itt maradnak a biztonságot nyújtó fedett helyen. Háromszázötven tehenünk van, öt tenyészbikánk és a szaporulat, ami hozzávetőlegesen 750 állatot jelent. Ellentétben a tejelő tehenészetekkel, mi nem választjuk el a kis borjakat az anyjuktól, együtt vannak és négy-öt hónapos korukig szopnak. Általában május elején hajtjuk ki az állatokat, akkor a megerősödött borjak is mehetnek az anyjukkal, csak novemberben választjuk le őket, amikor behozzuk őket a legelőről – tette hozzá Michlits Lukas, aki azt is elmondta, hogy tehenészetükben a megtermékenyítés természetes úton, tenyészbikákkal, pároztatással történik. Mivel biodinamikus gazdálkodást folytatnak, ez is előírás számukra. 

Az Aberdeen Angusról azt tartják, hogy igénytelen, gazdaságos és jó legelőhasznosítású szarvasmarha. Ezért is választotta ezt a fajtát a biogazdálkodással foglalkozó Michlits Kft. Azt mondják, valójában nem is a húsuk miatt tartják az állatokat, a trágyájukra van szükségük. Mivel nem használnak mű- trágyát, így juttatnak tápanyagot a talajba. Szigorú előírás rögzíti – külön meghatározva a szántóföldre és a legelőre –, hogy hektáronként hány állatott kell tartani, mennyi szerves trágyára van szükség ahhoz, hogy megfeleljenek a biogazdálkodás kritériumainak. A család mintegy 2200 hektáron gazdálkodik húsz munkatárssal. Szántóföldi gabonater- mesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Biotermékeket állítanak elő: búzát, tönkölybúzát, zabot, árpát, napraforgót és kukoricát. A terület egy részén az állatok takarmányozásához szükséges lucernát termesztik, illetve legelőként és kaszálóként hasznosítják.