Rábaközi népszokások - Kerüljön gatya a párna alá, az asztalra disznóhús, mák és fánk szilveszter éjjelén

Eljött az év utolsó napja. Búcsúzunk az óévtől, szeretnénk, ha a baj, a rossz itt maradna és az új év szebb, boldogabb lenne. Balázs Lívia néprajzkutató helyi, többnyire saját gyűjtésű információkat oszt meg velünk. 

– Bágyogszováton úgy biztosították a falunak a szerencsét, hogy az év utolsó estéjén minden legény egy ludat fogott a hóna alá. Vigyázva körbejárta vele a falut, nehogy elszaladjon a lúd, mert az elviszi a szerencsét – idézte fel Balázs Lívia a kevésbé ismert szokást. 
 

A néprajzkutató arról is mesélt, hogy régen este hálaadásra ment az egész család. Amikor hazaindultak a templomból, az utca végén már ott álltak a kanászok. Ostorral csattogtattak, kürtöltek, kolompoltak. Óriási zajt csaptak, hogy elűzzék a gonoszt. A falubeliek, mint karácsonykor, most is pénzt vagy ennivalót vittek nekik, ezzel díjazták az egész évi munkájukat. Sötétedés után a bakter körbejárta a falut, nehogy valami baj legyen, s köszöntött az ablakok alatt. 
 

Vigyáztak a hajszálakra 
 

„Éjfél után ütött egyet, hagyjuk el a bűneinket, az Úr várja térésünket, boldog új esztendőt!” – énekelte Rábapordányban, ezután pénzt vagy ételt nyújtottak ki neki. Szilveszter napján a fésűben ragadt hajat nem szabadott eldobni. Azt mondták, hogy aki kidobja, az megkopaszodik, ezért nagyon vigyáztak a hajszálakra, azonnal tűzbe dobták. Az állattartó gazdák éjfélkor az istállóban az állataikat a másik oldalukra fordították, hogy az új évben elkerülje őket a „dögvész”, a betegség. 
 

– Hálaadás után a lányok ólmot öntöttek vagy gombócot főztek, hogy megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. Úgy hitték, amilyen formájú a vízbe öntött, felolvasztott ólom, olyan mesterségű lesz a jövendőbelijük. A gombócba pedig neveket tettek, és amilyen név először felugrott a gombócok kifőzésekor, olyan nevű jövendőbelit vártak. Volt, ahol készítettek szerencsepogácsát. Ott egyetlen pogácsába tettek pénzt. Akié lett a pogácsa, az egész évben szerencsés volt. Ha az esti bálon mégsem sikerült kideríteni, ki fog kérőként jelentkezni, a lányok hazamenve gyorsan lefeküdtek és egy férfinadrágot tettek a vánkosuk alá. Azt tartották a Rábaközben, hogy ha férfigatya van a párnájuk alatt, megálmodják a jövendőbelijüket – idézte fel a néprajzkutató. 
 

Szilveszter megy szép idővel... 
 

Időjárásjóslások is fűződnek ezekhez a napokhoz, amelyekkel a következő évre jósoltak. – Szilveszter megy szép idővel, bőséget várj a termésben! Azt is mondták: Szilveszter nyugszik széllel, új év derűvel kel fel. Az új évre is születtek jóslások: Ha új év napja világos, termésed nem lesz hiányos. Amilyen az újév napja, olyan az egész év – sorolta Balázs Lívia az időjárásra vonatkozó megfigyeléseket, aki elmondta, ilyen időjárásjóslásokból még számtalant tartalmaz majd a Lanczendorfer Zsuzsával készülő új, közös könyvük. 

A gazdagodás titka 

Természetesen az elfogyasztott ételeknek is az egész évre vonatkozó hatást tulajdonítottak. 
 

– A disznó szerencsehozó állat. Napjainkban is kedvelt szokás az éjféli malacpecsenye fogyasztása, de újév napján is disznóhúst kell enni, mert az kitúrja a szerencsét. Érdekes, hogy az ország több részén halat esznek újévkor a sok pikkely miatt, ami a fémpénzt szimbolizálja. A Rábaközben ez nem jellemző, azt szokták mondani, hogy elúszik vele a szerencse. Kedvelték viszont a mákos tésztát, hiszen úgy hitték, annyi pénz lesz a háznál, mint amennyi mák van a tésztán, de a lencsét is minden formában lehetett enni. Amikor megfőzik, érme formájú, de még a színe is olyan, mint az aprópénz – árulta el a gazdagodás titkát a néprajzkutató, aki egy kuriózumról is beszámolt: 

– A Rábaközben nagy divatja volt a fánk sütésének. A farsangi szalagos fánkként ismert és farsangkor fogyasztott édességet azért sütötték és ették az év végén is, hogy beguruljon a házba a szerencse. 
 

Szóval együnk mákot, lencsét, malacot, fánkot, hogy gazdagabb legyen az új évünk! Lányok, ti pedig ne felejtsétek, mit kell rejteni a párna alá!