A Győri Értéktár alapító eleme a műszer

2021.05.30. 08:13

Hogy került a gyomorvarrógép a konyhaasztalra? Leszármazottai mesélnek a győri Petz Aladárról

A győri Petz Aladár világhírű találmánya, a gyomorvarrógép a biztonságosabb műtéteket tette lehetővé a húszas években. A műszer a közelmúltban a Győri Értéktár három alapító elemének egyike lett. Petz Aladár három leszármazottja osztott meg velünk családi titkokat.

Gyurina Zsolt

Fotós: HUSZAR GABOR

– Nagypapám, doktor Vidonyi Miklós sebész főorvos Petz Aladár unokaöccse volt. Tőle sokat hallottam őseimről. A kilencvenes évek elején Budapesten, a Ráday utcában laktunk. Az egyik este a konyhaasztalon láttam egy fura szerszámot. Kérdeztem, mi ez: mondta, hogy ez bizony az ükapádféle gyomorvarrógép. Hogy mit keresett nálunk, nem tudom, de Miklós papámnak sok ereklyéje volt a családtól, így nem lepődtem meg. Valószínűleg előadást tartott valahol és bemutatta a növendékeknek – mesélte lapunknak Palásti Dóra, Petz Aladár Londonban élő leszármazottja.

A gyomorvarrógép
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld

Vasárnapi beszélgetések

– Dr. Petz Aladár a dédmamámnak, dr. Vidonyi Sándorné Petz Editnek a bátyja volt. Függetlenül attól, hogy már a születésem előtt meghalt, egy olyan családban, ahol nemzedékek éltek együtt, a múlt és a jelen a napi beszélgetések része volt. Szoktam mesélni, ha kérdeztek róla, hogy szinte mindenki megfordult a reggeli pirítós és kávé mellett, aki valaha is a család tagja volt. Dédmamám sokat beszélt a szüleiről, közeli és távolabbi rokonságáról és persze Aladár bácsiról is, így ezek a személyek mind olyanok voltak számomra, mintha személyesen ismertem volna őket. A Petz-féle gyomorvarrógépet ugyan én is csak a Múzeum Patikában láttam, de a történetét már egészen kisgyerekkoromban hallottam és tudtam, hogy néz ki, mire használják és miért volt nagyszerű találmány a megszerkesztése – említette nekünk Klesitz Piroska, aki Győrben él, a Kovács Margit-iskola pedagógusa.

Klesitz Piroska a gyomorvarrógéppel és tartozékaival. Az eszköz ma már a Rómer-múzeum tulajdona. Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld

Lébényi Zoltán Lőrinc mosonmagyaróvári vegyészmérnöknek Petz Lajos volt a dédapja. Szüleivel 14 éves koráig gyakran megfordult a neves ős családjánál, bár, mint mondta, Petz Aladár élete nagy részét a kórházban töltötte, a hivatásának élt. – Számomra egész életemben húzóerőt jelentett ez a találmány, én is szerettem volna valami nagyot, hasznosat alkotni. A Petzekre sok minden emlékeztetett Győrben, de erre a világhírű találmányra kevésbé, ezért is javasoltam, hogy kerüljön be a Győri Értéktárba.

Biztonságosabb műtétek

Dr. Petz Aladár dr. Felpéczi Petz Lajos orvos, kórházigazgató és Beszedits Róza második gyermekeként született Győrben 1888-ban. Anyai ágon rokonságban állt Deák Ferenccel is. Orvosi tanulmányai befejeztével az I. világháborúban szolgált, majd édesapja nyugdíjba vonulása után a győri kórház igazgatója lett. 1950-ben politikai okokból leváltották igazgatói állásáról, de a sebészeti osztály vezetését továbbra is megtarthatta. Győrben hunyt el 1956-ban. Világhírű találmányát, a gyomorvarrógépet 1921-ben mutatta be a Magyar Sebésztársaság nyolcadik kongresszusán, melyet 1924-ben világszabadalomként jegyeztek be. Az új műszer, melyet később még továbbfejlesztett, a gyomorcsonkolással járó veszélyeket jelentős mértékben csökkentette, a műtétek kivitelét gyorsabbá, biztonságosabbá tette. Találmánya az egész világon elterjedt, a német orvosi szaknyelvben a nevéből képzett igével jelölik a varróműszerével végzett operálást (durchpetzen). A város dicsőségét hirdető eszközt a napokban beválasztották a Győri Értéktár három alapító tagja közé. Jelenleg a Rómer-múzeum tulajdona.

Klesitz Piroska Petz Aladár orvosi diplomáját mutatja, amit szintén a múzeum őriz.
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld

Maradtak Magyarországon

Palásti Dóra megosztott velünk egy történetet, ami jól jellemzi a Petzek elhivatottságát. Az utolsó orvos leszármazott, Vidonyi Miklós minden előadásán azt mondta a pályára készülőknek: mindig legyenek készenlétben, mert egy kávészünet valaki életébe kerülhet. A forradalom alatt, 1956-ban testvére és unokatestvére érte mentek a kórházba, ahol éppen a sebesülteket látta el. Hívták, menjen velük Németországba vagy Svájcba. De ő körbemutatott a kórtermen és azt mondta, hogy soha nem tudná otthagyni a betegeket. Így maradt a család Magyarországon.

Sorok a családi albumban

Petz 1923-ban a német Jetter & Scheerer céggel szerződött, egy évre rá világszabadalmat szerzett. A gép Aesculap (az orvoslás görög istene) néven került piacra. Több találmánya volt. Jelenleg raktárban várja, hogy a Rómer-múzeum felújítása után visszakerüljön állandó kiállítására. Az ormótlan, nehézkes, 3,5 kilós Hültl-féle varrógép forradalmi változata volt. Továbbfejlesztett változatát mai napig használják.

A családi albumba a feltaláló Petz Aladár a következőket írta: Gyomor-bél varrógépemet, mint klinikai tanársegéd, 1920-ban szerkesztettem. Egyrészt abból az elgondolásból kiindulva, hogy a sebésznek súlyosan fertőző tartalmú széles lumeneit kell az emésztőcsatornának megnyitni, melyekből eredő szennyezés a következményes hashártyagyulladás miatt a betegre nézve a legnagyobb fokú életveszélyt jelenti. Másrészt, az ilyen fertőzött tartalmú, széles lumenek kézi úton történő elvarrása sok időt vesz igénybe, ami a műtétet igen meghosszabbítja és ez a körülmény – főleg az altatott betegnél – további komoly veszélyt jelent.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában