Győri fizikus-csillagász mesél a Mars-expedícióról

A Marsra szállás mindig bonyolult folyamat, de a NASA-nak nagy tapasztalata van benne. Már több űrjárművet juttattak sikeresen a Mars felszínére. Ezt az űreszközt tavaly júliusban indították egy floridai bázisról. Közel 472 millió kilométert tett meg, míg elérte az úti célját. A Mars-járó leszállását nem a Földről irányították, saját maga ereszkedett le a bolygó felszínére – mondta lapunknak dr. Horváth András csillagász-fizikus, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese.

Az eszköz egyik küldetése, hogy mintákat gyűjtsön a Marson, és azokat visszajuttassa a Földre. A hét tudományos műszer mellett ez az eddigi legtöbb kamerával felszerelt Mars-járó. Ezenkívül még egy komplex mintagyűjtő rendszer is van rajta, amivel a Jezero-kráter területén fog az ősi élet megkövesedett nyomai után kutatni és mintákat venni.

Az autó méretű, közel 1 tonnás, sokkerekű jármű néhány hetes tesztelés után kezdi meg kétéves tudományos vizsgálatait a Jezero-kráterben. Többek között vizsgálni fogja a kráter ősi tómedrének szikláit és üledékét, de a Mars jelenlegi időjárásáról, éghajlatáról és pormennyiségéről is gyűjt adatokat.

– A kutatások szerint közel 3,5 milliárd évvel ezelőtt ennek a kráternek saját deltatorkolata volt, tele vízzel. Ezért is fontos a Mars és az élet kapcsolatának vizsgálata. Kérdés, hogy volt-e valaha élet a vörös bolygón. A tudósok valószínűnek tartják, de eddig még nincs rá bizonyíték. Olyan kérdésekre is keresik majd a választ, hogy a földi élet áttelepülhet-e a Marsra – fogalmazott a győri tudós.

– A Mars-járón egy kísérleti Mars-helikopter is a bolygóra érkezett, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiá­val hajtott drón túléli a hideg marsi éjszakákat, a jövőben a missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, ez lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – emelte ki a csillagász, akit gyermekkorában ejtett rabul az űrkutatás. Azt is megtudtuk tőle, hogy a Mars-járóval a felszínre juttattak egy olyan kísérleti eszközt, amely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez.

– Ennek az űrszondának az elődje 2012-ben landolt a Marson, és az élettartamának sokszorosát teljesítette. Igaz, több helyen megsérült, de még mindig értékes adatokat szolgáltat. A több mint százfős kutatócsoport – köztük magyarokkal – abban bízik, hogy öt-tíz éves távlatban működőképes lesz a NASA Mars 2020 misszió Perseverance szondája is.

Hope és Tianwen–1

2020 júliusában nemcsak a Perseverance, hanem másik két űreszköz is elindult a Mars felé. Az Egyesült Arab Emírségek Hope szondája február 9-én állt Mars körüli pályára, míg a kínai Tian­wen–1 várhatóan idén május-június folyamán fog leszállni a Mars felszínére.