Szerb Antal-délutánt szervezett az Anima Sound System frontembere és a Rómer Könyvklub Győrben - interjú, fotók

Egy nem is olyan régi Gyárfás Dorka-interjúban azt mondtad, hogy "Szerb Antal a legjobb médium, egy igazi sármőr, egy joggal imádott ember, aki népinek és urbánusnak, fiatalnak és öregnek egyaránt azt üzenheti, hogy az olvasás szexi". Szerinted miért fontos, hogy egy író (alakja) vagy egy-egy alkotás azt üzenje nekünk, olvasni szexi?

- Az olvasás, az elmélyedés ma mindennél fontosabb. A csönd is, amiben kizárva a mindenhonnan ömlő szemetet, csak az irodalmat, a filozófiát, vagy akár a teológiát fogadjuk be és egy magasabb dimenzióba jutunk. Ma minden olyan elviselhetetlenül harsogó, nagy szükségünk van hát a csöndre és a betűkre. A “szexi" tehát inkább ezt jelenti, hogy az okosság vonzó, de egy bombasztikus kijelentés talán nagyobb hatást ér el, mint ha azt mondanám mindig, hogy “legyél csendben egy kicsit és vegyél le a polcról egy könyvet". 

Van olyan alkotása Szerb Antalnak, ami kifejezetten közel áll hozzád, vagy nehéz csak egyet kiemelni?

- Nagyon nehéz, de az Utas és holdvilágnak olyan mély szerkezete, titkos szegmensei vannak, ami kiemeli a többi közül. Bár válaszolhattam volna azt is teljes őszinteséggel, hogy a személyisége egy nagy mű, a levelekkel, a sorsával, a rajzaival, az életével, a tanításával, az emlékével. De az Utas és holdvilág című regényt kötelező elolvasni, mert egyszerre nagyon könnyed, sírós-nevetős mű, másrészről pedig mély filozófia, élet- és halálkeresés és maga kultúrtörténet.

Az irodalomtörténet-írás szempontjából is őt tartod a "legjobb médiumnak"?

- Noha kölyökkoromban és amikor az irodalomtanár-pályát választottam 30 éve, nagy hatással volt hősünk világ- és magyar irodalomtörténete rám, mert rendkívül olvasmányos és sugárzik belőle az irodalom iránti szeretet, de leginkább a teljes, univerzális irodalomtörténet felfedezése szempontjából tartom jó médiumnak. A személyisége, a gyermeki kíváncsisága és szenvedélye az, ami az irodalomtörténet felfedezésére ösztökél bennünket leginkább, nem feltétlenül a két enciklopédikus műve.

Újságírói karriered során sokat foglalkoztál irodalommal?

- Egyfolytában. Nincs csodásabb feladat, mint az irodalmat közel vinni az emberekhez. Ezért csinálok irodalmi esteket is, nemcsak Szerb Antalról, hanem Charles Bukowskiról vagy éppen Pilinszky Jánosról. Utóbbival szeretnénk is visszatérni a csodás Rómer Házba. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a Rómer Könyvklub és a Rómer Ház vezetésével, elhivatott, nagyszerű emberek, szeretek itt beszélgetni, koncertezni, vagy csak úgy betérni, mint egy régi barát.

"Napokon belül kijön egy dupla album is, amelyen kizárólag Anima-dalokat adnak elő magyar előadók" - meséli Prieger Zsolt.

Említetted a koncerteket. Mesélj arról, hogyan ünnepeltétek a zenekarod megalakulásának 25. évfordulóját!

- Tevékeny és kísérletező év volt ez zeneileg is a számomra. Az Anima Sound System idén negyedévszázados, több ünnepi koncertet rendeztek nekünk, meghívtak bennünket az A38 és a Trafo születésnapjaira, utóbbin nagyszerű jazz-zenészekkel, Grencsó Istvánnal, Porteleki Áronnal, Kiss Árpáddal és Bujdosó Jánossal játszottunk, megjelent egy hatalmas remixválogatás a tavaly 20 éves ’68 című dalunkból, és napokon belül kijön egy dupla album is, amelyen kizárólag Anima-dalokat adnak elő magyar előadók, ráadásul olyan nagy nevek, mint a Csík zenekar, Presser Gábor, a Carbonfools, Harcsa Veronika, Csoóri Sándor és ifj Csoóri Sándor, Jordán Adél, a Volkova Sisters, a Sziámi, és még nagyon sokan mások. Ők mindannyian nagyon szeretik az Animát és ez nekünk roppant megtisztelő.