Hol vagytok, műtősfiúk? - A szakápolókkal együtt 110 embert azonnal fel tudna venni a győri Petz-kórház

„Az ápolóhiány már most érezhető." Tudják mikor és ki mondta ezt a mondatot? A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház azóta elhunyt, korábbi főigazgatója, dr. Bugovics Elemér 18 éve beszélt erről, más fontos témákat is kendőzetlenül elővéve: A hálapénz tartja életben a rendszert – Kisalföld, 2001. szeptember 19-i lapszám.

A helyzet ezen a téren évről évre rosszabb lett, egyre többen távoztak és távoznak a betegágyak mellől. A kórházaknak pedig – nyugodtan mondhatjuk: kivétel nélkül – egyre nagyobb gondot jelent az utánpótlás biztosítása.

Legutóbb pontosan egy éve foglalkoztunk a nővérhiánnyal, most az adja az apropót, hogy a köznyelvben csak műtősfiúként emlegetett műtőssegédekből is tapintható hiány alakult ki. Nem varázsütésre állt elő a helyzet – mondja dr. Tamás László János főigazgató és Csordás Adrienn ápolási igazgató.

A műtőssegéd felel az operáció alatt azért, hogy a műtősnőnek a kért steril eszközöket átnyújtsa. Fotó: H. Baranyai Edina

A Győrben, illetve a megyében működő egészségügyi (magán)szolgáltatók ajánlatai nyitott fülekre találtak. S az is tény, hogy a nehéz fizikai munkába, az egymást érő ügyeletekbe többen belefáradtak, ezért távoztak a rendszerből.

Ahogy tizennyolc éve Bugovics doktor, úgy a mostani főigazgató is nyíltan kiteríti lapjait, abban bízva, hogy lesznek, akik ha megismerik ezt a munkát és a fizetést, jelentkeznek a betöltetlen munkakörökre. Tíz embert akár ma fel tudnának venni a győri kórházba műtőssegédnek, s aki vállalja, közben elvégezheti az OKJ-s papírt adó szakképzést is. A kórház állja a költségét és biztosítja a vizsgákhoz a felkészülési időt.

A műtőssegéd készíti elő a beteget, fekteti a műtőasztalra. Ő felel továbbá az operáció alatt azért, hogy a műtősnőnek a kért steril eszközöket átnyújtsa. Utána pedig az eszközök tisztítása a feladata. Felelősségteljes munka ez, mert az emberi méltóság az egyik, amelyet adni tud a műtőssegéd; s a milliós értékű eszközök értékállósága is rajta áll.

A műtőssegéd készíti elő a beteget, fekteti a műtőasztalra. Fotó: H. Baranyai Edina

Akinek nincs szakképesítése, az 149 ezer forint minimálbért kaphat, aki azt megszerzi, 195 ezer forinttal indul. Havonta 30 ezer forint jár mindenkinek, ehhez jönnek a kiemelt műtéti pótlékok. Az ápolási igazgató átlagszámot tud mondani: 300 ezer forint körül lehet keresni ebben a munkakörben.

 Nagyjából ugyanennyit ajánl annak is, aki az ápolói (nővéri) pályát célozná meg. Száz helyet itt is azonnal be tudnának tölteni – ha lenne ennyi jelentkező. A szakiskolai rendszer korábbi megszüntetése, átalakítása már előrevetítette azt a helyzetet, ami mostanra előállt: egyre többen érték/érik el a nyugdíjkorhatárt, a fiatal utánpótlás pedig nem áll sorba, hogy a helyükre lépjen.

„Egyre kevesebben érzik, hogy életre szóló hivatást jelent valaki mást ápolni" – szól a 2019-es kórkép, amivel nem lehet vitatkozni. A kórházak (a győri is) ösztöndíjakkal próbálja időben megfogni azokat, akik erre a pályára készülnek. De a 300 ezer forintos bér, illetve a 18-tól akár 40 ezer forintos ösztöndíj egyelőre nem túl hatásos gyógyír a problémára. Lépni kell, mert gyógyítani úgy nehéz, ha nincs ember, aki a műtőasztalra tenné a beteget, illetve aki az operáció után ellátná a lábadozó pácienst.

Igen, van is rá példa. Nyilván a betegek mozgatásánál kell a segítség, de a kiegészítő munkáknál az alaposságuk miatt szívesen dolgoznak „műtőslányokkal" a győri kórházban is.