Az új megyei cigányvajda: `sokan nem tudják, hogy a cigány nagyon jó munkaerő´

Kérdezz-felelek az új megyei cigányvajdával, Lakatos Istvánnal

- Milyen tisztséggel jár a vajdaság? Sokat hallottam róla, hogy félnek tőle és nagy tiszteletben tartják, tehát a szava sokat nyom a latban.

Lakatos István Fisznya: - Több száz éves hagyománya van a cigányság körében a vajdaságnak. Az apám, a nagypapám is vajda volt, a családunkban komoly gyökerei vannak ennek. A legutolsó vajdánk, a nagybátyám, Sárközi Antal volt, aki szeptember végén távozott el közülünk. 1984-ben halt meg a nagypapám; ekkor azért nem követhettem a vajdák sorában, mert még túl fiatal voltam, így esett a választás Bandira.

- A Romani Krisz (Cigány Törvény Testület) nevében mit jelent a "Cigány Törvény"? A magyar törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, vagy tévednék?

Lakatos István Fisznya: - Romani Krisz a vajda mellett dolgozik. Amikor még telepeken éltünk, a kisebb konfliktusokat, vitákat, a testület segítségével magunk között próbáltuk megoldani. Ezzel segítettük a hatóságok munkáját is; mivel a vajdák mindig szoros kapcsolatban voltak a hatóságokkal, polgármesteri hivatalokkal.

"A mélyszegénység a világon mindenhol vonzza a bűnözést, ebben semmi magyarországi sajátosság nincs"

- Mit tud tenni a roma bűnözés visszaszorításáért? Sajnos, a mélyszegénységben élőknek ez az egyetlen megélhetése, de most nem rájuk, hanem inkább a gazdagabb (uzsorás), a szegényeket kifosztó romákra gondolok.

Lakatos István Fisznya: - A cigányoknak több munkalehetőséget kellene biztosítani, amiért sokat is dolgozom. A magam részéről igyekszem minél több munkalehetőséget keresni a cigányoknak, de sok helyütt zárt ajtókat találok. Igaz, elengedhetetlen a munkataláláshoz az is, hogy magyar társadalom részévé, hasznos tagjává váljon minden cigány ember. Megjegyzem, a mélyszegénység a világon mindenhol vonzza a bűnözést, ebben semmi magyarországi sajátosság nincs. Szerencsére Győr-Moson-Sopron megyében e téren jobb a helyzet, mint az országos átlag.

"Amióta az eszemet tudom, mi cigánynak hívjuk egymást"

- Ön használja a roma kifejezést? Fontosnak tartja, hogy a roma szó a mindennapi nyelvben elterjedjen? Tudomásom szerint a cigányok egymást közt magukat is cigánynak nevezik.

Lakatos István Fisznya: - Szívem szerint nem a roma szót, hanem a cigány kifejezést használom. Amióta az eszemet tudom, mi cigánynak hívjuk egymást. Ez évszázadok óta így van, ebben semmi megalázó nincs számunkra. A roma szó jelentése egyébként férfiember.

Mit lehetne tenni, hogy másképp viselkedjenek közterületeken a cigányok?

- Tisztelt Lakatos úr! Le szeretném szögezni, hogy nagyvonalakban semmi gondom a cigánysággal, sőt, a zenében kifejezetten tehetségesnek érzem őket. Egyetlen dolog nem tetszik, az utcai hangoskodásuk. Ön szerint mit lehetne tenni, hogy másképp viselkedjenek közterületeken?

Lakatos István Fisznya: - Érdekes a kérdés. Bevallom, vártam is ezt a kérdést, mert nap mint nap sokan vetik ezt fel nekem. Mi, cigányok temperamentumosabb emberek vagyunk, tele vagyunk érzéssel, mindig fel vagyunk töltődve. Éppen ezért van, hogy amikor beszélgetünk magunk között, akkor ez sokaknak úgy tűnhet, hogy veszekszünk, holott szó nincs erről.

Sokáig éppen ezért a cigány embereket kitiltották a szórakozó helyekről, pedig semmi rosszat nem akartak.

Az újvárosi román kolóniáról

- Arra lennék kíváncsi, hogy az Újvárosban élő 150-250 román cigánnyal mi a helyzet, hogyan kerültek ők egyáltalán Győrbe? Jól tudom, hogy a régi újvárosi cigányok is egyre nehezebben viselik el őket, sőt, félnek tőlük?

Lakatos István Fisznya: - Az apám idejében, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején kezdtek el bevándorolni Újvárosba abban bízva, hogy itt több munkát, jobb megélhetést találnak. Megjegyzem, az apám nagyon sok cigányembernek tudott munkát szerezni a Vagongyárban anno. A nagyvárosok "átka", hogy mindig sok menekült érkezik.

A Kossuth utcában a rendszerváltás óta nincs igazán a rend. Személy szerint kiemelten szeretnék foglalkozni a Kossuth utcával és az adyvárosi Bán Aladár utcával. Bízom benne, hogy ezekben az utcákban olyan lesz a rend, mint édesapám idejében négy évtizede.

"Sokan nem tudják, hogy a cigány nagyon jó munkaerő"

- Lakatos úr, az interneten többnyire mindig arról van szó, hogy a cigányok hogyan viselkednek, a magyar embereknek milyen sérelmeik vannak tőlük. Kíváncsi lennék, hogy az Ön közelében élő cigányok milyen tapasztalatokat szereztek a magyarokról? Számít-e a származásuk a munkaerőpiacon?

Lakatos István Fisznya: - Bizony nagyon is számít a származás a munkaerőpiacon. Ha öt cigány és egy magyar ember jelentkezik ugyanarra a munkára, akkor a magyart fogják alkalmazni. Sokan nem tudják, hogy a cigány nagyon jó munkaerő, ha megbecsülik és emberszámba veszik, s nem éreztetik vele, hogy ő más, akkor nyulat is lehet vele fogatni. A lényeg úgy érzem, a megbecsülésen van, s azon, hogy egyáltalán kap-e esélyt az a cigány, aki dolgozni szeretne. Jó volna, ha a hétköznapi emberek nem a borító alapján ítélnének egy könyvet.

"A vajda a Parlamentben: nagyon bízom benne, hogy állják is majd a szavukat" 

- Ha pár példát kell mondania, akkor kit tekint a győri romák között példaképnek a munkában elért eredmények miatt?

Lakatos István Fisznya: Csak egyet mondok: az édesapám, Lakatos Rudolf nem véletlenül került be az ezer legismertebb győri lexikonjába. 25 évig dolgozott a Vagongyárba. Horváth Ede annyira kedvelte, hogy amikor meghalt, a kohók megálltak a gyárban, s mindenki elmehetett a temetésére. A munkatársak a vagongyári buszokkal mentek az utolsó útjára. 

- Ha jól tudom, a közelmúltban a Parlamentben járt. Milyen politikai kapcsolatai vannak? Tud-e  és ha igen, milyen támogatást szerezni a megyében élő romáknak?

Lakatos István Fisznya: - Így igaz, jártam a Parlamentben, s tárgyaltam cigányvezetőkkel. Kaptam jó ígéreteket, s nagyon bízom benne, hogy állják is majd a szavukat.

A vajdáknak nem jár tiszteletdíj

- Hogy választották meg a romák? Volt-e konkrétan erre a célra kiírt szavazás a cigányság körében?

Lakatos István Fisznya: - Mielőtt a Bandi elment, oda hívott magához bennünket, s azt mondta, hogy visszaadja a vajda címet a Lakatos-családnak. Ebből is következik, hogy a vajda címet nem választják, hanem egyenes ágon öröklődik.

- Milyen a kapcsolat a megyei kisebbségi önkormányzatok és a vajda között? A vajdák mennyire működnek együtt a rendőrséggel vagy bármilyen közbiztonságot védő szervvel?

Lakatos István Fisznya: - A megyei kisebbségi önkormányzatokkal nagyon jó a kapcsolatom, megbeszélünk mindent, amit a cigánysággal kapcsolatos. Ők is keresnek engem, ha egy-egy ügyben elakadnak. Kölcsönös a segítségnyújtás. A hatóságoknak próbáljuk segíteni a munkáját.

- A vajdáknak jár valamiféle tiszteletdíj?

Lakatos István Fisznya: - Nem.

"A lomisok jövőre bajba kerülhetnek"

- Hogy szeretné Ön kiemelni, esetleg felzárkóztatni a romákat? Van-e erre kidolgozott terve?

Lakatos István Fisznya: - Ez egy hosszú út. A megfelelő oktatás mellett fontos az egyéni akaraterő, hisz csak azokon lehet segíteni, akik magukért is akarnak tenni.

Kormányzati stratégiákat várunk a cigányfoglalkoztatás emelésére, de ez összességében nem a vajda feladata. Természetesen, mi is próbálunk ötleteket adni. Szeretnénk ha a foglakoztatás emelkedne, s egyre több nő is munkát kapna. Hozzáteszem, a lomisok például jövőre bajba kerülhetnek, mert keményen meg akarják határozni az új törvények, mit szabad majd behozni az országba, s mit nem. Ez a kérdés elsősorban a dunántúli cigányokat érinti, akik kijárnak Ausztriába, Németországba.

"A Romani Krisz bizalmi alapon működik"

- Volt már arra példa, hogy tartottak Romani Krisz tanácsot? Ha igen, akkor milyen ügyből kifolyólag, s mi volt az "ítélet"?

Lakatos István Fisznya: - Természetesen, ez egy élő testület, aminek az öcsém, Lakatos Tibor a vezetője. Mindig igyekszünk humánus, emberi keretek között maradni. Úgy kell elképzelni a Romani Kriszt, mint a vének tanácsát. A Romani Krisz bizalmi alapon működik, éppen ezért nem szeretnék egyetlen konkrét példát sem említeni.

10.51

Az új megyei cigányvajda, Lakatos István megérkezett két fiával a Kisalföld győri szerkesztőségébe, az online interjú elkezdődött.

Előzetes

Az online interjú időpontja: november 25. (kedd), 11-12 óra között.

A kérdéseket az [email protected] e-mail címre küldhetik - kérjük, a levél tárgyában tüntessék fel: vajda -, illetve a kisalfold.hu Facebook-oldalán a hozzászólások közé is írhatják.

A vasárnapi vajdaavatásról ide kattintva olvashatnak és tekinthetnek meg fotókat!