A zajvédő fal javasolt, de nem kötelező

 Kétezer-kilencszáz méternyi új út épül a belső keleti elkerülő két ütemében a tervek szerint 2022-ig: az elsőben az Ipar utca meghosszabbításától a bácsai körforgalomig kétszer két sávon, a folytatásban a 14-es vámosszabadi útig kétszer egy sávon. A Mosoni-Duna felett új híd köti össze majd a két partot, az Ipar utcánál jelzőlámpás körforgalmat alakítanak ki. Az elkerülő környezeti hatásvizsgálati eljárása során ismét közmeghallgatást tartottak. Tavaly ősszel már volt egy ilyen rendezvény, akkor azt a lakóházakhoz legközelebbi „E" nyomvonalról tartották. Az ott élők később egyeztettek a városvezetéssel, ennek hatására az önkormányzat visszavonta a kérelmét, s most a távolabbi „D" és „C" nyomvonalról adott be kérelmet.

Zajvédő – Árnyékoló falat a Ladik utcában kötelező lesz építeni, ám a közmeghallgatáson felszólaló lakók másutt is szeretnének. A tanulmány is ezt javasolja. Fotó: Illusztráció

A tanulmányt készítő Vidra Kft. szakembere arról beszélt: a zajterhelést 2032-es forgalmi adatokra számolták, óránkénti 60 kilométeres sebességre. Eszerint a belső elkerülő zajterhelési határértéket (nappal 65 decibel, éjjel 55 decibel) nem lép túl, kivéve a Ladik utcánál. Ennek ellenére a lakott részeken 4–4,5 méter magas zajárnyékoló fal megépítését javasolják, „hogy ne legyen nagy különbség a mostani és a jövőbeni állapot között" – indokolták. Javasolják vagy garantálják is a zajvédő falat? – ez volt az első hozzászóló, egy érintett révfalui lakó kérdése. A válasz szerint „a tervezési fázis ezután kezdődik, ha a környezetvédelmi engedélybe bekerül, akkor azt a tervező köteles figyelembe venni" – hangzott a válasz. Az is kiderült, ha a zajterhelés fal nélkül is határérték alatti, akkor nem kötelesek megépíteni. Márpedig a Ladik utca kivételével enélkül is mindenhol „beférnek" a határértékbe. 

Dr. Buday Zsolt, a megyei kormányhivatal főosztályvezető-helyettese azt javasolta, a lakók közt legyen konszenzus e kérdésben, mert a korábbi nyomvonal kapcsán akadt, aki épp a zajvédő építése miatt tiltakozott. 

A közmeghallgatáson több – az első ütemben érintett – hozzászóló vetette fel: most ugyan a számukra legrosszabb, „E" nyomvonal helyett a „D" és a „C" verziót vizsgálják, ők azonban a még távolabbi, „B" vagy „A" mellett kardoskodnának. Ez azonban nem volt tárgya ennek a rendezvénynek, hisz a környezeti hatásvizsgálati eljárás a „D" és a „C" nyomvonalra indult.

Fűke Péter, a győri polgármesteri hivatal településfejlesztési főosztályvezetője is azt hangsúlyozta, hogy az előzetes egyeztetéseken is abban maradtak, hogy a város azt a lakóktól legtávolabb eső, kivitelezhető verziót fogja támogatni, amelyik engedélyt szerez. A főosztályvezető hozzátette, mivel a korábbi A és B verzió műszaki szempontból gyakorlatilag nem megvalósítható, ezért nyújtották be a C és a D jelű nyomvonalakat engedélyeztetésre. „Amennyiben mindkét verzió engedélyt szerez, úgy a korábbi ígéretnek megfelelően a város a lakóktól távolabb eső, C nyomvonalat fogja támogatni."

A hozzászólók szerint korábban a tanulmány készítője úgy foglalt állást, hogy természetvédelmi szempontból a legrosszabb épp a „C" és a „D" verzió. A szakember válasza szerint a mérséklő intézkedések során kétéltű- és hüllőátjáró épül, új víztér létesül, ahol a jelölő és védett fajok fennmaradhatnak.