Olvasónk megmutatja, hogyan készült ez a migránsos kamuhír - fotók

A történet ezzel a poszttal kezdődött. Olvasónk egy ismerőse kedvelte a megosztott hivatkozást, így találkozott vele a Facebookon:

Mivel kétkedve fogadta a leírtakat, utánajárt a dolgoknak. Például a Google képkeresője segítségével egészen gyorsan felfejtette, hogy a ˝cikkhez˝ innen szedhették a fotókat:

A fenti képen a látható a  ˝migráns˝ - egy 2013-as cikkben szerepel a férfi, miután összetűzésbe keveredett az atlantai rendőrséggel -, lent pedig a "jiu-jitsus lány" - aki valójában modell, és ezt a ruhát reklámozza:

Az olaszországi eseményeket a fotók köré körítették, nem tudjuk elolvasni a teljes cikket, hiszen a hirvilag.co semmilyen híroldalra nem visz. Vagyis, az emberek anélkül osztják meg és lájkolják a Facebookon, hogy rákattintottak volna a cikkre.

Miért is probléma mindez azontúl, hogy átverik a felhasználót? Azért, amit a Kisalföld napilap is megírt szombati számában:

 A közvéleményt rá akarják ébreszteni a kamu információk veszélyeire

Ma sajnos azok állnak nyerésre, akiknek a célja a legtöbb kattintás elérése, nem pedig a legtöbb igazság kimondása, és ez megöli a gondolkodást" – nyilatkozta néhány nappal ezelőtt Tim Cook, a világ legnagyobb értékű vállalata, az Apple vezetője. Szerinte olyan jellegű felvilágosító hadjáratra van szükség, mint amilyennel az elmúlt évtizedekben a környezetvédelemmel kapcsolatos közgondolkodást is sikerült megváltoztatni: a közvéleményt rá kell ébreszteni a kitalált történetek veszélyeire. Az álhírek elleni harcba egyre többen szállnak be, többek között a Google és a Facebook is így döntött.

A probléma az elmúlt egy évben vált feltűnővé és egyre súlyosabbá. Sok elemző szerint mind a Nagy-Britannia EU-ból való kilépését szorgalmazók népszavazási győzelméhez, mind Donald Trump amerikai elnök megválasztásához hozzájárultak azok a kamuhírek, amelyek főleg a közösségi oldalakon terjedtek vírusszerűen. Ezek gyártásába önjelöltektől a Kremlhez köthető szervezetekig rengetegen szálltak be. Az idei év két fontos világpolitikai eseménye a franciaországi köztársasági elnök- és a németországi parlamenti választás lesz – kérdés, sikerül-e megakadályozni, hogy fals információk garmadája torzítsa a választók akaratát.

A folyamatnak mindenesetre egyelőre nem sikerült gátat szabni, az elmúlt hetekben is álhírek sora futott be karriert a világhálón. Ilyen volt, hogy Trump az ellene tüntető tömeg fotóját tette ki a Fehér Ház falára, hogy Allahot éltető menekültek felgyújtották Németország legrégebbi templomát, vagy hogy februárban újra kapható lesz a Trabant, és csak 1,4 millió forintba fog kerülni.

Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója nemrégiben úgy fogalmazott: a következő évek nagy kérdése lesz, hogy a média miként tudja újjáépíteni a bizalmat a minőségi újságírás iránt. Márpedig nyilvánvalóan ez volna az egyik megoldás. Marcelo Rech, a Főszerkesztők Világfórumának elnöke szerint a sajtószabadság van veszélyben, amiért a demokratikus világ oly sokat küzdött, néha nagy áldozatot hozva.

Az „igazi", mértékadó sajtó a riasztó tendenciára reagálva egyre inkább hangsúlyozza, hogy valódi híreket szolgáltat. Nem véletlen, hogy Nyugaton több lap már a következő mondatot közli fejléce alatt: hírek, amelyekben megbízhat. Ez a meghatározás a Kisalföldre is igaz.

A hvg.hu nemrégiben összegyűjtötte, hogy melyek azok a magyar nyelvű weboldalak, amelyek rendre átverik az olvasókat. Összesen 131 ilyet talált, közülük soknak már a neve is megtévesztő (hir-24.info, hir- ado-online.net, hirek.top, origo-hirek.net, tenyek24.net). Az ilyen kamuhírekre alapozóknak köszönhetően terjedt el például 2015 végén, hogy minden nyugdíjasnak alanyi jogon jár 12 ezer forint fűtéstámogatás, és az elmúlt hetekben, hogy visszaállítják a sorkatonaságot, bezárják hazánkban a Facebookot, illetve újra bevezetik a kötelező szombati munkanapot.