Kisalföld logö

2019. 07. 16. kedd - Valter 14°C | 25°C Még több cikk.

OGY - Orbán: Magyarországnak újra van jövője, 2014 a rezsiharc éve

Az MSZP szerint a Fidesz-kormány öntelt és erőszakos, ami nem párosul hozzáértéssel, az LMP pedig élesen bírálta a paksi bővítésről született döntést.
00:18 - Nemzetközi szerződésekből eredő jogharmonizációs változtatásokról tárgyalt, majd a paksi erőmű bővítéséről szóló vitát folytatta az Országgyűlés hétfői ülésnapja végén.

Uniós szabályok miatt módosulna a befektetési formákról szóló törvény

Az uniós és a hazai jog harmonizációja miatt változtatna a kormány a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, illetve egyes pénzügyi tárgyú törvényekről szóló passzusokon.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az ötórás időkerettel meghirdetett általános vita expozéjában kifejtette: újraszabályozzák az alapkezelői törvényt, mivel az unióban a teljes kollektív befektetői szektort szabályozás alá vonták.

Kifejtette, hogy több, az átláthatóságot javító javaslatot is beterjesztettek, illetve a nemzeti bankról szóló törvény felügyelettel kapcsolatos passzusai is változhatnak, ha a képviselők elfogadják a törvényjavaslatot. A kezelőket a tervek szerint két csoportra osztanák, az alternatív befektetési alapokra, illetve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra.

Az államtitkár jelezte, hogy az alternatív kezelőkre itthon eddig is szigorú szabályok vonatkoztak, ebben a harmonizáció után sem lesz változás. Hozzátette: az érintett szektorokkal egyeztettek, a befektetői, szabályozói és piaci igényeket is figyelembe veszik.

Koszorús László (Fidesz) és Seszták Oszkár (KDNP) vezérszónoki felszólalásában ismertette a javaslat főbb passzusait.

Józsa István (MSZP) azt mondta, azért nem tudják támogatni a javaslatot, mert olyan rendelkezések is vannak benne, amelyek már nem a jogharmonizációt szolgálják, hanem a valós pénzügyi helyzet átláthatóságának korlátozását jelentik, korlátozzák az információáramlást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzbeszedő funkciója pedig erősödik.

Nyikos László (Jobbik) a javaslatot profi munkának nevezte és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több, hasonló színvonalú előterjesztésről tárgyalhatnak a jövőben.

Ezt követően a vitát a levezető elnök elnapolta.

Törökországgal köt biztonsági együttműködési megállapodást Magyarország

Törökországgal köt biztonsági együttműködési megállapodást Magyarország, ennek kihirdetéséről tartottak rövid általános vitát hétfő este a parlamentben. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára törvényismertetőjében azt mondta, az új bűnelkövetési formák megjelenése, a határt átlépő bűncselekmények számának növekedése indokolja az egyezmény aláírását.

Most konkrét szabályokkal rendezik a hatóságok közötti együttműködést, hogy felderítsék a Balkánon keresztül az unióba irányuló ember- és kábítószercsempész útvonalakat.

A megállapodásban megjelölték a konkrét szerveket, az átadható információkat, illetve az együttműködés területeit is.

A vitában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, helyeselhető cél érdekében kötött megállapodásról van szó.

Folytatódó vita a paksi erőmű bővítéséről

A képviselők hétfőn késő este, a vita elnapolása után két órával folytatták a paksi erőmű bővítéséről szóló magyar-orosz egyezmény tárgyalását. A korábban elhangzottak folytatásaként a Fidesz nevében Kővári János érvelt a beruházás mellett, míg az LMP padsoraiból Schiffer András és Szél Bernadett ellenezte újfent a bővítést.

A szóban forgó megállapodást támogató Jobbik-frakcióban helyet foglaló Gaudi-Nagy Tamás ugyanakkor képviselőcsoportja álláspontjával ellentétes véleményre helyezkedett. Úgy fogalmazott, a témában kapott állampolgári levelek arról győzték meg, hogy nem szükséges az atomerőmű bővítése. Gaudi-Nagy Tamás szerint ugyanis először egyáltalán az atomenergia alkalmazásáról is meg kellett volna kérdezni a lakosságot.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár zárszavában azt mondta, a jelenlegi technológia mellett az atomenergia pénzügyileg és környezetileg is a legfenntarthatóbb megoldás.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az általános vitát.

A befektetési formákról szóló törvényjavaslat vitájának folytatásában csak Gaudi-Nagy Tamás kért szót, aki ellenezte a módosítást.

Napirend után

A napirend után három jobbikos képviselő szólalt fel: Magyar Zoltán Jedlik Ányosra emlékezett, Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nem teljesíti nemzeteken átnyúló jogvédő "küldetését", míg Kepli Lajos Várpalota bányászati lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Jakab István ezt követően bezárta a Ház ülését, a képviselők kedd reggel folytatják munkájukat.

21:38 - A Jobbik vezérszónokai kiálltak a paksi atomerőmű bővítése mellett a magyar-orosz kormányközi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat hétfő esti parlamenti vitájában, míg az LMP szerint a fenntartható és biztonságos zöld energiaforrások felé kellene fordulnia Magyarországnak. A vitában az MSZP nem állított vezérszónokot.

Jobbik: szükséges a paksi atomerőmű bővítése

A Jobbik vezérszónokai kiálltak a paksi atomerőmű tervezett bővítése mellett. Balczó Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke felszólalása elején a szocialistákat bírálta, akik szerinte azért maradnak távol a vitától, mert nem tudnák megindokolni, miért "táncoltak ki" korábbi, bővítéspárti álláspontjuk mögül. A politikus szerint a paksi beruházást az ország villamosenergia-igénye egyértelműen alátámasztja, a meglévő atomerőművi blokkok kiesését ugyanis nem lenne mivel pótolni.

Frakciótársa, Kepli Lajos is úgy foglalt állást, hogy a megújuló energiaforrásokkal nem helyettesíthető az atomenergia.

"A Jobbik nem száll be a balliberális hisztériakeltésbe" - fogalmazott, hozzátéve: az atomenergiát fenntarthatósági szempontból is megfelelő, biztonságos megoldásnak tartják.

KDNP: közjogilag megalapozott a magyar-orosz megállapodás

Aradszki András, a KDNP-frakció vezérszónoka azt mondta, a paksi erőmű bővítése hosszú távú megoldást kínál az energiaellátás biztonságára. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a kabinetnek a parlament korábbi döntései alapján megfelelő közjogi alapja volt a szóban forgó szerződés aláírására. Hangsúlyozta továbbá, hogy a megállapodás pénzügyi szempontból is jó alapon áll.

Az LMP a zöld energiaforrások felé fordulna

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka paródiának nevezte a parlamenti vitát, amelyben mindössze félórányi felszólalási lehetőségük van. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés előtt egy olyan "biankó csekk van, amire Orbán Viktor azt ír, amit akar".

Az ellenzéki politikus szerint a kormány álláspontja az 1960-as éveket idézi és a fukusimai atombalesetet, illetve a világválság hatásait is figyelmen kívül hagyja. Szél Bernadett szerint Magyarországnak a bizonytalan és kockázatos atomenergia helyett a fenntartható és biztonságos zöld energiaforrások felé kellene fordulnia.

Az ülést vezető Balczó Zoltán a vezérszónoki felszólalásokat követően elnapolta a javaslat általános vitáját, amely így a hétfői ülésnap végén, késő este folytatódhat.

20:54 - A nemzetgazdasági miniszter szerint a paksi atomerőmű bővítése Magyarország nemzeti szuverenitásának újabb építőkockája, amely olcsó energiát, új munkahelyeket, a gazdasági növekedés gyorsulását, növekvő adóbevételeket és energiafüggetlenséget hoz az országnak. Erről Varga Mihály beszélt hétfőn az Országgyűlésben, a paksi bővítésről szóló előterjesztés általános vitájában.

Kormány: a bővítés a nemzeti szuverenitás újabb építőkockája

A Magyarország és Oroszország közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködéssel kapcsolatos egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán a tárcavezető hangsúlyozta: Oroszország részvétele a projektben "kifejezetten indokolt", hiszen Paks I. is orosz technológiával épült és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei, hiszen Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig szüksége volt egy referencia-erőműre.

Hozzátette: igen kedvező feltételeket sikerült elérni a tárgyalásokon, hiszen olcsó, euró alapú hitelt nyújt az orosz fél 30 éves futamidőre, amiből egy termelő beruházás valósul meg, vagyis jelentősen nő az állami vagyon. Emellett kiemelte a minimum 40 százalékos hazai kivitelezési arányt a beruházásban.

Varga Mihály elmondta: számításaik szerint az építkezés önmagában a hazai GDP 0,7-0,8 százalékos növekedését jelenti és százmilliárdos nagyságrendű adóbevételt eredményez. Kiemelte: már most is van megfelelő kapacitás a hazai rész elvégzésére. Szavai szerint jelenleg is 160 olyan cég van az országban, amely képes partnerként részt venni a bővítésben, de 290-300 olyan cég is van, amelyek technológiai megújulással képesek lesznek részt venni. Emellett a beruházás munkahelyek tízezreit eredményezheti, amelyek ráadásul magasan kvalifikált, jól fizetett munkahelyek lesznek.

Varga Mihály arról is beszélt: a jelenlegi kormány egész gazdaságpolitikáját a nemzeti szuverenitás és döntésképesség visszaállítása vezérli. Úgy fogalmazott: "a magyarok nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a saját hazájukban", ezért a kormány "amennyire lehet" visszaadja a magyar gazdaság függetlenségét.

Szerinte a paksi bővítés is erről szól, hogy olcsó energiát tudjanak adni a háztartásoknak és a gazdasági életnek.

A miniszter meglepőnek nevezte "a baloldali ellenzék kirohanásait" a bővítés ellen, hiszen 2009-ben az erről szóló szándéknyilatkozatot az akkori baloldali kormány terjesztette az Országgyűlés elé. Kiemelte, hogy a Fidesz már akkor is támogatta ezt, mert akkor is azt gondolták, mint most: az iparnak, gazdaságnak, háztartásoknak 2020 után is szüksége lesz olcsó energiára.

Felidézett egy 2009-ben készült felmérést, amelyben a megkérdezetteknek csak 10 százaléka utasította el a nukleáris energia mértékének növelését az országban, ezért szerinte országosan is igen magas a társadalmi elfogadottsága a bővítésnek.

Kiemelte: azért sem érti a baloldal tiltakozását, mert az MSZP elődpártja döntött Paks I. felépítéséről, és ez jó döntés volt, hiszen az atomerőműnek köszönhetően sosem voltak áramkimaradások az országban, és igazi, mindig elérhető közmű lett a villamosenergia-szolgáltatás.

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


Fidesz: a legnagyobb infrastrukturális beruházás lesz Paks bővítése

Balla Mihály, a Fidesz egyik vezérszónoka az általános vitában hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni történelem egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása lehet a paksi atomerőmű bővítése, amely 3 milliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és milliárdos adóbevételt az országnak.

Hozzátette: a mostani kapacitások sem képesek az ország energiaigényét lefedni, a szükséglet 62 százalékban fosszilis energiahordozók importjára támaszkodik. Jelezte, hogy a most működő blokkok 2032 és 2037 között állnak le, újak építése pedig legalább 11 év.

Balla Mihály elmondta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok azért is voltak sikertelenek, mert az ország nem volt elég versenyképes a magas energiaárak miatt. Ezzel szemben most a harmadik rezsicsökkentésről tárgyalnak. A képviselő közölte: a vállalkozások számára is csökkenteni kell az energiaárakat, hogy versenyképesek legyenek.

Felidézte, hogy 2013 januárja óta folytatnak egyeztetéseket az orosz partnerrel, augusztustól pedig a kormányon belül munkacsoport is foglalkozott az üggyel. Az egyezményt még egy 2009-es felhatalmazás alapján folytatták és a 2011-es energia-stratégiában is fontos szerepe van Paksnak, így a kormány betartotta az eljárási rendet.

Puskás Imre, a Fidesz másik vezérszónoka arra tért ki, hogy valójában csak az LMP-frakció elvi álláspontja helyezkedik szembe a kormányzatival, azonban az magával az atomenergiával megy szembe.

Hozzátette: Paks bővítéséről az előző kormányzat is döntött, de két hónap múlva választások vannak, ezért úgy gondolja az ellenzék, hogy szembe kell helyezkedni ebben az ügyben a kormánnyal.

A képviselő elmondta még, hogy a világban emelkedik az energiaszükséglet, a leálló két blokk teljesítményét pedig az energiafüggőség csökkentése miatt pótolni kell.

19:46 - A tervezett paksi atomerőmű-bővítésről és a devizahitelesek helyzetéről is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

MSZP: nem javult a közbiztonság

Varga László (MSZP) a miskolci közbiztonságról beszélt, amely szerinte nem javult az elmúlt években. Így a szocialista politikus szerint nem igaz Pintér Sándor belügyminiszter korábbi kijelentése, miszerint "jelentem, Magyarországon rend van".

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában ismertette: tavaly 70 ezerrel csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Csökkent a közterületi bűncselekmények száma az állandó rendőri jelenlét miatt, továbbá kevesebb a rablás és a közúti bűncselekmény is. Hozzátette, az önkormányzatok több mint 80 százaléka elégedett a rendőrség munkájával, erre alapozva tette Pintér Sándor az említett kijelentését.

Orbán: aki tud, lépjen be az árfolyamgátba!

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kabinet azokért, akik még semmilyen segítséget nem kaptak.

Válaszában Orbán Viktor közölte: az árfolyamgát és az eszközkezelő igénybevételi lehetősége is bővült az elmúlt hónapokban.

Ez persze még mindig nem oldott meg mindent, ezért mindenkit sürget a kabinet, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ha lesz ennél kedvezőbb megoldási lehetőség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe.

A KDNP a gyermekétkeztetésről érdeklődött

Szászfalvi László KDNP-s képviselő a rászoruló gyermekek étkeztetése érdekében hozott kormányzati intézkedésekről érdeklődött.

Soltész Miklós szociális államtitkár azt mondta: a 2010 előtti szocialista kormányokkal ellentétben a jelenlegi kabinet 83 százalékkal emelte a gyermekétkeztetésre fordítható költségvetési támogatást, így idén már 52,6 milliárd forint jut rá.

Az LMP az MVM gázüzletéről tett fel kérdést

Az LMP-s Vágó Gábor azt idézte fel, hogy a hírek szerint offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az MVM kereskedőcége. Azt mondta, hogy az ügy hátterében összeérnek a baloldali és jobboldali oligarchák, és együtt mozgatják a szálakat. Ezt úgy kommentálta, hogy ilyen nagyságrendű üzleteknél összeér a "vérnarancs-koalíció".

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára az LMP-s képviselő szavaira úgy reagált, hogy az MVM évek óta aukción vagy pályáztatással értékesíti a kapacitásokat, minden esetben az energiahivatal által akkreditált engedélyekkel kereskedve.

Orbán: a választás után egyetértés lesz Paks ügyében

Az MSZP-s Józsa István a tervezett paksi atomerőmű-fejlesztés ügyében tett fel a kérdést a miniszterelnöknek. Az ellenzéki képviselő szerint a miniszterelnök felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal Paks ügyében. Józsa István arra volt kíváncsi, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.

Orbán Viktor azt válaszolta: mivel az orosz-magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül. "Ha úgy gondolják, hogy a szerződés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el!" - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, "nem vall körültekintésre" a részükről az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdőjelezése.

A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, "és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sőt talán még a bővítését is".

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


19:32 - Megválasztotta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatta munkáját a parlament hétfőn. A miniszterelnököt a foglalkoztatottsági mutatókról és az offshore-gázügyről is kérdezték ellenzéki képviselők.

Megválasztották a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és tagjait

Megválasztotta a kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját az Országgyűlés titkos szavazáson, kormánypárti javaslatra.

A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól.

Az öttagú bizottság további két tagjának az igazságügy-miniszter Máthé Áron történész-szociológust, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke pedig Bank Barbara történészt nevezte meg.

Fideszes elnök az emberi jogi bizottság élén

A kereszténydemokrata Lukács Tamás helyett a fideszes Gulyás Gergelyt választotta a parlament az emberi jogi bizottság elnökévé. Gulyás Gergely eddig a testület alelnöke volt, ezt a tisztséget párttársa, Ékes Ilona veszi át. Lukács Tamás a bizottság tagja marad.

LMP: megfogadta-e a kormány az ombudsman ajánlásait a paksi bővítéssel kapcsolatban?

Szél Bernadett (LMP) a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben egy 2011-es ombudsmani vizsgálatra hívta fel a figyelmet, amely alaposabb vizsgálatra és új parlamenti előterjesztésre tett javaslatot, illetve azt kérte, hogy a bővítésről szóló határozat és az atomtörvény legyen összhangban. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, az ombudsman szerint a kormány mennyire vette figyelembe az ajánlásait.

Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese leszögezte: nincs további feltétele és akadálya annak, hogy a paksi bővítésről az Országgyűlés szabadon dönthessen, ugyanakkor a pontos tájékoztatást nagyon fontosnak nevezte. Az ombudsmani hivatal ezért is vállalta a témában működő civil kerekasztal segítését mediátorként. Elismerte, hogy az MVM nem adott időpontot a kerekasztal tájékoztatására, de saját hatáskörben összehívták a testületet február végére.

Orbán: semmilyen üzleti ügyben nem vagyok érintett

A szocialista Nemény András azonnali kérdésében megdöbbentőnek nevezte, hogy offshore cégek kormányzati segítséggel évek óta "lopják" az olcsó gázt a távhőfogyasztók és a közintézmények elől, és évente 35 milliárd forint haszonnal értékesítik.

Hozzátette: az ügylet egyik haszonélvezője Garancsi István, a Videoton futballcsapat tulajdonosa, Orbán Viktor közeli ismerőse. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, ő is érintett-e a "gázmutyiban".

A kormányfő nemmel válaszolt, és közölte: semmilyen üzleti ügyben nem érintett. Azt is mondta, a kedvezményezettek között a Wallis egyik alapítója is ott van, "a Wallis pedig a szocialista párthoz tartozó cég, úgyhogy saját magukat kérdezzék erről az ügyről".

Orbán: majdnem 260 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor

A jobbikos Volner János azt mondta, nemhogy egymillió, százezer új adófizető munkahely sem jött létre, csak a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma emelkedett a kormányváltás óta.

Orbán Viktor úgy válaszolt: a foglalkoztatottak száma 258 800-zal nőtt a kormányváltás óta, közülük több mint 22 ezren 15 és 24 év közöttiek, a közmunkások száma 99 ezerrel emelkedett, 50 ezren külföldre mentek dolgozni, a versenyszférában 109 ezerrel nőtt a betöltött állások száma, míg a munkanélkülieké majdnem 80 ezerrel csökkent. Eközben - jegyezte meg - több mint 90 ezer betöltetlen állás van.

LMP: újabb közoktatási botrány következmények nélkül?

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt: az iskolák államosítása után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) képtelen volt megbirkózni az iskolafenntartás feladatával, ezt egy miniszteri biztos által végzett belső vizsgálat is megerősítette.

Szerinte így meglepő, hogy a helyén maradhat a köznevelési államtitkár és a Klik vezetője. Azt kérdezte: mi lett a következménye a vizsgálatnak?

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár válaszában ismertette: a Klik az országos központ mellett 198 tankerületben dolgozik 2012 szeptembere óta, ráadásul 2350-nel kevesebben dolgoznak itt a korábbi önkormányzati rendszerhez képest.

Hangsúlyozta: a Klik ellátta legfontosabb oktatáspolitikai feladatait, bár valóban voltak gondok, és elkészült egy vizsgálat, amely javaslatokat fogalmazott meg, de nincs káosz, botrány vagy fejetlenség.

Fidesz: mennyi pénzhez jutott a paksi erőműtől Józsa István cége?

A fideszes Balla György azt mondta: a paksi erőmű egyik alvállalkozója a Gépkar Kft., amelynek 42 százalékos tulajdonosa az MSZP-s Józsa István, aki vagyonnyilatkozata szerint havonta százezer forintot és gépkocsit kap a cégtől. A vállalkozás azonban 2010 óta nem kap megrendelést az atomerőműtől. A kormánypárti politikus azt kérdezte: 2010-ig mennyi bevétele származott a paksi atomerőműtől a Gépkarnak?

Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára válaszában ismertette: főleg földrengésvédelmi munkákat, illetve daruk és emelőszerkezetek javítását végezte a Gépkar, és ezért 2010-ig több mint 6,6 milliárd forintot kapott. A cég tevékenysége 2010-től "lanyhult", majd elindult a felszámolása, amely 2013-ra lezárult - közölte.

19:12 - Orbán: a választás után egyetértés lesz Paks ügyében

A miniszterelnök arra számít, hogy az áprilisi parlamenti választás után újra egyetértés lesz a kormánypártok és a szocialisták között a tervezett paksi atomerőmű-fejlesztés ügyében. Orbán Viktor ezt hétfőn mondta a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

A kormányfőt az MSZP-s Józsa István kérdezte, aki szerint a miniszterelnök felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal Paks ügyében. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.

Orbán Viktor azt válaszolta: mivel az orosz-magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül.

"Ha úgy gondolják, hogy a szerződés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el!" - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, "nem vall körültekintésre" a részükről az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdőjelezése.

A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, "és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sőt talán még a bővítését is".

A kormányfő azt is mondta, hogy az MSZP-s képviselő egy még el sem kezdődött beruházás ügyében gyanúsította meg visszaéléssel a kabinetet.

"Még ez is rendben volna, hogy ha önnek nem lett volna ott személyes érdekeltsége" - tette hozzá Orbán Viktor.

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


A szocialista Nemény András azonnali kérdésében megdöbbentőnek nevezte, hogy offshore cégek kormányzati segítséggel évek óta "lopják" az olcsó gázt a távhőfogyasztók és a közintézmények elől, és évente 35 milliárd forint haszonnal értékesítik.

Hozzátette: az ügylet egyik haszonélvezője Garancsi István, a Videoton futballcsapat tulajdonosa, korábbi "kerékpáros kormánybiztos", Orbán Viktor fiának főbérlője.

"Az ön ismerősei százmilliárd forint haszonra tehettek szert, miközben a távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei alig csökkentek" - jelentette ki, a miniszterelnöktől azt kérdezve, érintett-e a "gázmutyiban".

A kormányfő nemmel válaszolt, és közölte: semmilyen üzleti ügyben nem érintett.

Erre Nemény András azt mondta, az MSZP kormányra jutva felderíti az ügyet, felelősségre vonja az érintetteket, és visszaszerzi az ellopott nemzeti vagyont.

A miniszterelnök viszonválaszában úgy fogalmazott: gázügyben csak a rezsicsökkentés tartozik a kormányra, minden más üzleti ügy.

Az említett ügyben feltűnt kedvezményezettek között a Wallis egyik alapítója is ott van, "a Wallis pedig a szocialista párthoz tartozó cég, úgyhogy saját magukat kérdezzék erről az ügyről" - jelentette ki.

A jobbikos Volner János azt mondta, nemhogy egymillió, százezer új adófizető munkahely sem jött létre, csak a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma emelkedett a kormányváltás óta. Szólt arról is, hogy a hat órában foglalkoztatott közmunkások nettó 38 ezer forintot keresnek, és nemcsak képzetlenek, hanem értékes munkát végezni tudó emberek is vannak köztük.

Orbán Viktor úgy válaszolt: a foglalkoztatottak száma 258 800-zal nőtt a 2010-es kormányváltás óta, közülük több mint 22 ezren 15 és 24 év közöttiek, a közmunkások száma 99 ezerrel nőtt, 50 ezren külföldre mentek dolgozni, a versenyszférában 109 ezerrel nőtt a betöltött állások száma, míg a munkanélkülieké majdnem 80 ezerrel csökkent. Eközben - jegyezte meg - több mint 90 ezer betöltetlen állás van.

A közmunkáról azt mondta, százezren vesznek részt olyan képzésben, amelynek révén szakképesítést szereznek, míg a közmunkások nagyjából felét elemi ismeretekre oktatják.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kabinet azokért, akik még semmilyen segítséget nem kaptak.

Válaszában Orbán Viktor közölte: az árfolyamgát és az eszközkezelő igénybevételi lehetősége is bővült az elmúlt hónapokban.

Ez persze még mindig nem oldott meg mindent, ezért mindenkit sürget a kabinet, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent - mondta a kormányfő, hozzátéve: ha lesz ennél kedvezőbb megoldási lehetőség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe.

A kormány megalakulása előtt senki nem tett a devizahitelesekért semmit - jelentette ki a miniszterelnök, majd újból megerősítette: céljuk a lakás-devizahitelek rendszerének megszüntetése.

17:28 - Megválasztotta a kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját az Országgyűlés titkos szavazáson hétfőn, kormánypárti javaslatra.

A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól.

Földváryné Kiss Réka kinevezését 258 képviselő támogatta, ketten nemmel szavaztak, ketten érvénytelenül. A Jobbik-frakció már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, az eredmény bejelentésekor a képviselőcsoport tagjait azt skandálták: "Éljen a párt!"

Ötvös István és Soós Viktor Attila 259 támogató szavazatot kapott, egy képviselő nemmel voksolt, két szavazat érvénytelen volt.

Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezhette meg. Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áron történész-szociológust delegálta.

Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.

Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története.

Ötvös István egyetemi docens, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkortörténeti tanszékén, Soós Viktor Attila a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettese vezetője, korábban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott.

Máthé Áron részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában és 2012-ig az intézmény működtetésében. Azóta a Századvég Alapítvány kutatója. Bank Barbara az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, a parlament pedig tavaly decemberben döntött róla. A testület felállításáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója, arra kérve a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a szükséges szabályokat.

A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat.

A tagoknak jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő, és kikötés volt az is, hogy egyikük sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. Kilencéves megbízatásuk egyszer megújítható.

A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnak. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.

A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értékelés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre.

A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


17:07 - A forint árfolyamáról, az elszámoltatásról és a rezsicsökkentésről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: a gyenge forint mutatja, a gazdaság nem olyan stabil

Józsa István (MSZP) azt mondta, a forint gyengélkedik az elmúlt napokban és ha Orbán Viktor támasztja meg, akkor nagyon nagy a baj. Szerinte a gyenge forint azt is mutatja, a gazdaság nem olyan stabil, az életszínvonal alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, Orbán Viktor ötmillió szegény országává tette Magyarországot.

Hozzátette: Orbán Viktor ma 47 forinttal tartozik eurónként és 67 forinttal svájci frankonként a magyar embereknek a forint árfolyama miatt.

A kormány szemére vetette a szomszédos államokhoz képest történt gazdasági leszakadást, káoszt a pénztárgépek ügyében, valamint azt, hogy az MVM offshore cégeknek adott el jutányos áron több milliárd köbméter gázt.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára közölte, szakmai konszenzus van a forint árfolyamát illetően abban, hogy az árfolyamot érintő változások a nemzetközi pénzpiacon végbement történéseknek köszönhetők. Ide sorolta a kínai gazdaság lassulását, az amerikai jegybank eszközvásárlási programjának szűkítését.

Hozzátette: a feltörekvő piacokon belül, ahova Magyarország is tartozik, jelentős különbségek vannak. Magyarországon a fizetési mérlegnek többlete van, tartalékokkal rendelkezik az ország, a költségvetés hiánya három százalék alatt van, és ezek olyan erős fundamentumot jelentenek, amelyek az országot válságállóvá teszik - vélekedett.

A Jobbik valódi elszámoltatást szorgalmazott

Vona Gábor (Jobbik) szerint a társadalomnak három alapelvárása van a politika felé: a megélhetés, a rend, az elszámoltatás, és a Jobbik-kormány ezekre a kérdésekre koncentrál majd megalakulása után. Kifogásolta, hogy a kormány a közfoglalkoztatást foglalkoztatás- és nem szociálpolitikaként kezeli. Véleménye szerint a külföldön munkát vállalók gazdasági menekültek, akiket a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány üldözött el.

Az ellenzéki politikus kormányra kerülésük esetén az elszámoltatás területén egyebek között az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, a kommunista luxusnyugdíjak megnyirbálását ígérte, valamint egy lusztrációs törvényt, amely kizárná a volt kommunista vezetőket a közéletből. Az SZDSZ adósságával összefüggésben közölte, azon pártvezetők, akiknek pártja adósságot halmozott fel, nem vállalhatnának közéleti szerepet, amíg az adósságot vissza nem fizetik.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint jogállami kereteken kívül álló fellépést vár a Jobbik, ez a kormány számára nem járható út, a kabinet jogszerű elszámoltatásban hisz. Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 1400 ügyet vizsgáltak az elszámoltatási kormánybiztosok.

Az államtitkár jól hangzónak nevezte az ellenzéki párt egypár javaslatát, de szerinte amikor szavazásra kerül sor, akkor a Jobbik soha nem támogatja az előterjesztéseket, példaként a Nemzeti Emlékezet Bizottságát említette.

Fidesz: a rezsicsökkentéssel egy havi bért, nyugdíjat kapnak vissza az emberek

Németh Szilárd (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy párttársával benyújtották a rezsicsökkentés harmadik fordulójáról szóló javaslatot. Szerinte azzal elérik a kitűzött a célt, hogy a magyar családoknak megfizethető legyenek a rezsiköltségek, ne a magyarok fizessék Európában a legtöbbet, vagyis hogy visszaadják azt az egyhavi bért, vagy nyugdíjat, amit a szocialisták elvettek.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi rezsicsökkentéssel jelentős összeg 240 milliárd forint maradt a magyar családok zsebében. Elmondta, áprilistól 6,5 százalékkal csökken a gáz, szeptembertől 5,7 százalékkal csökken a villany, októbertől pedig 3,3 százalékkal csökken a távhő ára.

Hozzátette: a számok mögött tudatos energiapolitika is van, figyelemmel vannak az energiabiztonságra, és arra, hogy javítsák a magyar gazdaság versenyfeltételeit a termelési költségek mérséklésével. Kitért arra, hogy a Fidesz-KDNP komoly munkát fektetett egy olyan közszolgáltatási törvény megfogalmazásába, amely egy fogyasztócentrikus rendszert vezet be.

Napirend elfogadása

Az ülés levezető elnöke, Lezsák Sándor bejelentette, hogy a KDNP-s Spaller Endre és a fideszes Dancsó József más megbízatása miatt lemondott képviselői mandátumáról. Így az országgyűlési képviselők létszáma 382-re csökkent. Spaller Endre február 1-jei hatállyal a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Dancsó József pedig a Magyar Államkincstár elnöke lett.

A képviselők döntöttek arról, hogy a harmadik rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslat összevont vitáját - házszabálytól eltéréssel - kedden, zárószavazását pedig csütörtökön tartják.

Bár az ellenzéki frakciók egyhangúlag elutasították, a kormánypárti többség jóváhagyta, hogy a Ház hétfőn 5 óra 10 perces időkeretben folytassa le a paksi atomerőmű-fejlesztésről szóló orosz-magyar államközi szerződés általános vitáját. A részletes vita kedden lesz.

Emellett még több nemzetközi egyezmény vitáját is felvették a keddi ülés napirendjére.

16:32 - Orbán Viktor miniszterelnök az államadóssággal, a devizahitelesekkel, az energiarendszerrel, az adózással, a közmunkaprogrammal és a fiatalok külföldi munkavállalásával kapcsolatban is választolt a frakciók felvetéseire napirend előtti felszólalásához fűzött viszonválaszában, hétfőn a parlamentben. A napirend előtti felszólalások között szó volt a paksi erőműről és a baloldali összefogás rendezvényén történtekről.

Az ellenzéki kritikákra válaszolt a miniszterelnök

A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság alapvető bajait a kommunizmus negyven-negyvenöt évnyi időszaka okozza, amely 1990-ben jelentős versenyhátrányt okozott a szabad világban. Orbán Viktor viszonválaszában visszautasította a szocialista felszólaló által elmondottakat, és emlékeztetett Gyurcsány Ferenc őszödi beszédére, majd feltette a kérdést: ezek után önök akarnak minket kioktatni igazmondásból?

Az államadóssággal kapcsolatos felvetésekre úgy reagált: Magyarország azon uniós országok egyike, amelyek csökkenteni tudták államadósságukat az elmúlt években. A miniszterelnök ezt nem a kormány, hanem a magyar emberek sikereként értékelte, és azt kérdezte: miért kell állandóan elvitatni az emberek erőfeszítéséből elért sikereket?

A devizahiteles problémáról szólva közölte: 350 ezer embert már sikerült kisegíteni a csapdából, és amint a bíróság meghozza a szükséges döntéseket, újabb lépéseket tesznek a további érintettek támogatására.

A nukleáris energiát, állítása szerint a szocialisták mindig is támogatták, és szerinte április 6. után is támogatni fogják. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az atomenergia részarányának növelése áremelkedést okozna, ehelyett a két új blokk beüzemelésével 13 százalékkal csökkenthető a villamos energia ára.

A nukleáris energia a függőséget sem növeli - fűzte hozzá -, az országnak pedig a gázfüggőség okoz problémát. Közölte ugyanakkor: egy éven belül elkészül Szlovákia irányába az a gázvezeték, amely összeköti a magyar rendszert a nyugat-európaival.

"Hamarosan eljut Magyarország oda, hogy teljes energiafüggetlenséget fog élvezni a következő évtizedekben" - jelentette ki.

A miniszterelnök munkaellenesnek, vállalkozásellenesnek és családellenesnek nevezte a 2010-ig hatályos adórendszert, amely "tönkretette a gazdaságot". Bírálta az ellenzéket, amiért ezt kívánják visszahozni. A közmunkaprogrammal kapcsolatban is kritikával illette annak bírálóit, mert szerinte több százezer ember önbecsülésébe gyalogolnak bele.

Hangsúlyozta: a jövő szempontjából is jelentősége van annak, hogy ezek az emberek munkába járnak, és nem segélyből kívánnak megélni.

A külföldön dolgozó fiatalokról szólva visszautasította annak sugalmazását, hogy gazdasági menekültek lennének. Szerinte köszönetet kell mondani nekik azért, mert az elmúlt évben, tizenegy hónap alatt több mint kétmilliárd eurónyi pénzt utaltak haza, de azért is, mert vállalták a versenyt idegenben, és nem a segélyt választották itthon.

Olyan országot kell teremteni számukra, ahová, ha kívánnak, haza tudnak térni - hangsúlyozta a kormányfő.

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


LMP: akar-e atomenergiát az ország?

Szél Bernadett (LMP) napirend előtti felszólalásában közölte, pártja szerint Putyin öleléséből úgy menekülhet meg az ország, ha a Pakssal kapcsolatos népszavazáson a legegyszerűbb kérdést teszik fel: akar-e atomenergiát az ország.

Az LMP a teljes atomstop mellett van, amit egyes tanulmányok szerint 2040-re meg lehet valósítani Magyarországon - tette hozzá.

Szemfényvesztésnek nevezte a parlamentnek benyújtott szerződést, és azt mondta, csal a kormány, nem mondja meg mennyibe kerül a beruházás, mekkorák a hitel kamatai, hova kell vízlépcsőt építeni, húsz év múlva hova viszik az atomszemetet.

Nincs idő azon merengeni, hogy "a nemzeti együttműködés kormánya felvállalja a Magyar Népköztársaság forradalmi munkásparaszt kormányának örökségét" és folytatni kívánja az együttműködést "a feltámadóban lévő Szovjetunióval" - fogalmazott, de baloldalt is kritizálta, mondván, szenteskednek, csak azt sajnálják, hogy nem a kormányzásuk alatt kötötték meg a szerződést, és nem tudják zsebre vágni a júdáspénzt.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellátási felelősség nem játék, nem feltörekvő, fiatal politikusok vadászterülete.

Mint mondta: megérti a képviselő aggodalmait, nincs azokkal egyedül, de nem érdemes hitvitát folyatni. Hozzátette: az energiaellátásnak a paksi erőmű sarkalatos pontja, nagyon fontosak az alternatív energiák, de azok nem pótolják a nap 24 órájában a megbízható ellátást.

KDNP: méltánytalan, ami a baloldali összefogás rendezvényén történt

Lukács Tamás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár még meg sem kezdődött hivatalosan a választási kampány, de már most is sok esetben a személyeskedő, durva hangnem az irányadó. Beszélt arról, hogy rendkívüli eseménynek és méltánytalannak tartja a baloldali összefogás rendezvényén történteket. Hozzátette: meggyőződése, hogy Mesterházy Attila, "állandó és örökös miniszterelnök-jelölt", ha valóban hallotta volna a köteles bekiabálást, azt a helyszínen kikérte volna magának.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint lehet, hogy Mesterházy Attila nem hallotta a bekiabálást, csak reagált egy nem létező bekiabálásra.

Igazából azt is érthette volna "a magyar nyelv szótagszáma és egyebek alapján", hogy búvárszivattyú - közölte.

Hozzátette: ha valaki a mindenki számára hallható hibáját tusolja el, akkor kétségbe vonható a hitelessége, és az magát az illetőt teszi nevetségessé.

15:38 - Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött meg a tavaszi ülésszak hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő kiemelte: az idei esztendő a rezsiharc éve lesz. Az MSZP szerint a Fidesz-kormány öntelt és erőszakos, ami nem párosul hozzáértéssel, az LMP pedig élesen bírálta a paksi bővítésről született döntést.

Az Országgyűlés a 2014-es munkáját a megszokottól eltérően nem az alsóházi ülésteremben, hanem a felsőháziban kezdte meg, mert az április választás után megalakuló kisebb parlament számára jelenleg alakítják át az ülések szokásos helyszínéül szolgáló termet.

Orbán: 2014 a rezsiharc éve lesz!

A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol azt is mondta: a kormánynak létre kell majd hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót.

A kormányfő a rezsicsökkentés megvédésének lépéseiként említette, hogy - akár már kedden - meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, valamint meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit - mondta. Közölte, hogy ehhez az Országgyűlésnek törvényt szükséges alkotnia, amelynek alapján a kabinet létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót.

A kormányfő a plénum előtt elmondta azt is, hogy elkészült az a dokumentum, amely szabályozza az Európai Unió és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben.

A kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről, visszavásárolta a Főgáz eddig német kézben lévő részvényeit, döntött egy új Budapesti Kongresszusi Központ felépítéséről, áttekintette és részben módosította a miskolci digitális programot, tanuszoda-építési programot állított össze, és kiemelt üggyé nyilvánította a 2021-es úszó-világbajnokság megrendezését - sorolta a döntéseket Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, mert nő önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz.

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


Ellenzéki tiltakozás

Miközben Orbán Viktor a szónoki emelvény felé ment, a baloldali ellenzék padsoraiból Szanyi Tibor (MSZP) mobiltelefonjáról kihangosítva a miniszterelnök egyik 2008-as, a szlovákiai Losoncon rendezett konferencián elmondott beszédét játszotta be. Ezen a miniszterelnök - akkor még ellenzéki politikusként - annak kapcsán, hogy a kormány titkosított, hosszú távú szerződést köt Oroszországgal az energiakérdésben - úgy fogalmazott: Magyarországon éppen puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen.

Az ellenzék tapsolni kezdett, majd rákezdtek a kormánypárti padsorokban is. A miniszterelnök utóbbiaknak megköszönte a tapsot, még ha az - mint mondta - provokáció eredménye is.

Az LMP négy képviselője, Schiffer András, Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia pedig STOPAKS2 PAKSTOP feliratú pólóban foglalt helyet az ülésteremben.

MSZP: a kormány alkalmatlan és méltatlan az ország vezetésére

Az MSZP szerint a kormány öntelt és erőszakos, ráadásul mindez nem párosul hozzáértéssel - reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására Harangozó Tamás.

A szocialista politikus azt mondta, az államadósság jelenleg több mint 2010-ben volt, miközben 3 ezer milliárd forintnyi megtakarítást vettek el az emberektől. Szerinte a kormány hiteltelen gazdaságpolitikája és hiteltelen politikusai miatt gyenge jelenleg a forintárfolyam, és ezért fizetnek ma a devizahitelesek 70 százalékkal nagyobb törlesztőrészletet, mint négy éve, miközben a rendszerváltás óta a legtöbb adót bevezető kormány a jelenlegi.

Úgy fogalmazott: a kormány az elmúlt években elfoglalta és leépítette a demokratikus intézményeket az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéken át a választási szervekig, mesterien használta az Országgyűlést a korrupciós ügyei legalizálására, a nyomozó hatóságokat pedig ezek elkenésére, ez azonban szerinte pusztán gátlástalanság kérdése és "tisztességes demokrata" akkor sem csinál ilyet, ha kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben.

Harangozó Tamás kiemelte: a felfoghatatlan mértékű korrupció, a demokratikus játékszabályok felrúgása és a politikai kizárólagosságra való törekedés már sokakról lepereg, hiszen a kormánynak nem jutott ideje az emberekkel foglalkozni. Szerinte ezt mutatja, hogy jelenleg minden második ember létbizonytalanságban él, másfélmillió ember nyomorog és félmillió gyerek éhezik.

LMP: miért kellett új szolgaságot választani?

Miért kellett új szolgaságot választani? - tette fel a kérdést a paksi bővítésre utalva Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.

Az ellenzéki politikus szerint nem szabad az az ország, amelyik energiarendszerét tekintve kiszolgáltatja magát egy új nagyhatalomnak. Azt vallja be, hogy az a paktum, amelyet Vlagyimir Putyinnal kötött, legalább a duplájára nyomja fel az áram árát! - szólította fel a kormányfőt, majd azt mondta: olyan környezeti kockázatokat hagynak a következő generációkra, amelyeknek a hatásait ma még nem is lehet kalkulálni.

Kiderült, hogy a szabadságharcuk, nem az országot, hanem kizárólag a saját oligarcháikat védi - mondta.

Schiffer András kitért arra is, hogy Bokros Lajos, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc csomagjai együtt sem érik el azt a "megszorítócsomag-áradatot", amelyet a jelenlegi kabinet zúdított a magyar családok nyakába.

Az LMP frakcióvezetőjének véleménye szerint az államadósság kérdésében szintén "felsültek", és a devizahitel-kérdést sem sikerült megoldaniuk.

Jobbik: stratégiai kérdés vált "választási hisztériává"

A Jobbik szerint sajnálatos, hogy sem a miniszterelnök, sem a többi kormánypárti politikus "nem mer beleállni" a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szakmai vitába, hanem inkább menekülnek előle, és azt a látszatot keltik, mintha titkolni- vagy szégyellnivalójuk lenne az ügyben. Erről Vona Gábor beszélt Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.

A jobbikos politikus szerint a kormányfő felelőtlenséget követett el, amikor a parlamenti pártok megkérdezése nélkül és a kampány kezdete előtt kötötte meg a paksi bővítésről szóló megállapodást Oroszországgal. Úgy vélte, hogy ezzel egy fontos szakmai, stratégiai kérdést hagyott "választási hisztériává válni".

Vona Gábor bírálta a baloldali ellenzéki pártokat, mert szerinte amit csinálnak, "az lárifári". Szerinte el kellene dönteniük, hogy Oroszországgal, vagy az atomenergiával vannak-e gondjaik.

Ha az előbbivel, akkor "ugyanazt a hibát követik el, mint Orbán Viktor ellenzéki politikusként, amikor Oroszországot provokálta". Ha az utóbbival, akkor pedig az elmúlt tíz évben miért nem volt ezzel problémájuk? - tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta: a Jobbik szerint középtávon nincs lehetőség nélkülözni az atomenergiát, az orosz technológia a legbiztonságosabb és a legolcsóbb, az orosz-magyar kapcsolatok pedig kulcsfontosságúak.

Beszélt arról is: a Jobbik kormányváltásra készül, de nemcsak a Fideszt, hanem a baloldali ellenzéket és a teljes elmúlt 24 évet le akarja váltani.

Megismételte: kormányra kerülésük esetén a munkahelyteremtést, a közbiztonságot és az elszámoltatást helyezik a középpontba.

KDNP: felelős döntést hozott a kabinet a paksi bővítés ügyében

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint felelős döntést hozott a kabinet a paksi bővítés ügyében - jelentette ki a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben.

Harrach Péter azt mondta: bíznak abban, hogy a bővítést a parlament is támogatni fogja. Hangsúlyozta, hogy a döntésnek köszönhetően 10 ezer új munkahely jöhet létre.

A KDNP-s politikus a kabinet intézkedései közül felidézte a családpolitikával összefüggő döntéseket, a hároméves gyes visszaállítását, a gyed összegének megemelését, az Erzsébet-programot, és külön szólt a rezsicsökkentésről. Üdvözölte a nemzeti vagyon folyamatban lévő visszaszerzését, a tanuszodák, tornatermek építésének programját.

Felidézte, hogy régi kezdeményezés a családi adókedvezmény bővítése, amivel újabb 53 milliárd forint maradhat a családoknál. Emlékeztetett arra, hogy az előző kormányok alatt mennyivel csökkent a nyugdíjak értéke, és kitért arra, hogy a mostani ciklusban nőtt a juttatások vásárlóértéke. A külpolitika területén kiemelte a visegrádi négyek együttműködését.

Harrach Péter, utalva az ellenzéki képviselők akciójára, úgy fogalmazott: a provokáció mindig a gyengék eszköze, és ez egy primitív és kulturálatlan eszköz volt.

Fidesz: komoly pálforduláson esett át a baloldal Paks ügyében

A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzék véleményét a paksi bővítés ügyében nem lehet komolyan venni, mert "komoly pálforduláson" estek át az ellenzéki politikusok. Rogán Antal arról beszélt, hogy Bajnai Gordon 2012. február 26-án Pakson azt mondta az atomerőműről: "Magyarország biztonságos energiaellátáshoz szükség van rá", "az atomenergia felhasználása teremt lehetőséget olcsó villamos energia előállítására", illetve "a paksi atomerőmű kell ahhoz, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét".

Rogán Antal szerint ma Bajnai Gordon ennek pont az ellenkezőjét mondja, és ezek után a baloldali ellenzék véleményét nem lehet komolyan venni.

A megújuló energiaforrásokról úgy fogalmazott: "nem szólnak mellette érvek", hiszen bár fontos ez az energiatípus, de jelenleg Paks 12 forintért, a megújuló energiaforrások pedig 35 forintért állítanak elő energiát.

Magyarország nem elég gazdag ahhoz, hogy ezt nagy mennyiségben megengedhesse magának - közölte Rogán Antal.

Felhívta a figyelmet, hogy Mesterházy Attila, a baloldal miniszterelnök-jelöltje nincs jelen az Országgyűlésben és a vasárnapi ellenzéki tüntetésen sem vett részt, vagyis szerinte a baloldal arra készül, hogy "Gyurcsány Ferencre bízzák ezt az országot".

Ennek kapcsán emlékeztetett a "Gyurcsány-korszak" intézkedéseire, miszerint elvettek egyhavi fizetés a közalkalmazottaktól, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, elvettek egyévi gyest, negyedmillióval növelték a munkanélküliek számát, ingatlanadót vezettek be és 15 alkalommal emelték a rezsit.

Ezzel szemben a jelenlegi kormány 30 százalékkal emelte a pedagógusok fizetését, 330 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre az egészségügyben, bevezette a családi adókedvezményt, 10 százalék alá csökkentette a munkanélküliséget és rezsicsökkentést hajt végre - jelentette ki Rogán Antal.

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI (galéria)


A paksi bővítést és a harmadik rezsicsökkentést is támogatta a gazdasági bizottság

Általános vitára alkalmasnak találta a paksi atomerőmű bővítésről szóló dokumentumot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén, ahol a képviselők a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot is támogatták.

A rezsicsökkentésről szóló javaslatot Németh Szilárd (Fidesz) és Rogán Antal (Fidesz) frakcióvezető közösen jegyzik: ennek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd.

Németh Szilárd a javaslat előterjesztésében hétfőn kiemelte: az újabb rezsicsökkentéssel a hazai háztartási energiaárak elérik az európai átlagot.
"Szeretnénk elérni, hogy Európában mi fizessük a legkevesebbet "- tette hozzá. Közölte: további rezsicsökkentésen törik a fejüket, amint erre a gazdaság állapota lehetőséget ad.

Rogán Antal, a bizottság elnöke azt kérte az MSZP-től, hogy járuljon hozzá a házszabálytól való eltéréshez a törvényjavaslatra vonatkozóan.

Általános vitára alkalmasnak találta a paksi atomerőmű bővítésről szóló dokumentumot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága.

A paksi erőmű bővítéséről szóló egyezmény szövegét a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány álláspontját ismertetve az ülésen elmondta: a paksi blokkok bővítése két korábbi felhatalmazó dokumentum alapján indult el, az első döntés 2009-ben született. Ismertetése szerint a beruházás várható költsége 10-12 milliárd euró között lesz.

Közölte, hogy a pénzügyi megállapodás még nem született meg, de erre néhány héten belül sor kerülhet. A kijelölt munkabizottság öt szerződéstervezetet készített elő, ebből 2014. január 14-én a szerződő felek négyet írtak alá, az egyik a kormányközi megállapodás.

A kivitelezői dokumentumban az orosz fél vállalta, hogy 40 százalékban beszállítókra támaszkodik. Az utolsó kettő az üzemeltetés-karbantartásról, és az üzemanyag-szükséglet biztosításáról, illetve a kiégett fűtőelemek elszállításáról szól, ez utóbbi a beüzemelést követő 20 évre vonatkozik.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány mindenben transzparens módon jár el. Ismertette, hogy az orosz fél által biztosított 10 milliárd eurós hitelkeret lehívása tíz év alatt történik meg, ami számításaik szerint néhány százalékponttal növeli az államadósság éves mértékét. Kiemelte: a beruházás éves szinten akár 1 százalékos GDP-növekedést és 10 ezer új munkahelyet teremt.

Volner János, a bizottság jobbikos alelnöke azzal együtt, hogy támogatta a javaslatot, "erős arcátlanságnak nevezte", hogy a kormány több kormányzati ciklusra kiható kérdésről nem egyeztetett előre, csak utólagos tájékoztatást ad. Kovács Tibor, a bizottság MSZP-s alelnöke szerint ők nem "titkos tárgyalások" lefolytatására adtak felhatalmazást, és az erőmű bővítését soha meg nem térülő beruházásnak nevezte.

Rogán Antal kifejtette: a paksi bővítésről gazdasági bizottság tavaly decemberi ülésén egyórás tájékoztatást adott Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára. Hozzátette: ezen az MSZP-s képviselők nem jelentek meg, feltételezése szerint szándékosan, hogy most a tájékoztatás hiányára hivatkozhassanak.

Fidesz: komoly pálforduláson esett át a baloldal Paks ügyében

A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzék véleményét a paksi bővítés ügyében nem lehet komolyan venni, mert "komoly pálforduláson" estek át az ellenzéki politikusok.

Rogán Antal a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalására reagálva beszélt arról, hogy Bajnai Gordon 2012. február 26-án Pakson azt mondta a paksi atomerőműről: "Magyarország biztonságos energiaellátáshoz szükség van rá", "az atomenergia felhasználása teremt lehetőséget olcsó villamos energia előállítására", illetve "a paksi atomerőmű kell ahhoz, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét". Rogán Antal szerint ma Bajnai Gordon ennek pont az ellenkezőjét mondja, és ezek után a baloldali ellenzék véleményét nem lehet komolyan venni.

A megújuló energiaforrásokról úgy fogalmazott: "nem szólnak mellette érvek", hiszen bár fontos ez az energiatípus, de jelenleg Paks 12 forintért, a megújuló energiaforrások pedig 35 forintért állítanak elő energiát.

Magyarország nem elég gazdag ahhoz, hogy ezt nagy mennyiségben megengedhesse magának - közölte Rogán Antal.

Jobbik: stratégiai kérdés vált "választási hisztériává"

A Jobbik szerint sajnálatos, hogy sem a miniszterelnök, sem a többi kormánypárti politikus "nem mer beleállni" a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szakmai vitába, hanem inkább menekülnek előle, és azt a látszatot keltik, mintha titkolni- vagy szégyellnivalójuk lenne az ügyben. Erről Vona Gábor beszélt Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.

A jobbikos politikus szerint a kormányfő felelőtlenséget követett el, amikor a parlamenti pártok megkérdezése nélkül és a kampány kezdete előtt kötötte meg a paksi bővítésről szóló megállapodást Oroszországgal. Úgy vélte, hogy ezzel egy fontos szakmai, stratégiai kérdést hagyott "választási hisztériává válni".

Plenáris ülés az Országházban - február 3. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Vona Gábor bírálta a baloldali ellenzéki pártokat, mert szerinte amit csinálnak, "az lárifári". Szerinte el kellene dönteniük, hogy Oroszországgal, vagy az atomenergiával vannak-e gondjaik.

Ha az előbbivel, akkor "ugyanazt a hibát követik el, mint Orbán Viktor ellenzéki politikusként, amikor Oroszországot provokálta". Ha az utóbbival, akkor pedig az elmúlt tíz évben miért nem volt ezzel problémájuk? - tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta: a Jobbik szerint középtávon nincs lehetőség nélkülözni az atomenergiát, az orosz technológia a legbiztonságosabb és a legolcsóbb, az orosz-magyar kapcsolatok pedig kulcsfontosságúak.

LMP: miért kellett új szolgaságot választani?

Miért kellett új szolgaságot választani? - tette fel a kérdést a paksi bővítésre utalva Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben.

Az ellenzéki politikus szerint nem szabad az az ország, amelyik energiarendszerét tekintve kiszolgáltatja magát egy új nagyhatalomnak.
Schiffer András kitért arra is, hogy Bokros Lajos, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc csomagjai együtt sem érik el azt a "megszorítócsomag-áradatot", amit a jelenlegi kabinet zúdított a magyar családok nyakába.

Az LMP frakcióvezetőjének véleménye szerint az államadósság kérdésében szintén "felsültek", és a devizahitel-kérdést sem sikerült megoldani.

MSZP: a kormány alkalmatlan és méltatlan az ország vezetésére

A miniszterelnök szerint Magyarország megújult és újra van jövője.

Orbán Viktor a parlamentben hétfőn elmondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.

Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, mert nő önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz - jelentette ki.

A kormányfő hozzátette: Magyarország jobb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt, és évről évre jobban teljesít. Azt mondta, az ország megújítása nem sikerülhetett volna a választópolgárok kétharmados felhatalmazása és a fontos ügyekben létrejövő nemzeti egység nélkül.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kocsis Máté: nem kizárt egy 4. rezsicsökkentés

Soha nem hátráltunk ki a magyar elképzelésekből, a magyar ötletekből és a magyar családok terheinek… Tovább olvasom