Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 13°C Még több cikk.

Solferino! Köszönjük? Köszönjük!

Május 8-a a Nemzetközi Vöröskereszt napja. Ezen a napon született ugyanis az alapító Jean Henri Dunant, aki szárd–francia–osztrák háború solferinói csatájának borzalmait látva döntött úgy, ami a csatatéren zajlik, az nem mehet úgy tovább.
1859. június 24., Olaszország, Solferino. Az április óta tartó háborúban az osztrák monarchia és a francia–szárd szövetség hadserege több órán át tartó elkeseredett harcot vív egymással. A csatában, melyet a XIX. század legvéresebb ütközetei közt tartanak számon 300 ezer katona harcolt egymással és közel 40 ezer ember vesztette életét, illetve sebesült meg. (A solferinói csatáról, illetve az osztrák–francia–szárd háborúról itt olvashat bővebben.)

A svájci Henry Dunant – aki épp átutazóban járt arra – elborzadva a látottaktól felajánlotta önkéntes segítségét az orvosi ellátás nélkül maradt sebesültek körül. A csatatérről a közeli falvakba szállították a sebesülteket, ahol templomokat és magánházakat alakítottak ideiglenes menedékké, majd Dunant segítségével 300 főből álló önkéntes csapat szerveződött.

Henry Dunant, az alapító.
Henry Dunant, az alapító.

Egyre világosabbá vált, hogy szakképzett önkéntesek csoportjával hatékonyabban tudnák ellátni a sebesült katonákat. „Nem lehetne létrehozni – békeidőben – magasan képzett, odaadó önkéntesekből segélyegyesületeket, melyeknek célja háború esetén a sebesültek ellátása, illetve az ellátás megszervezése?" – teszi fel a kérdést Henry Dunant később a Solferinói emlék című munkájában.

Ezt, vagy valami ilyesmit látott Dunant a solferinói csatatéren.
Ezt, vagy valami ilyesmit látott Dunant a solferinói csatatéren.

A könyv hatalmas sikerén felbuzdulva Dunant elhatározta, megvalósítja a leírtakat. Barátjával, Gustav Moyonier-rel, a Genfi Jótékonysági Egylet elnökével, megfogalmazták egy új szervezet alapjait. A Jótékonysági Egylet következő ülésén a javaslatot, hogy hozzanak létre állandó segélytársaságokat a háborús sebesültek ellátására, elfogadták. Henry Dunant és kollégái (az Ötök Bizottsága) arról is döntöttek, hogy az egylet következő soros ülésére számos külföldi szakembert is meghívnak.

A konferenciát 1863. október 23-án tartották meg Genfben, amelyen tizenhat állam harmincegy küldöttje vett részt. Valamennyi ország képviselője egyetértett abban, hogy az önkéntes orvosokat, ápolókat, a mentőkocsikat, a segítséget nyújtó lakosságot semlegesnek kell tekinteni, továbbá, hogy valamennyi ország szervezetének egységes emblémát kell használnia, amelyet feltüntetnek a mentőkocsikon, katonai kórházakon és az egészségügyi személyzet ruháin. Ezen alapelvek elfogadásával született meg a Nemzetközi Vöröskereszt.

Egy évvel később az 1864-es Genfi Egyezmény tizedik cikkében ratifikálta a harcoló hadak katonáinak egészségügyi ellátására vonatkozó normákat. Augusztus 22-én tizenkét ország írta alá az első egyezményt. Az egyezmény értelmében a szemben álló felek kötelesek a hadifoglyok orvosi ellátását biztosítani, továbbá vállalják, hogy felkutatják és összeszedik a sebesülteket. Az egyezmény kimondja az egészségügyi személyzet és segítőik a semlegességét, a védelem jelképe pedig a fehér alapon vörös kereszt lett. Magyarország 1881. május 16-án csatlakozott.

Az első genfi egyezmény szövege.
Az első genfi egyezmény szövege.

A Vöröskereszt tevékenységi köre az évek folyamán kibővült. Támogatást nyújt nemcsak a háború sújtotta övezetek szenvedőinek, hanem a természeti katasztrófa áldozatainak is. Segít felkutatni az eltűnt személyeket és humanitárius segélycsomagokat juttat a rászorulóknak. Figyelmet szentel az önkéntesek felkészítésének és szervezet alapelveinek széleskörű megismertetésének is.

Nemzetközi szervei a Vörös félhold, a Vörös Oroszlán és a Vörös nap Társaságok föderatív jellegű szervezete 1919-ben alakult meg Genfben. Nemzetközi Bizottsága egy kizárólag svájci állampolgárokból álló testület, amelynek szintén Genf a székhelye. Háborúk és konfliktusok idején közvetít a kormányok és a Társaságok között a Genfi Egyezmény elveinek érvényesítése érdekében. Működési elve és egyben jelszava is: „Inter arma caritas. (Könyörületesség a fegyverek között.)"

A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos jelképei jelenleg a vörös kereszt, vörös félhold és vörös kristály. Hivatalosan elismert, de nem használt jelkép az iráni vörös oroszlán és nap; Izraelben használt, de a Vöröskereszt által nem elismert a vörös Dávid-csillag. A vörös keresztes zászló a „negatív" svájci zászló, annak fordított színei. Ez a zászló egyébként megegyezett Tonga korabeli zászlajával, ezért 1875-ben Tonga megváltoztatta a nemzeti jelképét.

Hivatalos és nemhivatalos jelképek.
Hivatalos és nemhivatalos jelképek.

A vörös félholdat elsőként az Oroszország és az Oszmán Birodalom közti fegyveres összecsapás (1876–1878) során használták. A jelképet 1929-ben fogadták el hivatalosan, és eddig 25 muszlim ország ismerte el.
Izrael 1949 óta szeretné elismertetni a vörös kereszttel és vörös félholddal egyenértékű jelképnek a vörös Dávid-csillagot, ami a Magen David Adom elsősegélynyújtó szolgálat jelképe, de a Vöröskereszt és a Vörös Félhold hivatalosan nem ismerte el, mert ez a jelkép nem jelenik meg a genfi egyezmények által elismert szimbólumok között.

2005. december 8-án írták alá a harmadik jelképet, a vörös kristályt megállapító nemzetközi szerződést (az 1949-ben elfogadott genfi egyezmények III. kiegészítő jegyzőkönyve). Elsőként Izrael és Eritrea kezdte használni.


Jelenleg 196 ország a vörös keresztet használja, 30 a vörös félholdat.
A már említett Vörös Oroszlán és Nap Társaságot Ahmed Sah Qajar rendelete alapján hozták létre 1923-ban, maga a jelkép azonban már 1864-ben megjelent a genfi tárgyaláson; Irán ellenezte ugyanis a két fő riválisa, az orosz és az oszmán birodalom által előnyben részesített jelképeket. Mivel a jelképet a sahhal hozták összefüggésbe, 1980-ban Irán áttért a vörös félhold használatára. Bár a vörös oroszlán és nap jelenleg nem használatos, Irán továbbra is fenntartja a jogot a használat felújítására, ezért még mindig hivatalosan elismert jelkép.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatvan éves a Ferihegyi repülőtér

Hatvanéves fennállását ünnepli a ferihegyi repülőtér: 1950. május 7-én szállt le az első, Budaörsről átrepülő Li-2-es utasszállító repülőgép Ferihegyen. Tovább olvasom