Kisalföld logö

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Hatalom, szex, hagyományos bölcsességek

Vajon kevesebb szexbotránytól lenne hangos a világsajtó, ha nők kormányoznák az országok többségét? - tette föl a kérdést Bernd Debusmann, a brit hírügynökség kolumnistája annak kapcsán, hogy egy héten belül két prominens személyiség "ballépésére" derült fény.
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója egy New York-i szállodában állítólag megpróbált megerőszakolni egy szobalányt; emiatt őrizetbe vették, és vádat emeltek ellene. Arnold Schwarzenegger, Kalifornia állam előző kormányzója pedig beismerte, hogy 10 évvel ezelőtt gyereket csinált a háztartási alkalmazottjuknak. A két eset nem azonos súlyú: az időközben lemondott IMF-vezért bűncselekménnyel vádolják, míg "Arnie" esetében "csak" házastársi hűtlenségről van szó.

Schwarzenegger félrelépését kommentálva elsőként Jennifer Granholm, Michigan állam korábbi kormányzója pendítette meg azt a gondolatot, hogy az Egyesült Államoknak több női politikusra volna szüksége. "Újabb kormányzó ismerte be, hogy ő is megcsalta a feleségét. Talán több női kormányzóra lenne szükségünk. Fiúk, húzzátok föl a sliccetek cipzárját" - írta twitter bejegyzésében Granholm.

Üzenete hagyományos bölcsességet tükröz: a férfiak hajlamosabbak szexuális félrelépésre és házasságtörésre, mint a nők. "Ki merem jelenteni: jóval kevesebb volna a szexbotrány, ha nők ülnének hatalmi pozíciókban" - írta 2008-ban megjelent Why women should rule the world (Miért kellene nőknek kormányozniuk a világot) című könyvében Dee Dee Myers, a Fehér Ház egykori sajtótitkára.

Az ilyen kijelentések alapját jórészt az a hosszú névsor képezi, amelyben házasságtörést, szexuális zaklatást vagy nemi erőszakot elkövető nagyhatalmú üzletemberek és politikusok szerepelnek. Nőket szinte nem lehet találni a hosszú listán. A csekély számú kivételek egyike Iris Robinson, az északír parlament férjezett képviselője, aki 2008-ban, 58 évesen egy tizenéves fiúval szűrte össze a levet. Bő tíz évvel ezelőtt Tajvan fővárosi képviselőtestületének egy női tagja, Csu Mej-feng azután kényszerült lemondani és távozni a politikai életből, hogy nyilvánosságra került egy videofelvétel, amelyen nős szeretőjével hempereg az ágyban.

Mindez eltörpül Bill Clinton "dobása" mellett, aki a Fehér Házban szeretkezett Monica Lewinsky gyakornokkal, vagy Elliot Spitzer kalandjai mellett, aki New York állam kormányzójaként hadjáratot hirdetett a prostitúció ellen, ám eközben 4000 dolláros tarifájú örömlányokkal szórakozott. Nincs női megfelelője Silvio Berlusconi olasz kormányfőnek sem, akinek szűnni nem akaró szexbotrányai annyira felháborították hazája asszonyait és lányait, hogy azok százezrével vonultak Róma és más városok utcáira. A demonstrálók a miniszterelnök lemondását követelték, arra hivatkozva, hogy Berlusconi szégyent hozott Itáliára.

Vajon mindez azt jelenti-e, hogy a nők erkölcs terén magasabbrendűek a férfiaknál, mint sokan állítják, vagy pedig jobban képesek uralkodni a libidójukon, esetleg ritkábban buknak le, mert ügyesebben hazudnak a férfiaknál, amint azt a Jezabel portálra fölkerült egyik megjegyzés sugallja? Egy hollandiai tanulmány más következtetésre jut.

A tilburgi és a groningeni egyetem kutatói szerint nem a biológiai nem, hanem a hatalom képezi a hűtlenség fő mozgatórugóját. "A hatalom nők körében éppen úgy fokozza a hűtlenségre való hajlamot, mint férfiak esetében... Magas pozícióban lévő nők ugyanolyan valószínűséggel lépnek félre, mint férfiak" - olvasható a tanulmányban, amelynek készítői online kérdőívre érkezett válaszokra alapozzák megállapításukat.

Az Intermediair hetilap olvasói közül 1500-an töltötték ki (névtelenül) a kérdőívet, a válaszolók csaknem fele nő volt. Annak oka, hogy nagyhatalmú nők viszonylag ritkán szerepelnek szexbotrányokban, kézenfekvő: "Egyszerűen nincs annyi nő vezető pozíciókban, mint férfi" - mutatott rá a tanulmányt készítő csoport vezetője, Joris Lammers tilburgi kutató.

Tény, hogy például a washingtoni képviselőház 435 tagja között mindössze 17 százalékos a nők aránya. A szenátusban hasonló a helyzet: 100 szenátor között csupán 17 nő akad. A vállalati szférában még rosszabbak az arányok: az 500 legnagyobb amerikai konszern cégvezetői (CEO = Chief Executive Officer) között mindössze 15 nőt találunk.

A fenti számok idővel változni fognak, miként a ma tipikusan férfiakra jellemzőnek vélt viselkedési formák is. "Ahogyan egyre több nő kerül vezető hatalmi pozícióba, s válik egyenrangúvá a férfiakkal, ugyanúgy változhatnak a viselkedésükről szóló bevett vélekedések. A nők körében is előtérbe kerülhetnek olyan negatív viselkedési formák, amelyek a múltban inkább férfiakra voltak jellemzőek" - vélekedett Lammers.

Addig is, amíg ez bekövetkezik, a múltban kell keresni olyan nőket, akik hatalmukat igénybe véve elégítették ki rendkívüli méretű nemi étvágyukat. Leghíresebb képviselőjük Nagy Katalin orosz cárnő volt. A XVIII. századi uralkodónak a fáma szerint olyan sok szeretője volt, hogy miniatűr arcképeik elborították a cárnő hálószobájának a falát. Gerjedelme olyan legendás volt, hogy halála után elterjedt a hír: végzetét egy csődörrel megkísérelt aktus okozta. Történészek azonban ezt mítosznak tartják.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Huszonöt évet is kaphat a volt IMF-elnök

Dominique Strauss-Kahn legutóbbi botránya egy magyar közgazdásznőhöz kötődött. Azt még megbocsátotta… Tovább olvasom