Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Ősi Himalája-szerű hegylánc létezésére találtak bizonyítékot

A tudósok szerint e földtani képződmény eróziója indította el a soksejtű életformák robbanásszerű fejlődését, az úgynevezett kambriumi robbanást 600 millió évvel ezelőtt.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.

A hegyvonulat méreteiben a Himalájával vetekedett, az ősi Gondwana szuperkontinenst átszelve a jelenkori Nyugat-Afrikától Brazília észak-keleti területéig, 2500 kilométeren át húzódott.

Az ősi "Himalája" két kontinens "ütközése" következtében született, e lemeztektonikai "karambol" nyomán a földkéregben lévő kőzetek 100 kilométer mélységbe, a földköpenybe kerültek, ahol a magas hőmérséklet és nyomás hatására új ásványokká alakultak.

A felszíni kőzetek erőteljes mállása nyomán képződő anyagok bemosódtak az óceánba, ahol ideális táptalajt jelentettek a soksejtű életformák számára. A hegység erodálásával a "Himalája" születésekor a földköpenybe "nyomódott" ásványok kikerültek a felszínre. Ilyen kőzeteket talált Togo, Mali, valamint Brazília észak-keleti részén Carlos Ganade de Araujo, a Sao Paoló-i Egyetem kutatója, aki felismerve az ásványok egyedülálló jellemzőit, elemzésre átadta a mintákat az Ausztrál Nemzeti Egyetemnek. Az elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a kőzetek azonos korúak, s azonos a kémiai összetételük is.

"Régóta feltételeztük, hogy egy hatalmas hegyvonulat táplálhatta az óceánok élővilágát, mivel a kambriumi robbanás idején megváltozott a víz kémiai összetétele. Most végre megtaláltuk az elméletet alátámasztó bizonyítékokat is" - hangsúlyozta Daniela Rubatto, az ANU professzora.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felbontották az 1901-es bostoni időkapszulát

A kapszula leveleket, fényképeket, újságkivágásokat és egy 1886-os kiadású, Az Egyesült Államok… Tovább olvasom