Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Curiosity Marsjáró: sivataghoz hasonlít a Gale-kráter

A Mojave-sivataghoz hasonlít leginkább az ősi Gale-kráter, ahol közép-európai idő szerint hétfő reggel 7 óra 31 perckor landolt az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Curiosity nevű marsjárója.
A radióizotópos termoelektromos generátorral működő egytonnás Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) nyolc hónapos útja során 566 millió kilométert tett meg azért, hogy két földi éven át kémiai vizsgálatokat végezhessen a vörös bolygón. Feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.

A landolás óta a Curiosity egy sor alacsony felbontású képet küldött a Földre, amelyeket a robotkar kamerájával és a veszélyjelző kamerákkal készített. Küldött egy videót is, amelyen a leszállása utolsó két és fél percét örökítette meg.

A marsjáró szerdán sikeresen felemelte a főkameráit és a navigációs kamerákat tartó árbocot, ennek köszönhetően immár kiváló fekete-fehér képeket továbbított, csütörtökön pedig a elkészíti az első 360 fokos, körpanorámás felvételeit is környezetéről.

A NASA által szerdán közzétett alacsony felbontású, fekete-fehér képeken egy hatalmas, üledék által kitöltött síkság látszik, a távolban a kráter peremét szegélyező alacsony hegylánccal. "Egészen a Földre emlékeztet ez a táj!" - foglalta össze első benyomásait John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósa, a küldetés vezető kutatója. Hozzátette, az üledék a hegyvonulat eróziójának "törmeléke", amelyet a víz mosott bele a kráterbe.

A víz nyomai a vörös bolygón arra utalnak, hogy egykor lehetett valamiféle élet a Föld legközelebbi szomszédján.
Grotzinger kiemelte, hogy a felvételeken láthatók azok a "horzsolások" is, amelyeket a hétfői leszállás során a segédrakéták okoztak, felverve a felszínt borító port. Fél méter mély árok keletkezett, amelynek alján már a marsi sziklás kőzetek vannak.

"Igen értékes információhoz jutottunk a továbbiakra nézve azáltal, hogy ismerjük a portakaró vastagságát" - mondta az amerikai tudós.
Jennifer Trosper, a küldetés menedzsere felfedte, hogy marsjáró radióizotópos termoelektromos generátora több energiát termel, mint várták. Ennek köszönhetően meghosszabbodhat a Curiosity élettartama.
A menedzser kitért arra is, hogy a rover környezetében a hőmérséklet valamivel magasabb, mint gondolták, és a tudósok keresik a jelenség okát. Trosper nem bocsátkozott részletekbe, de a NASA eredetileg azt valószínűsítette, hogy a marsjáró leszállási helyén a hőmérséklet mínusz 90 és 0 Celsius-fok között lesz.

A Curiosity végső úti célja a Gale-kráter közepén található, öt kilométer magas, rétegezett szerkezetű hegy, mielőtt azonban az egytonnás rover elindulna, több hetes "egészségügyi" vizsgálatoknak vetik alá. A számítások szerint akár egy évbe is beletelhet, míg a marsjáró végül a hegy lábához ér.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farkasveszélyről pásztoruknak vész-SMS-t küldő birkák

Hamarosan SMS-ben figyelmeztethetik a birkák pásztorukat a farkasveszélyre egy svájci találmánynak… Tovább olvasom