Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Az állatok megérzik a katasztrófát

Tudjuk, hogy a körülöttünk élő állatok érzékei sokkal fejlettebbek a mieinknél. Valaha az ember is élesebb érzékekkel rendelkezett, de a civilizáció folyamatában ezek áldozatul estek.

Minél jobban véd minket a civilizáció és az urbanizáció, annál kevésbé vesszük igénybe érzékeinket, így aztán nem csoda, hogy azok sorra eltompulnak. Könyvekből, leírásokból azonban ismert számunkra, hogy az állatok java része felismeri az életére leselkedő különleges veszélyeket, sőt képesek katasztrófák előrejelzésére is.

A patkányok már a középkorban megtűrt állatok voltak a hajók raktáraiban és a legénység szállásán - kis túlzással akár szívesen látott vendégnek is nevezhetnénk őket. Státusukat annak köszönhették, hogy "időben" jelezték, ha süllyedt a hajó.

Nagyobb vihar közeledtére sok állat viselkedése megváltozik, gondoljunk akár az "alacsonyabban szálló" madarakra, vagy a felbolyduló hangyabolyra. Vannak állatok, amelyek még a földrengést is jelezni tudják, csak nekünk, embereknek legyen "fülünk" felfogni a jelzésüket.
Az Ázsiában pusztító cunamik több tízezer halottat hagytak hátra maguk után, ugyanakkor a szökőárat követően szinte egyetlen állati tetemet sem találtak. Hogy miért? Az állatok ugyanis rendelkeznek egy úgynevezett hatodik érzékkel, amely segítségével előre érezhetik a közelgő veszélyt.

Hagyományosan öt érzéket - látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás - szoktunk elkülöníteni. Ha tágabb biológiai értelemben vesszük, akkor az állatoknak nemcsak hatodik, hanem hetedik, nyolcadik, sőt ki tudja hányadik érzékük is van (bár ezek jó részét némi ügyeskedéssel be lehet "tuszkolni" a hagyományosak közé). Sok állat érzékeli például az elektromos, a mágneses mező változásait és a gravitációs anomáliákat.

Ha netán valamilyen természetfölötti képességekre gondolnánk, akkor nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy ilyennel nem rendelkeznek. Mivel magyarázhatjuk akkor a tényt, hogy az állatok a természeti katasztrófákat (különösen a földrengéseket és a vulkánkitöréseket) előre megérezik, és - ha elég idejük marad a menekülésre - elkerülik?

Menekülnek a földrengés elől

Régóta ismert, hogy földrengések előtt az állatok szokatlanul viselkednek. A történészek nemegyszer leírták, hogy az állatok - többek közt a patkányok, a kígyók és a menyétek - napokkal a várost romba döntő földrengés előtt elmenekülnek, a kutyák céltalanul rohangálnak és szakadatlan ugatnak, a nappal egyébként rejtőzködő macskák előbújnak rejtekükről és az utcán futkosnak, a baromfiudvar lakói nyugtalanul össze-vissza szaladgálnak, a halak szüntelenül kiugrálnak a vízből, mintha valami elől menekülni próbálnának.

Japán tudósok régóta tanulmányozzák az állatok viselkedését, hogy annak alapján előre jelezhessék a rengéseket, eddig azonban nem értek el statisztikailag értékelhető eredményt, pedig ez most a Japánban lezajlott földrengéssorozat tükrében kifejezetten jó lett volna. Emiatt sok szeizmológus szkeptikusan áll a kérdéshez, különösen a földrengések gyors és váratlan kipattanása miatt. Az orosz és a kínai kutatók viszont bizakodóak, mert egy-két rengést már sikerült előre jelezniük állatkísérleteik alapján.

Vajon melyik érzékük segíti az állatokat a földrengések korai észlelésében? Erre sajnos a mai napig nincs elfogadott magyarázat. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az állatok megérzik a kis előrengéseket (ez különösen igaz lehet a kígyókra, amelyeknek igen fejlett a rezgésérzékelésük), mások arra gondolnak, hogy a légköri elektromosságban bekövetkező változásokat vagy a földrengés előtt felszabaduló gázokat érzékelik.

Akárhogy van is, a körülöttünk lévő állatvilág még sok mindent rejteget. A viselkedésük tanulmányozásával és az összefüggések feltárásával foglalkozó etológusok még sok olyan dologra felhívhatják a figyelmet, amelyek megelőzhetik a cunamihoz hasonló, az emberiséget veszélyeztető katasztrófákat.

Olvasóink írták

  • 1. miracle 2011. március 31. 14:57
    „Az alacsonyabban szálló madarakról csak annyit, hogy fütyülnek a viharra, azért röpködnek alacsonyabban, mert a bogarak is, amivel táplálkoznak, azok meg azért, mert feljebb a vízpára lecsapódik a szárnyaikra és zavarja a repülésüket.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kráterek a Merkúron

A Hold kártereinél is több becsapódás látható a Messenger űrszonda Merkúrról készült első… Tovább olvasom