Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Szenzáció! Üstökösön szállt le egy űrszonda

"A Philae a felszínen van és kommunikál velünk" - hangsúlyozták a projekt vezetői.
Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől - jelentették be a darmstadti irányítóközpontban.

"A Philae a felszínen van és kommunikál velünk" - hangsúlyozták a projekt vezetői.

Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.

A darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.

"A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas" - fogalmazott a tudós.

Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép autonóm módon vezérli a Philaet, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a 10 tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.

Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs "parittyahatását" kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie.

Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.




A terveknek megfelelően, szerda délelőtt, közép-európai idő szerint 9.35-kor levált a Rosetta űrszondáról a Philae nevű leszállóegység. A szakemberek 50 százalékosra becsülik sikeres leszállásának esélyét.

A Philae valójában egy minilaboratórium, amely hét óra zuhanás után éri el Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét - közölte az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) darmstadti irányítóközpontja.

A szakemberek annak ellenére engedélyt adtak a világtörténelemben példátlan manőverre, hogy elromlott a minilabor egyik leszállást segítő berendezése.

A Philae a szabadesés közben is mintákat vesz az üstökös közegéből. Várhatóan délután fél 5-kor landol, de csak fél órával később várható visszajelzés arról, hogy sikerült-e a manőver. A nagy távolság miatt a Földről nem tudják irányítani a műveleteket, ezért a leszállóegységnek saját erejéből kell megoldania a landolást.

A darmstadti szakemberek 50 százalékra becsülik a siker esélyét.
A leszállóegységtől már a kora délutáni órákban várnak adatokat a kutatók, de rádiójeleknek 28 percre van szükségük ahhoz, hogy elérjék a Földet.

A Rosetta űrszonda mintegy 20 kilométeres távolságra kering az üstökös körül.


Korábban - Szerdán landol a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösmagon az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának leszállóegysége, a Philae.

Az űrszonda közép-európai idő szerint szerda délelőtt indítja el mintegy 22 kilométeres távolságból a Philaét. A leszállás körülbelül hét órával később, délután várható.

Ez lesz az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz landol egy üstökös magján, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát.

A projekt sikeréhez magyar szakemberek is hozzájárultak. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag kifejlesztésében, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Philae(%C5%B1rszonda)
Fotó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Philae(%C5%B1rszonda)

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rekonstruálták a hullámsírból előkerült 170 éves sört

Egy 170 évvel ezelőtt készült sör receptjét rekonstruálta és magát a sört is elkészítette egy finn… Tovább olvasom