Kisalföld logö

2018. 02. 20. kedd - Aladár, Álmos -1°C | 2°C Még több cikk.

Vetési lúd

Hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak hívjuk. A vetési lúd szürkésbarna színezetű lúdfaj. Az ivarok szemre nem térnek el egymástól. Az öregek melle szürke, hasa, alsó és felső farkfedői fehérek.

A csőr fekete, amelyen vékonyabb-vastagabb narancssárga gyűrű található, lába narancssárga. Hangja mély – elsősorban az éjszakázóhelyekre történő be- vagy onnani kihúzás során hallható – „gaga-gaga" kiáltás.

Fészkelőterülete Izlandtól, a Spitzbergáktól, Közép- és Észak-Skandináviától Kelet-Szibériáig húzódik. A tundrán és a tajgán fészkel, Magyarországon tehát nem költ. A fészkelőhelyek mindig nedves területekhez kapcsolódnak: vagy a folyók mocsárvidékeinek vizeihez (tundra), vagy a kisebb folyók, patakok által létrehozott mocsaras mellékágakhoz és nagyobb, erdővel körülvett lápokhoz (tajga). Telelőterületein – így nálunk is – előszeretettel keresi fel a mezőgazdasági kultúrákat. Éjszakázó- és táplálkozóterületei között 60–80, olykor 100 km-es távolság is lehet a táplálkozóhelyek kínálata függvényében.

Életük második évében választanak párt maguknak, de rendszerint csak a harmadik évben szaporodnak először. Tartós párkapcsolat jellemzi, csak a pár elvesztése esetén keres másikat magának az egyedül maradt madár. A költési területekre április közepe-május közepe között érkeznek meg. A költőterületeken mindössze 100 napot töltenek. A fészek – amelyet a tojó épít – egy sekély, kapart mélyedés, növényi anyagokból készül, amibe 4–6 tojást rak. Évente egyszer költ. A kotlás 27–29 napig tart, a kislibák fészekhagyók, önállóan táplálkoznak. A nevelés hossza 2 hónap, tehát legkorábban augusztus közepén válnak röpképessé. A család a következő költésig együtt marad.

A költőterületeken fűfélékkel, mocsári zsurlóval és zuzmókkal táplálkozik. Magyarországon főként gabonamagvakat, elsősorban kukoricát, búzát, illetve gyommagvakat fogyaszt, de jelentős a zöld növényi részek fogyasztása is, ebben ugyancsak a búza levelei és a fűfélék játszanak szerepet.

A vetési ludak vonulása Európában egyrészt az Ibériai-félsziget és az Atlanti-óceán partvidéke, illetve a pannon régió felé irányul. A vetési lúd szeptember végén érkezik hozzánk, és legkésőbb áprilisban távozik hazánkból. Enyhe telek után már március végére eltűnhet vizeinkről. A faj Európában telelő állományának nagyságát mintegy 700 ezer példányra becsüljük. Ebből hazánkban, az elmúlt évtizedben – csökkenő dinamikával – mintegy 50–80 ezer példány fordult elő.

Szinte egész vonulási területén, így nálunk is vadászható faj. Vadászidénye október 1–január 31. között van.

Prof. dr. Faragó Sándor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véletlenül szándékos

A győriek láthatják először a krimit - Országos bemutatása előtt láthatják a győriek a Véletlenül… Tovább olvasom