Kisalföld logö

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 19°C | 28°C Még több cikk.

Nyugdíjasegyetem: A magánjog vizein

Szerelemből hozott rossz döntés példáján keresztül érzékeltette dr. Szegedi András a Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán, milyen a magánjog vizein átevezni.

Tanulságképp, hiszen más is úgy járhat, mint történetének szereplői, ugyanabba a folyóba léphet, mint a károsultak.

Már a napokban életbe lépett volna az új polgári törvénykönyv, ha az Alkotmánybíróság nem helyezi hatályon kívül az erről rendelkező külön jogszabályt. Így azonban nem tudni, mikor lesz új törvényünk e területen, míg a régi – ami még alkalmazható – már megújításra szorul. Pedig már 1997-ben elkezdődött a törvény előkészítése, azon tíz évig szakembercsapat dolgozott. 2008-tól aztán az igazságügyi tárca foglalkozott a szövegszerű tervezettel. Mégis azt mondhatjuk: vajúdtak a hegyek, de még kisegeret se szültek. Nincs ebben azonban semmi meglepő, ha tudjuk, hogy hagyományosan nehézségekkel terhelt hazánkban a polgári jog kodifikációja, azaz jogalkotása. Az előadó ennek kapcsán felidézte, hogy 1900-ban született meg ezen a területen az első nevezetes kísérlet, de nem lett belőle jogszabály. 1913-tól több tervezetet készítettek és átdolgoztak, szintén eredmény nélkül. Aztán harmadik nekifutásra 1928-ban magánjogi törvényjavaslat került az országgyűlés elé, de nem fogadta el.

dr. Szegedi András
dr. Szegedi András

Dr. Szegedi András rávilágított a jogágak rendszerének összefüggéseire is. Arra, hogyan válhatnak bonyolulttá, összetetté az esetek, mert látszólag egymástól távol álló jogterületek összefonódhatnak egy szinte kibogozhatatlan tényállást alkotva. Megemlítette, hogy ha a házaspár egyik tagja meghal és van közös gyerekük, de nincs végrendeletük, akkor elsődlegesen a leszármazott örököl az elhunyt után. Az örökhagyó halála után törvényes öröklés folytán a gyermeke lesz az örököse, aki a példában egy ingatlan részét örökli. Ezt az örökséget a túlélő házastárs özvegyi joga (haszonélvezeti joga) terheli. Az életben maradt házastársat özvegyi jog illeti meg, ami haszonélvezetet biztosít neki a lakásnak arra a felére is, amit gyermeke megörökölt. Az új polgári törvénykönyv törekvése szerint azonban ezt a gyakorlatot felváltaná egy az osztrák jogban jelenleg is ismert megoldás, miszerint a túlélő házastárs nem haszonélvezetet kapna, hanem gyermekrészt örökölne, azaz úgy örökölne, mint egy leszármazott.

A például hozott esetben az örökös, a fiatal férfi interneten megismerkedett egy gyermekes asszonnyal és két hét után már szóba került a házasság. A hölgy azt is elérte, hogy a férfi a gyermekének adja a megörökölt fél lakásrész felét. A hölgy, saját magát bebiztosítandó, kikötötte, hogy a korábbi kapcsolatából származó gyermeke tulajdonjogot szerezzen a férj örökségének fele részén, adásvétel jogcímén. Az előadó figyelmeztetése szerint ezen a ponton kellett volna jogi szakértő tanácsát kérni vagy legalább feltenni a kérdést, hogy a tulajdon átruházásának ilyen szándéka nem ellenkezik-e a józan ész parancsával. Akkor nem szabadult volna ki a szellem a palackból. Ugyanis a tájékoztatás alapján már a házasság másnapján slamasztikába került a férj és apja, akikhez beköltözött az új asszony és lánya. Rögtön szaftos családi konfliktus keveredett, vitákkal, tettlegességgel. A testi épségüket féltő férfiak ki is költöztek tulajdonukból és évekig vártak a feljelentésekkel, büntetőeljárással, bontóperrel tarkított per végére, ami döntött a lakás kiürítéséről. Ahhoz, hogy érvényt szerezhessenek a megfellebbezhetetlen ítéletnek a károsultak, még a végrehajtó ügyintézésére is várhatnak.

A példa alapján dr. Szegedi András beszélt arról, hogy élettársi kapcsolattal sem járt volna jobban a károsult férj, mert a tulajdont átadta a feleség gyermekének. Élettársi viszonyt egyébként könnyű létesíteni, de nehéz megszüntetni, és annak ideje alatt is közös tulajdont szereznek a felek. A házasságtól eltérően azonban a szerzésben való közreműködés szerint osztozkodhatnak azon, tehát ha a férfi ötször annyit keresett, mint párja, akkor 5:1 arányban. Viszont a közös háztartásban végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek számít, amit a gyakorlatban sokszor nehéz számszerűsíteni.


Az említett példa arra is utal, hogy az ajándék visszakövetelése lehetséges, ha a megajándékozott vagy közeli hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Semmis a színlelt szerződés is, például ha adásvétel szerepel a papíron, de mégsem történt pénzmozgás, csak a kedvezőbb illeték miatt írtak ajándékozás helyett adásvételt a szerződésre. Viszont a bizonyítás ebben az esetben is nehéz.


Házasság, munka, kártérítés

A polgári jog helye a jogrendszerben úgy határozható meg könnyen, ha felsoroljuk, mihez nem tartozik. Nem közjog, nem közigazgatási jog, azaz nem az állam szervezetét vagy az állam és az állampolgár viszonyát írja le. Nem büntetőjog, ami visszatartó erőt jelenthet bűncselekmények tekintetében és nem is alkotmányjog, ami biztosítja a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói-törvénykezési hatalom elkülönülését. A polgári törvénykönyv részei közé tartoznak az általános tanok, alapelvek, ezek alkotják a legrövidebb fejezetet. A személyi jogba tartoznak a személyhez fűződő jogok. A dologi jog elsősorban a tulajdonnal, a birtokkal foglalkozik. A kötelmi jog a legterjedelmesebb része a törvénykönyvnek, a szerződések szabályaival és a kártérítéssel foglalkozik. Az öröklési jog a legletisztultabb fejezet. A polgári törvénykönyvnek nem része, de a magánjog részterülete a családjog (házasság, gyámság stb.), a szellemi alkotások joga (szerzői és iparjog stb.), a társasági jog (vállalkozások) és a munkajog. Ezekről külön törvények rendelkeznek, de a családjog valószínűleg visszakerül a személyi jog fejezetébe.


Tesztkérdések

A Nyugdíjasegyetem hetedik előadásán dr. Szegedi András tanszékvezető egyetemi docenst polgárjogi ismeretekről hallhatták a résztvevők. A tájékoztatóról ismét kérdéseket fogalmazunk meg. A legjobb válaszokat beküldők között ˝Kisalföld-könyvek˝ ajándékcsomagokat sorsolunk ki.

Kérjük, egy-egy választ maximum 3–4 mondatban fogalmazzanak meg! A megoldások beküldhetők e-mailen (nyugdijasegyetem@kisalfold.hu) vagy levélben a 9021 Győr, Pf. 28 címre.

1. kérdés: Mikor lépett volna hatályba az új polgári törvénykönyv, ha ezt az Alkotmánybíróság nem akadályozza meg?

2. kérdés: A jogrendszer ˝mijének˝ nevezzük a büntetőjogot?

3. kérdés: Vannak a magánjognak olyan területei, amelyek nem szerepelnek a polgári törvénykönyvben?

4. kérdés: Visszakövetelhető az olyan ajándék, aminek adományozásáról ügyvédi szerződés is született?

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Legyünk szárazföld Európa és Ázsia kultúrája közt!

˝A világnak akkor lesz rólunk valós képe, ha az először bennünk rendeződik˝ – vallja… Tovább olvasom